| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Coppélia, avagy zománcszemű lány (franciául Coppélia, ou la Fille aux yeux d'émail) balett két felvonásban, három képben. Zenéjét Léo Delibes (1836-1891) szerezte (1870). Szövegkönyve E. T. A. Hoffmann német romantikus író A homokember című elbeszélése alapján munkája. Balettszínpadra alkalmazta. A darabot először a párizsi Nagyoperában mutatták be, 1870-ben. Később az egész világon népszerűvé válik. A szerző maga Erkel Ferenc meghívására többször járt Magyarországon is (1878, 1881, 1885), hogy művét maga vezényelje. Romance Hongroise zongoradarabja itteni élményeiből táplálkozik. A Coppéliában felhasznált csárdást Aranyváry Emília párizsi éveiben ismerhette meg. A balettet magyar színpadokon (Magyar Állami Operaház és Erkel Színház) Harangozó Gyula koreográfiájával játszották. Az ő adaptációja rendkívül népszerűvé vált, Coppélius főszerepében magával a művésszel. A díszletek, kosztümök és a tánc nem a titokzatosságra, mint inkább a játékosságra helyezte a hangsúlyt. Ez lehetett az oka a máig tartó hírnévnek. (hu)
- A Coppélia, avagy zománcszemű lány (franciául Coppélia, ou la Fille aux yeux d'émail) balett két felvonásban, három képben. Zenéjét Léo Delibes (1836-1891) szerezte (1870). Szövegkönyve E. T. A. Hoffmann német romantikus író A homokember című elbeszélése alapján munkája. Balettszínpadra alkalmazta. A darabot először a párizsi Nagyoperában mutatták be, 1870-ben. Később az egész világon népszerűvé válik. A szerző maga Erkel Ferenc meghívására többször járt Magyarországon is (1878, 1881, 1885), hogy művét maga vezényelje. Romance Hongroise zongoradarabja itteni élményeiből táplálkozik. A Coppéliában felhasznált csárdást Aranyváry Emília párizsi éveiben ismerhette meg. A balettet magyar színpadokon (Magyar Állami Operaház és Erkel Színház) Harangozó Gyula koreográfiájával játszották. Az ő adaptációja rendkívül népszerűvé vált, Coppélius főszerepében magával a művésszel. A díszletek, kosztümök és a tánc nem a titokzatosságra, mint inkább a játékosságra helyezte a hangsúlyt. Ez lehetett az oka a máig tartó hírnévnek. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 4767 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alapmű
|
- E. T. A. Hoffmann: A homokember (hu)
- E. T. A. Hoffmann: A homokember (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Coppélia (hu)
- Coppélia (hu)
|
| prop-hu:eredetiCím
|
- Coppélia (hu)
- Coppélia (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Nicole Rhodes as Svanhilda at the Royal Swedish Opera 2009.jpg (hu)
- Nicole Rhodes as Svanhilda at the Royal Swedish Opera 2009.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- (hu)
- Nicole Rhodes Swanilda szerepében (hu)
- (hu)
- Nicole Rhodes Swanilda szerepében (hu)
|
| prop-hu:műfaj
| |
| prop-hu:szövegkönyv
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A Coppélia, avagy zománcszemű lány (franciául Coppélia, ou la Fille aux yeux d'émail) balett két felvonásban, három képben. Zenéjét Léo Delibes (1836-1891) szerezte (1870). Szövegkönyve E. T. A. Hoffmann német romantikus író A homokember című elbeszélése alapján munkája. Balettszínpadra alkalmazta. (hu)
- A Coppélia, avagy zománcszemű lány (franciául Coppélia, ou la Fille aux yeux d'émail) balett két felvonásban, három képben. Zenéjét Léo Delibes (1836-1891) szerezte (1870). Szövegkönyve E. T. A. Hoffmann német romantikus író A homokember című elbeszélése alapján munkája. Balettszínpadra alkalmazta. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Coppélia (hu)
- Coppélia (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
