| dbo:abstract
|
- Kaposvártól északra található Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a Deseda. A tavat a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elzárásával duzzasztották fel 8 km hosszúságban, 1974-ben. A tó a kaposváriak kedvelt pihenő- és üdülőhelye, nyáron strand és elektromos kirándulóhajó, télen korcsolyapálya is üzemel itt. Erdővel, mezővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek is egyaránt kellemes időtöltést nyújt. A Toponárhoz közeli részt főként a fiatalok, a sportolást és a strandolást kedvelők látogatják, míg a Kaposfüredet, Magyaregrest és Somogyaszalót érintő partszakaszok a csendet, nyugalmat keresők pihenőhelyei. Nevének eredetéről eltérő álláspontok léteznek. Az biztosnak tűnik, hogy a tó a középkorban Somogyaszaló mellett elhelyezkedő faluról kapta a nevét. Ez a falu egyes vélemények szerint Dershida volt, mások szerint Déshida (középkori írásmóddal: Deushyda, Deshyda). Mindkettő személynévi (Ders, illetve Dés) eredetű, és úgy alakulhatott ki, hogy a Dés vagy Ders nevű birtokos a tulajdonába tartozó hídon vámot szedett. 1975-ben felmerült, hogy hivatalosan is vissza kellene állítani a Déshida nevet, ám az elképzelés nem valósult meg. (hu)
- Kaposvártól északra található Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a Deseda. A tavat a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elzárásával duzzasztották fel 8 km hosszúságban, 1974-ben. A tó a kaposváriak kedvelt pihenő- és üdülőhelye, nyáron strand és elektromos kirándulóhajó, télen korcsolyapálya is üzemel itt. Erdővel, mezővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek is egyaránt kellemes időtöltést nyújt. A Toponárhoz közeli részt főként a fiatalok, a sportolást és a strandolást kedvelők látogatják, míg a Kaposfüredet, Magyaregrest és Somogyaszalót érintő partszakaszok a csendet, nyugalmat keresők pihenőhelyei. Nevének eredetéről eltérő álláspontok léteznek. Az biztosnak tűnik, hogy a tó a középkorban Somogyaszaló mellett elhelyezkedő faluról kapta a nevét. Ez a falu egyes vélemények szerint Dershida volt, mások szerint Déshida (középkori írásmóddal: Deushyda, Deshyda). Mindkettő személynévi (Ders, illetve Dés) eredetű, és úgy alakulhatott ki, hogy a Dés vagy Ders nevű birtokos a tulajdonába tartozó hídon vámot szedett. 1975-ben felmerült, hogy hivatalosan is vissza kellene állítani a Déshida nevet, ám az elképzelés nem valósult meg. (hu)
|
