| dbo:abstract
|
- Budapest autóbuszvonal-hálózata 1977-ben jelentősen módosult az M3-as metró átadása miatt. A korábban kialakult elv szerint az 1-99 számtartomány jelölte az alapjáratokat, a betétjáratok az A, a B és a C jelzést, az alapjárattal csak részben megegyező, úgynevezett elágazó járatok az Y jelzést viselték. A gyorsjáratokat a 101-199 számtartomány jelölte, az alapjárattól 100-zal nagyobb volt a jelzése. Eredetileg fekete volt a gyorsjáratok jelzése, de később áttértek a fehér alapon piros számra. 1977. január 1-jén a Budapesti Közlekedési Vállalat új számozási rendszert vezetett be, mely szerint az alapjáratokat az 1-199 számtartományból választották, és fehér alapon fekete számokkal jelezték. A gyorsjáratok az alapjárattal megegyező jelzést viseltek, de fehér alapon piros számot kaptak, melyet egy piros keret is körülvett. Az expresszjáratok (két végállomás között nem álltak meg) egy E betűt is kaptak a számjelzésük mögé, és ekkor a keretet még nem kapták meg. A betétjáratok jelölésére megmaradt az A betű, de néha alkalmazták a B és a C betűt is. Az elágazó járatok Y jelzése helyett az alapjárattól százzal nagyobb számot kaptak (ahol még szabad volt az adott jelzés). (hu)
- Budapest autóbuszvonal-hálózata 1977-ben jelentősen módosult az M3-as metró átadása miatt. A korábban kialakult elv szerint az 1-99 számtartomány jelölte az alapjáratokat, a betétjáratok az A, a B és a C jelzést, az alapjárattal csak részben megegyező, úgynevezett elágazó járatok az Y jelzést viselték. A gyorsjáratokat a 101-199 számtartomány jelölte, az alapjárattól 100-zal nagyobb volt a jelzése. Eredetileg fekete volt a gyorsjáratok jelzése, de később áttértek a fehér alapon piros számra. 1977. január 1-jén a Budapesti Közlekedési Vállalat új számozási rendszert vezetett be, mely szerint az alapjáratokat az 1-199 számtartományból választották, és fehér alapon fekete számokkal jelezték. A gyorsjáratok az alapjárattal megegyező jelzést viseltek, de fehér alapon piros számot kaptak, melyet egy piros keret is körülvett. Az expresszjáratok (két végállomás között nem álltak meg) egy E betűt is kaptak a számjelzésük mögé, és ekkor a keretet még nem kapták meg. A betétjáratok jelölésére megmaradt az A betű, de néha alkalmazták a B és a C betűt is. Az elágazó járatok Y jelzése helyett az alapjárattól százzal nagyobb számot kaptak (ahol még szabad volt az adott jelzés). (hu)
|
