| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Cienfuegos város Kuba szigetĂ©n, az azonos nevű tartományban, 60 kilomĂ©terre a Playa GirĂłntĂłl. A telepĂĽlĂ©st a „La Perla del Sur” (A DĂ©l Gyöngye) nĂ©ven is szokták emlegetni. Lakossága meghaladja a 100 000 fĹ‘t. Kuba fĹ‘városátĂłl 340 km-re fekszik. A BahĂa de Cienfuegos vagy Jagua keleti partjára Ă©pĂĽlt. Cienfuegos kikötĹ‘jĂ©t Ăşgy Ă©pĂtettĂ©k ki, hogy az ellensĂ©ges hajĂłkat ágyĂşzni lehessen, ahogy a szűk csatornán közeledtek. A kikötĹ‘t a (Castillo de Jagua) vĂ©di, amit már jĂł elĹ‘re megtervezve, mĂ©g 1745-ben Ă©pĂtettek: az 1600-as Ă©vekben már gondoltak rá, hogy felĂ©pĂtsĂ©k, de csak 1742-ben kezdĹ‘dött meg a kivitelezĂ©s, teljes egĂ©szĂ©ben pedig csak 1945-ben fejezĹ‘dött be. Ma az erĹ‘dhöz kĂĽlön hajĂłjárat vezet. A helyiek fĹ‘ megĂ©lhetĂ©si forrásai közĂ© tartozik a szarvasmarha-tenyĂ©sztĂ©s Ă©s a cukornád termesztĂ©se. A tengeröbölnĂ©l ipari terĂĽletet alakĂtottak ki. Kuba elsĹ‘ atomerĹ‘művĂ©t ezen a helyen Ă©pĂthetik fel. 1819-ben bocsátották ki azt a , mellyen megalapĂtották a várost. Kezdetben fĹ‘leg LouisianábĂłl Ă©rkezett franciák Ă©ltek a telepĂĽlĂ©sen. A város a vasĂşt megĂ©pĂtĂ©sĂ©t követĹ‘en kezdett gyarapodni. Cienfuegos fĹ‘tere a , másik nevĂ©n a Parque Central, ahol megcsodálhatjuk JosĂ© MartĂ szobrát is, valamint hat másik mellszobrot is. Egy diadalĂvet is felállĂtottak az 1902. május 20-i kubai forradalom hĹ‘seinek. A park bejáratát márványbĂłl kĂ©szĂĽlt oroszlánok Ĺ‘rzik. Cienfuegos szĂ©kesegyháza klasszicista stĂlusĂş. A Poder Provincial hivatal, a Tomas Terry SzĂnház, a Szent Ferenc KollĂ©gium, a városi mĂşzeum (Museo Municipal) azok az Ă©pĂĽletek, amit a Cienfuegosba látogatĂł turistának Ă©rdemes meglátogatnia. (hu)
- Cienfuegos város Kuba szigetĂ©n, az azonos nevű tartományban, 60 kilomĂ©terre a Playa GirĂłntĂłl. A telepĂĽlĂ©st a „La Perla del Sur” (A DĂ©l Gyöngye) nĂ©ven is szokták emlegetni. Lakossága meghaladja a 100 000 fĹ‘t. Kuba fĹ‘városátĂłl 340 km-re fekszik. A BahĂa de Cienfuegos vagy Jagua keleti partjára Ă©pĂĽlt. Cienfuegos kikötĹ‘jĂ©t Ăşgy Ă©pĂtettĂ©k ki, hogy az ellensĂ©ges hajĂłkat ágyĂşzni lehessen, ahogy a szűk csatornán közeledtek. A kikötĹ‘t a (Castillo de Jagua) vĂ©di, amit már jĂł elĹ‘re megtervezve, mĂ©g 1745-ben Ă©pĂtettek: az 1600-as Ă©vekben már gondoltak rá, hogy felĂ©pĂtsĂ©k, de csak 1742-ben kezdĹ‘dött meg a kivitelezĂ©s, teljes egĂ©szĂ©ben pedig csak 1945-ben fejezĹ‘dött be. Ma az erĹ‘dhöz kĂĽlön hajĂłjárat vezet. A helyiek fĹ‘ megĂ©lhetĂ©si forrásai közĂ© tartozik a szarvasmarha-tenyĂ©sztĂ©s Ă©s a cukornád termesztĂ©se. A tengeröbölnĂ©l ipari terĂĽletet alakĂtottak ki. Kuba elsĹ‘ atomerĹ‘művĂ©t ezen a helyen Ă©pĂthetik fel. 1819-ben bocsátották ki azt a , mellyen