About DBpedia

About: Diorit

An Entity of Type : Thing, from Named Graph : http://hu.dbpedia.org, within Data Space : hu.dbpedia.org

A diorit vulkáni kiömléses magmás k?zet, keletkezési mélysége 36-5 km közötti. A nagy mélységben lassan kih?l? bázikus magma nagyszemcséj? k?zetszövetet alkot. Általában feketészöld szín?, homályos fény?. A földpátok az az anortitig megtalálhatók benne, néha szabad kvarc is el?fordul. A dioritokat Physiographie der mass. Gesteine c. m?vében három alosztályba sorolja: * biotitdiorit (csillámdiorit) * amfiboldiorit * augitdiorit (ez utóbbi átmenetet képez a ) Mindegyikben el?fordulhat kvarc, de hiányozhat is.

Property Value
dbo:abstract
  • A diorit vulkĂĄni kiömlĂ©ses magmĂĄs kƑzet, keletkezĂ©si mĂ©lysĂ©ge 36-5 km közötti. A nagy mĂ©lysĂ©gben lassan kihƱlƑ bĂĄzikus magma nagyszemcsĂ©jƱ kƑzetszövetet alkot. ÁltalĂĄban feketĂ©szöld szĂ­nƱ, homĂĄlyos fĂ©nyƱ. A földpĂĄtok az az anortitig megtalĂĄlhatĂłk benne, nĂ©ha szabad kvarc is elƑfordul. A diorit az 50-55%-os szilĂ­cium-dioxid-tartalma miatt a bĂĄzisos Ă©s savanyĂș kƑzetek között Ă©ppen fĂ©lĂșton helyezkedik el. Szövete leginkĂĄbb mikrogrĂĄnitos (epidiorit) de nem ritkĂĄk a makrogrĂĄnitosak (vauguerit), sƑt vannak porfirosak Ă©s palĂĄsak is. A mikroszemcsĂ©s Ă©s makroszemcsĂ©s, de azonos mĂ©rtĂ©kben kristĂĄlyos vĂĄltozat a holokristĂĄlyos kƑzetszövetek közĂ© tartozik, a porfirosban a kristĂĄlyokat amorf szerkezetƱ alap veszi körĂŒl, a palĂĄs jelleg finom rĂ©tegzettsĂ©get jelent. A biotit mellett az az, ami sok vĂĄltozatĂĄnĂĄl döntƑ jelentƑsĂ©gben kƑzetalkotĂł, jĂĄrulĂ©kos elegyrĂ©szkĂ©nt ortoklĂĄsz, augit, hipersztĂ©n magnetit, ilmenit, titanit, grĂĄnĂĄt, cirkon, apatit, , epidot, kalcit, turmalin, pirit szerepelnek. SzĂĄzalĂ©kos összetĂ©tele: kovasav (szilĂ­cium-dioxid) 51%, timföld 18%, vasoxid Ă©s 11%, mĂ©sz 7%, magnĂ©zium-oxid 6%, kĂĄlium-oxid 2,5%. A dioritokat Physiographie der mass. Gesteine c. mƱvĂ©ben hĂĄrom alosztĂĄlyba sorolja: * biotitdiorit (csillĂĄmdiorit) * amfiboldiorit * augitdiorit (ez utĂłbbi ĂĄtmenetet kĂ©pez a ) Mindegyikben elƑfordulhat kvarc, de hiĂĄnyozhat is. A diorit az egyik legkemĂ©nyebb kƑzet, ezĂ©rt nagyon nehĂ©z faragni Ă©s dolgozni vele. Azonban a kemĂ©nysĂ©ge azt is lehetƑvĂ© teszi, hogy jĂłl alkalmazhatĂł munkaeszközkĂ©nt, fĂ©nyes csiszolĂĄst Ă©s jĂł minƑsĂ©gƱ munkadarabot biztosĂ­t a megmunkĂĄlĂĄs vĂ©gĂ©n. Annyira kemĂ©ny, hogy Ƒsi civilizĂĄciĂłk (mint pĂ©ldĂĄul az Ăłkori Egyiptom) diorit Ă©s eszközöket hasznĂĄltak a bazalt megmunkĂĄlĂĄsĂĄhoz. A dioritbĂłl kĂ©szĂ­tett tĂĄrgyak Ă©s eszközök kialakĂ­tĂĄsa az egyik legfĂĄradsĂĄgosabb munka lehetett. (hu)
  • A diorit vulkĂĄni kiömlĂ©ses magmĂĄs kƑzet, keletkezĂ©si mĂ©lysĂ©ge 36-5 km közötti. A nagy mĂ©lysĂ©gben lassan kihƱlƑ bĂĄzikus magma nagyszemcsĂ©jƱ kƑzetszövetet alkot. ÁltalĂĄban feketĂ©szöld szĂ­nƱ, homĂĄlyos fĂ©nyƱ. A földpĂĄtok az az anortitig megtalĂĄlhatĂłk benne, nĂ©ha szabad kvarc is elƑfordul. A diorit az 50-55%-os szilĂ­cium-dioxid-tartalma miatt a bĂĄzisos Ă©s savanyĂș kƑzetek között Ă©ppen fĂ©lĂșton helyezkedik el. Szövete leginkĂĄbb mikrogrĂĄnitos (epidiorit) de nem ritkĂĄk a makrogrĂĄnitosak (vauguerit), sƑt