| dbo:abstract
|
- A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre. A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. A nagy dűnemező, „dűnetenger” neve arab eredetű szóval erg. A dűnék formája és mérete sokféle, a széllel (illetve a vízzel) való interakciójuktól függően. A homokdűnék általában hosszan elnyúlóak, mégpedig azon az oldalukon, ahonnan általában a szelet kapják, amely a tetejük felé nyomja a homokot. A homokdűne nem csak sivatagban fordul elő, egy, vagy néhány dűnesor gyakran kialakul vízparton is, a parttal párhuzamosan. Az ilyen dűnék gyakran fontos szerepet töltenek be abban az értelemben, hogy védik a mögöttük húzódó szárazföldi területeket a tengeri viharoktól. Az igazán nagy dűnemezők azonban a szárazföldek belsejében találhatók, száraz területeken és gyakran korábbi tavak vagy tengerek fenekén. Dűnét a víz ereje is létrehozhat. Homok- vagy kavicsdűnék alakulhatnak ki folyóvölgyekben, torkolatokban és a tengerfenéken. (hu)
- <api batchcomplete="">A dűne olyan, általn elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általn a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre.A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. A nagy dűnemező, 𠇭űnetenger” neve arab eredetű szóval erg.A dűnék formája és mérete sokféle, a széllel (illetve a vízzel) való interakciójuktól függᔞn. A homokdűnék általn hosszan elnyúl༺k, mégpedig azon az oldalukon, ahonnan általn a szelet kapják, amely a tetejük felé nyomja a homokot.A homokdűne nem csak sivatagban fordul elő, egy, vagy néhány dűnesor gyakran kialakul vízparton is, a parttal párhuzamosan. Az ilyen dűnék gyakran fontos szerepet töltenek be abban az értelemben, hogy vຝik a mögöttük húz༽ó szárazföldi területeket a tengeri viharoktól. Az igazán nagy dűnemezők azonban a szárazföldek belsejn találhatók, száraz területeken és gyakran kori tavak vagy tengerek fenekén.Dűnét a víz ereje is létrehozhat. Homok- vagy kavicsdűnék alakulhatnak ki folyóvölgyekben, torkolatokban és a tengerfenéken. (hu)
- <api batchcomplete="">A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre.A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. A nagy dűnemező, „dűnetenger” neve arab eredetű szóval erg.A dűnék formája és mérete sokféle, a széllel (illetve a vízzel) való interakciójuktól függően. A homokdűnék általában hosszan elnyúlóak, mégpedig azon az oldalukon, ahonnan általában a szelet kapják, amely a tetejük felé nyomja a homokot.A homokdűne nem csak sivatagban fordul elő, egy, vagy néhány dűnesor gyakran kialakul vízparton is, a parttal párhuzamosan. Az ilyen dűnék gyakran fontos szerepet töltenek be abban az értelemben, hogy védik a mögöttük húzódó szárazföldi területeket a tengeri viharoktól. Az igazán nagy dűnemezők azonban a szárazföldek belsejében találhatók, száraz területeken és gyakran korábbi tavak vagy tengerek fenekén.Dűnét a víz ereje is létrehozhat. Homok- vagy kavicsdűnék alakulhatnak ki folyóvölgyekben, torkolatokban és a tengerfenéken. (hu)
- A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre. A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. A nagy dűnemező, „dűnetenger” neve arab eredetű szóval erg. A dűnék formája és mérete sokféle, a széllel (illetve a vízzel) való interakciójuktól függően. A homokdűnék általában hosszan elnyúlóak, mégpedig azon az oldalukon, ahonnan általában a szelet kapják, amely a tetejük felé nyomja a homokot. A homokdűne nem csak sivatagban fordul elő, egy, vagy néhány dűnesor gyakran kialakul vízparton is, a parttal párhuzamosan. Az ilyen dűnék gyakran fontos szerepet töltenek be abban az értelemben, hogy védik a mögöttük húzódó szárazföldi területeket a tengeri viharoktól. Az igazán nagy dűnemezők azonban a szárazföldek belsejében találhatók, száraz területeken és gyakran korábbi tavak vagy tengerek fenekén. Dűnét a víz ereje is létrehozhat. Homok- vagy kavicsdűnék alakulhatnak ki folyóvölgyekben, torkolatokban és a tengerfenéken. (hu)
- <api batchcomplete="">A dűne olyan, általn elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általn a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre.A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. A nagy dűnemező, 𠇭űnetenger” neve arab eredetű szóval erg.A dűnék formája és mérete sokféle, a széllel (illetve a vízzel) való interakciójuktól függᔞn. A homokdűnék általn hosszan elnyúl༺k, mégpedig azon az oldalukon, ahonnan általn a szelet kapják, amely a tetejük felé nyomja a homokot.A homokdűne nem csak sivatagban fordul elő, egy, vagy néhány dűnesor gyakran kialakul vízparton is, a parttal párhuzamosan. Az ilyen dűnék gyakran fontos szerepet töltenek be abban az értelemben, hogy vຝik a mögöttük húz༽ó szárazföldi területeket a tengeri viharoktól. Az igazán nagy dűnemezők azonban a szárazföldek belsejn találhatók, száraz területeken és gyakran kori tavak vagy tengerek fenekén.Dűnét a víz ereje is létrehozhat. Homok- vagy kavicsdűnék alakulhatnak ki folyóvölgyekben, torkolatokban és a tengerfenéken. (hu)
- <api batchcomplete="">A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre.A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. A nagy dűnemező, „dűnetenger” neve arab eredetű szóval erg.A dűnék formája és mérete sokféle, a széllel (illetve a vízzel) való interakciójuktól függően. A homokdűnék általában hosszan elnyúlóak, mégpedig azon az oldalukon, ahonnan általában a szelet kapják, amely a tetejük felé nyomja a homokot.A homokdűne nem csak sivatagban fordul elő, egy, vagy néhány dűnesor gyakran kialakul vízparton is, a parttal párhuzamosan. Az ilyen dűnék gyakran fontos szerepet töltenek be abban az értelemben, hogy védik a mögöttük húzódó szárazföldi területeket a tengeri viharoktól. Az igazán nagy dűnemezők azonban a szárazföldek belsejében találhatók, száraz területeken és gyakran korábbi tavak vagy tengerek fenekén.Dűnét a víz ereje is létrehozhat. Homok- vagy kavicsdűnék alakulhatnak ki folyóvölgyekben, torkolatokban és a tengerfenéken. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre. A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. A nagy dűnemező, „dűnetenger” neve arab eredetű szóval erg. Dűnét a víz ereje is létrehozhat. Homok- vagy kavicsdűnék alakulhatnak ki folyóvölgyekben, torkolatokban és a tengerfenéken. (hu)
- <api batchcomplete="">A dűne olyan, általn elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általn a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre.A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. (hu)
- <api batchcomplete="">A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre.A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. (hu)
- A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre. A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. A nagy dűnemező, „dűnetenger” neve arab eredetű szóval erg. Dűnét a víz ereje is létrehozhat. Homok- vagy kavicsdűnék alakulhatnak ki folyóvölgyekben, torkolatokban és a tengerfenéken. (hu)
- <api batchcomplete="">A dűne olyan, általn elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általn a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre.A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. (hu)
- <api batchcomplete="">A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok, amelyeket a víz mozgása hoz létre.A homokdűnék tipikusan sivatagokban fordulnak elő és gyakran völgyekkel tagolt mezőket képeznek. (hu)
|
_sand_dunes_imaged_by_Terra_(EOS_AM-1).jpg){kind=link}