megalapĂtották a várost. Kezdetben fĹ‘leg LouisianábĂłl Ă©rkezett franciák Ă©ltek a telepĂĽlĂ©sen. A város a vasĂşt megĂ©pĂtĂ©sĂ©t követĹ‘en kezdett gyarapodni. Cienfuegos fĹ‘tere a , másik nevĂ©n a Parque Central, ahol megcsodálhatjuk JosĂ© MartĂ szobrát is, valamint hat másik mellszobrot is. Egy diadalĂvet is felállĂtottak az 1902. május 20-i kubai forradalom hĹ‘seinek. A park bejáratát márványbĂłl kĂ©szĂĽlt oroszlánok Ĺ‘rzik. Cienfuegos szĂ©kesegyháza klasszicista stĂlusĂş. A Poder Provincial hivatal, a Tomas Terry SzĂnház, a Szent Ferenc KollĂ©gium, a városi mĂşzeum (Museo Municipal) azok az Ă©pĂĽletek, amit a Cienfuegosba látogatĂł turistának Ă©rdemes meglátogatnia. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 3038 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:kép
|
- DirkvdM cienfuegos parque jose marti.jpg (hu)
- DirkvdM cienfuegos parque jose marti.jpg (hu)
|
| prop-hu:név
|
- Cienfuegos (hu)
- Cienfuegos (hu)
|
| prop-hu:pozĂciĂłsTĂ©rkĂ©p
| |
| prop-hu:weboldal
|
- www.guiacuba.info/destinos-turisticos/cienfuegos (hu)
- www.guiacuba.info/destinos-turisticos/cienfuegos (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- Cienfuegos város Kuba szigetĂ©n, az azonos nevű tartományban, 60 kilomĂ©terre a Playa GirĂłntĂłl. A telepĂĽlĂ©st a „La Perla del Sur” (A DĂ©l Gyöngye) nĂ©ven is szokták emlegetni. Lakossága meghaladja a 100 000 fĹ‘t. A helyiek fĹ‘ megĂ©lhetĂ©si forrásai közĂ© tartozik a szarvasmarha-tenyĂ©sztĂ©s Ă©s a cukornád termesztĂ©se. A tengeröbölnĂ©l ipari terĂĽletet alakĂtottak ki. Kuba elsĹ‘ atomerĹ‘művĂ©t ezen a helyen Ă©pĂthetik fel. 1819-ben bocsátották ki azt a , mellyen megalapĂtották a várost. Kezdetben fĹ‘leg LouisianábĂłl Ă©rkezett franciák Ă©ltek a telepĂĽlĂ©sen. A város a vasĂşt megĂ©pĂtĂ©sĂ©t követĹ‘en kezdett gyarapodni. (hu)
- Cienfuegos város Kuba szigetĂ©n, az azonos nevű tartományban, 60 kilomĂ©terre a Playa GirĂłntĂłl. A telepĂĽlĂ©st a „La Perla del Sur” (A DĂ©l Gyöngye) nĂ©ven is szokták emlegetni. Lakossága meghaladja a 100 000 fĹ‘t. A helyiek fĹ‘ megĂ©lhetĂ©si forrásai közĂ© tartozik a szarvasmarha-tenyĂ©sztĂ©s Ă©s a cukornád termesztĂ©se. A tengeröbölnĂ©l ipari terĂĽletet alakĂtottak ki. Kuba elsĹ‘ atomerĹ‘művĂ©t ezen a helyen Ă©pĂthetik fel. 1819-ben bocsátották ki azt a , mellyen megalapĂtották a várost. Kezdetben fĹ‘leg LouisianábĂłl Ă©rkezett franciák Ă©ltek a telepĂĽlĂ©sen. A város a vasĂşt megĂ©pĂtĂ©sĂ©t követĹ‘en kezdett gyarapodni. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Cienfuegos (hu)
- Cienfuegos (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- (hu)
- Cienfuegos (hu)
- (hu)
- Cienfuegos (hu)
|
| is prop-hu:felirat
of | |
| is prop-hu:születésiVáros
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
