| dbo:abstract
|
- A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki. A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsődleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni védelem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már inkább csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyébként gyenge harapású állkapocs számára biztosít többlet izomtapadási helyet. A család őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítően oldották meg. A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcióban is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonlóan másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez utóbbi éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni védelem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is. A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén t sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lปon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiปól ismert). A csoport két alcsalฝra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általn hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részປől pedig tüskék állnak ki.A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsᔝleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni vlem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már ink csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyປként gyenge harapású állkapocs számára biztosít tlet izomtapadási helyet. A csalฝ őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítᔞn oldották meg.A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcin is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonl༺n másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal (bőrcsontok) díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez uti éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni vlem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is.A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki.A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsődleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni védelem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már inkább csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyébként gyenge harapású állkapocs számára biztosít többlet izomtapadási helyet. A család őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítően oldották meg.A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcióban is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonlóan másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal (bőrcsontok) díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez utóbbi éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni védelem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is.A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek. (hu)
- A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki. A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsődleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni védelem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már inkább csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyébként gyenge harapású állkapocs számára biztosít többlet izomtapadási helyet. A család őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítően oldották meg. A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcióban is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonlóan másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez utóbbi éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni védelem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is. A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén t sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lปon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiปól ismert). A csoport két alcsalฝra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általn hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részປől pedig tüskék állnak ki.A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsᔝleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni vlem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már ink csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyປként gyenge harapású állkapocs számára biztosít tlet izomtapadási helyet. A csalฝ őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítᔞn oldották meg.A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcin is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonl༺n másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal (bőrcsontok) díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez uti éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni vlem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is.A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki.A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsődleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni védelem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már inkább csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyébként gyenge harapású állkapocs számára biztosít többlet izomtapadási helyet. A család őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítően oldották meg.A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcióban is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonlóan másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal (bőrcsontok) díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez utóbbi éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni védelem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is.A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén t sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lปon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiปól ismert). A csoport két alcsalฝra oszlik. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert). A csoport két alcsaládra oszlik. (hu)
- A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén t sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lปon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiปól ismert). A csoport két alcsalฝra oszlik. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert). A csoport két alcsaládra oszlik. (hu)
|