vannak porfirosak Ă©s palĂĄsak is. A mikroszemcsĂ©s Ă©s makroszemcsĂ©s, de azonos mĂ©rtĂ©kben kristĂĄlyos vĂĄltozat a holokristĂĄlyos kƑzetszövetek közĂ© tartozik, a porfirosban a kristĂĄlyokat amorf szerkezetƱ alap veszi körĂŒl, a palĂĄs jelleg finom rĂ©tegzettsĂ©get jelent. A biotit mellett az az, ami sok vĂĄltozatĂĄnĂĄl döntƑ jelentƑsĂ©gben kƑzetalkotĂł, jĂĄrulĂ©kos elegyrĂ©szkĂ©nt ortoklĂĄsz, augit, hipersztĂ©n magnetit, ilmenit, titanit, grĂĄnĂĄt, cirkon, apatit, , epidot, kalcit, turmalin, pirit szerepelnek. SzĂĄzalĂ©kos összetĂ©tele: kovasav (szilĂ­cium-dioxid) 51%, timföld 18%, vasoxid Ă©s 11%, mĂ©sz 7%, magnĂ©zium-oxid 6%, kĂĄlium-oxid 2,5%. A dioritokat Physiographie der mass. Gesteine c. mƱvĂ©ben hĂĄrom alosztĂĄlyba sorolja: * biotitdiorit (csillĂĄmdiorit) * amfiboldiorit * augitdiorit (ez utĂłbbi ĂĄtmenetet kĂ©pez a ) Mindegyikben elƑfordulhat kvarc, de hiĂĄnyozhat is. A diorit az egyik legkemĂ©nyebb kƑzet, ezĂ©rt nagyon nehĂ©z faragni Ă©s dolgozni vele. Azonban a kemĂ©nysĂ©ge azt is lehetƑvĂ© teszi, hogy jĂłl alkalmazhatĂł munkaeszközkĂ©nt, fĂ©nyes csiszolĂĄst Ă©s jĂł minƑsĂ©gƱ munkadarabot biztosĂ­t a megmunkĂĄlĂĄs vĂ©gĂ©n. Annyira kemĂ©ny, hogy Ƒsi civilizĂĄciĂłk (mint pĂ©ldĂĄul az Ăłkori Egyiptom) diorit Ă©s eszközöket hasznĂĄltak a bazalt megmunkĂĄlĂĄsĂĄhoz. A dioritbĂłl kĂ©szĂ­tett tĂĄrgyak Ă©s eszközök kialakĂ­tĂĄsa az egyik legfĂĄradsĂĄgosabb munka lehetett. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 163977 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2429 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23107851 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • A diorit vulkĂĄni kiömlĂ©ses magmĂĄs kƑzet, keletkezĂ©si mĂ©lysĂ©ge 36-5 km közötti. A nagy mĂ©lysĂ©gben lassan kihƱlƑ bĂĄzikus magma nagyszemcsĂ©jƱ kƑzetszövetet alkot. ÁltalĂĄban feketĂ©szöld szĂ­nƱ, homĂĄlyos fĂ©nyƱ. A földpĂĄtok az az anortitig megtalĂĄlhatĂłk benne, nĂ©ha szabad kvarc is elƑfordul. A dioritokat Physiographie der mass. Gesteine c. mƱvĂ©ben hĂĄrom alosztĂĄlyba sorolja: * biotitdiorit (csillĂĄmdiorit) * amfiboldiorit * augitdiorit (ez utĂłbbi ĂĄtmenetet kĂ©pez a ) Mindegyikben elƑfordulhat kvarc, de hiĂĄnyozhat is. (hu)
  • A diorit vulkĂĄni kiömlĂ©ses magmĂĄs kƑzet, keletkezĂ©si mĂ©lysĂ©ge 36-5 km közötti. A nagy mĂ©lysĂ©gben lassan kihƱlƑ bĂĄzikus magma nagyszemcsĂ©jƱ kƑzetszövetet alkot. ÁltalĂĄban feketĂ©szöld szĂ­nƱ, homĂĄlyos fĂ©nyƱ. A földpĂĄtok az az anortitig megtalĂĄlhatĂłk benne, nĂ©ha szabad kvarc is elƑfordul. A dioritokat Physiographie der mass. Gesteine c. mƱvĂ©ben hĂĄrom alosztĂĄlyba sorolja: * biotitdiorit (csillĂĄmdiorit) * amfiboldiorit * augitdiorit (ez utĂłbbi ĂĄtmenetet kĂ©pez a ) Mindegyikben elƑfordulhat kvarc, de hiĂĄnyozhat is. (hu)
rdfs:label
  • Diorit (hu)
  • Diorit (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is prop-hu:anyag of
is foaf:primaryTopic of
Powered by OpenLink Virtuoso    This material is Open Knowledge     W3C Semantic Web Technology     This material is Open Knowledge    Valid XHTML + RDFa
This content was extracted from Wikipedia and is licensed under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported License