| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Romániában, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyében. Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt. A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja. Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled-Cserna Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali , amellyel Pecsenyeskánál egyesül. Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe. (hu)
- <api batchcomplete="">A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Románin, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyn.Neve a kete” jelentésű szláv sz༻ól való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a Valea lui Iovan víztározó gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél-délnyugati irányban, főként mészkᔛől álló, látványos képzᔝményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt. A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja. Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled-Cserna Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Pecsenyeskánál egyesül. Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló ཫl. (hu)
- <api batchcomplete="">A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Romániában, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a Valea lui Iovan víztározó gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt. A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja. Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled-Cserna Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Pecsenyeskánál egyesül. Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe. (hu)
- A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Romániában, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyében. Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt. A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja. Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled-Cserna Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali , amellyel Pecsenyeskánál egyesül. Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe. (hu)
- <api batchcomplete="">A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Románin, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyn.Neve a kete” jelentésű szláv sz༻ól való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a Valea lui Iovan víztározó gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél-délnyugati irányban, főként mészkᔛől álló, látványos képzᔝményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt. A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja. Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled-Cserna Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Pecsenyeskánál egyesül. Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló ཫl. (hu)
- <api batchcomplete="">A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Romániában, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a Valea lui Iovan víztározó gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt. A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja. Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled-Cserna Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Pecsenyeskánál egyesül. Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe. (hu)
|
| dbo:country
| |
| dbo:riverMouth
| |
| dbo:source
| |
| dbo:thumbnail
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 2155 (xsd:nonNegativeInteger)
- 2482 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 20988888 (xsd:integer)
- 25225504 (xsd:integer)
|
| prop-hu:forrás
| |
| prop-hu:forrásszint
| |
| prop-hu:hossz
| |
| prop-hu:kép
|
- Cerna, Dunăre.JPG (hu)
- Cerna, Dunăre.JPG (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A Cserna torkolata (hu)
- A Cserna torkolata (hu)
|
| prop-hu:név
| |
| prop-hu:országok
|
- Románia (hu)
- Románia (hu)
|
| prop-hu:terület
| |
| prop-hu:torkolat
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Romániában, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyében. Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt. A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros energiáját a város fölött öt kilométerrel eg (hu)
- <api batchcomplete="">A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Románin, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyn.Neve a kete” jelentésű szláv sz༻ól való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a Valea lui Iovan víztározó gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. (hu)
- <api batchcomplete="">A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Romániában, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a Valea lui Iovan víztározó gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. (hu)
- A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Romániában, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyében. Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik. Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt. A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros energiáját a város fölött öt kilométerrel eg (hu)
- <api batchcomplete="">A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Románin, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyn.Neve a kete” jelentésű szláv sz༻ól való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a Valea lui Iovan víztározó gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. (hu)
- <api batchcomplete="">A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Romániában, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb a Valea lui Iovan víztározó gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Cserna (Duna) (hu)
- Cserna (Duna) (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:depiction
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- (hu)
- Cserna (hu)
- (hu)
- Cserna (hu)
|
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
