| dbo:abstract
|
- A földalatti bányászatban a termelési mélység növekedésével, elsősorban a szénbányászatban az 1800-as évek elején egyre gyakoribbá vált a sújtólégrobbanás, ami sok bányász életét követelte. Ennek oka legtöbbször a nyílt láng használata volt: az akkoriban elterjedt világítóeszközök lángja szabadon égett a bányalevegőben, s a felgyülemlett metánt belobbanthatta vagy berobbanthatta. A legelterjedtebb világítóeszköz az olajmécses volt, melynek létezett védősapkára szerelt változata is, hogy a bányász mindkét kezét használni tudja. Széles körben alkalmazták a közönséges és gyertyákat is. Kezdeti lépésnek tekintik, hogy James Spedding angol bányamérnök kísérletekkel bizonyította, hogy ha a hőmérséklete nem éri el a 650 °C-ot (azaz a sújtólég gyulladási hőmérsékletét), az nem robbantja be a sújtóléget. Erre a felismerésre alapozva szerkesztette meg az acélmalmot (steel mill), mely szikrákat képzett egy gyorsan forgatott acélkorong és a hozzá szorított tűzkő között, s ezzel egy gyengén világító szikracsóva jött létre. A szikracsóvában az elemi szikrák izzási ideje több másodpercig tartott, és ez több alkalommal robbanásokat okozott. A belga, francia és angol bányákban széles körben alkalmazott „szikragép” használatát egy 1810-ben bekövetkezett franciaországi sújtólégrobbanás után azonnal betiltották. (hu)
- A földalatti bányászatban a termelési mélység növekedésével, elsősorban a szénbányászatban az 1800-as évek elején egyre gyakoribbá vált a sújtólégrobbanás, ami sok bányász életét követelte. Ennek oka legtöbbször a nyílt láng használata volt: az akkoriban elterjedt világítóeszközök lángja szabadon égett a bányalevegőben, s a felgyülemlett metánt belobbanthatta vagy berobbanthatta. A legelterjedtebb világítóeszköz az olajmécses volt, melynek létezett védősapkára szerelt változata is, hogy a bányász mindkét kezét használni tudja. Széles körben alkalmazták a közönséges és gyertyákat is. Kezdeti lépésnek tekintik, hogy James Spedding angol bányamérnök kísérletekkel bizonyította, hogy ha a hőmérséklete nem éri el a 650 °C-ot (azaz a sújtólég gyulladási hőmérsékletét), az nem robbantja be a sújtóléget. Erre a felismerésre alapozva szerkesztette meg az acélmalmot (steel mill), mely szikrákat képzett egy gyorsan forgatott acélkorong és a hozzá szorított tűzkő között, s ezzel egy gyengén világító szikracsóva jött létre. A szikracsóvában az elemi szikrák izzási ideje több másodpercig tartott, és ez több alkalommal robbanásokat okozott. A belga, francia és angol bányákban széles körben alkalmazott „szikragép” használatát egy 1810-ben bekövetkezett franciaországi sújtólégrobbanás után azonnal betiltották. (hu)
|
