| dbo:abstract
|
- A buddhizmus Európában az ábrahámi vallásokhoz képest jóval később vert gyökeret. Annak ellenére, hogy az európaiak és a gyakorló buddhisták között már az ókor óta létezett folyamatos kapcsolat, a buddhizmus mégis csupán enyhe közvetlen hatással volt az európaiakra. A 19. század második felében a nyugati értelmiség felfigyelt a keleti vallásokra, köztük a buddhizmusra, és a 20. században tovább nőtt a követők száma. Európában jelenleg egy és négy millió között van a buddhisták száma, amelyek közül a többség Németországban, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban él. Oroszországban, Ausztriában és Olaszországban hivatalos vallás a buddhizmus, ám nem szükségszerűen számít államvallásnak. A 17. században bevándorolt kalmük nép által létrehozott Kalmükföld az egyetlen Uráltól nyugatra fekvő hagyományosan is buddhistának számító terület. Magyarországon is elismert vallás a buddhizmus, az állam öt buddhista egyházat ismer el: A Tan Kapuja Buddhista Egyházat, Buddhista Misszió - Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösséget, a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösséget, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyházat és a Gyémánt Út Buddhista Közösség. Azáltal, hogy az európai országok nem fogadják el hivatalos vallásként a buddhizmust, hozzájárultak megkülönböztető bánásmódhoz, amely által – többek között – a buddhisták is csak valamilyen szektához vagy kultuszhoz tartoznak. A hivatalos vallásként történő elismerés lehetővé tenné a buddhisták számára, hogy gyakorolhassanak olyan jogokat, mint a médiához való hozzáférés, pénzügyi támogatások, jogi képviselet, a keresztény egyházzal egyenlő elismerés, és iskolában történő oktatás joga. Az európai nemzetek naptárában nem szerepelnek a kereszténységtől eltérő más vallások vallási ünnepei. Az Egyesült Királyságban például tilos olyan buddhista templomot építeni, amely nem egy már meglévő épületet használna vagy alakítana át. A buddhizmus Magyarországon hivatalosan 1951 óta létezik egyházi formában, amikor Hetényi Ernő megalapította a Buddhista Missziót a németországi Árya Maitreya Mandala buddhista rend tagjaként, amely a mahájána irányzathoz tartozik. A legelső hazai buddhista közösséget azonban már az 1890-es években megalapították Máramarosszigeten, valamint Hollósy József buddhista menedéket vett és megírta a Buddhista Kátét (1893). Ezek alapján a dharma Magyarországon több mint száztíz éve jelent meg. (hu)
- A buddhizmus Európában az ábrahámi vallásokhoz képest jóval később vert gyökeret. Annak ellenére, hogy az európaiak és a gyakorló buddhisták között már az ókor óta létezett folyamatos kapcsolat, a buddhizmus mégis csupán enyhe közvetlen hatással volt az európaiakra. A 19. század második felében a nyugati értelmiség felfigyelt a keleti vallásokra, köztük a buddhizmusra, és a 20. században tovább nőtt a követők száma. Európában jelenleg egy és négy millió között van a buddhisták száma, amelyek közül a többség Németországban, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban él. Oroszországban, Ausztriában és Olaszországban hivatalos vallás a buddhizmus, ám nem szükségszerűen számít államvallásnak. A 17. században bevándorolt kalmük nép által létrehozott Kalmükföld az egyetlen Uráltól nyugatra fekvő hagyományosan is buddhistának számító terület. Magyarországon is elismert vallás a buddhizmus, az állam öt buddhista egyházat ismer el: A Tan Kapuja Buddhista Egyházat, Buddhista Misszió - Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösséget, a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösséget, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyházat és a Gyémánt Út Buddhista Közösség. Azáltal, hogy az európai országok nem fogadják el hivatalos vallásként a buddhizmust, hozzájárultak megkülönböztető bánásmódhoz, amely által – többek között – a buddhisták is csak valamilyen szektához vagy kultuszhoz tartoznak. A hivatalos vallásként történő elismerés lehetővé tenné a buddhisták számára, hogy gyakorolhassanak olyan jogokat, mint a médiához való hozzáférés, pénzügyi támogatások, jogi képviselet, a keresztény egyházzal egyenlő elismerés, és iskolában történő oktatás joga. Az európai nemzetek naptárában nem szerepelnek a kereszténységtől eltérő más vallások vallási ünnepei. Az Egyesült Királyságban például tilos olyan buddhista templomot építeni, amely nem egy már meglévő épületet használna vagy alakítana át. A buddhizmus Magyarországon hivatalosan 1951 óta létezik egyházi formában, amikor Hetényi Ernő megalapította a Buddhista Missziót a németországi Árya Maitreya Mandala buddhista rend tagjaként, amely a mahájána irányzathoz tartozik. A legelső hazai buddhista közösséget azonban már az 1890-es években megalapították Máramarosszigeten, valamint Hollósy József buddhista menedéket vett és megírta a Buddhista Kátét (1893). Ezek alapján a dharma Magyarországon több mint száztíz éve jelent meg. (hu)
|
