dbo:abstract
|
- A DIS (DIĆ , angol ĂĄtĂrĂĄssal DISH vagy GIĆ ) sumer szĂł, alapjelentĂ©se: âerdĆâ (sok fa), âfaâ. JelentĂ©sĂĄtvitellel âjogarâ Ă©s âhĂmtagâ. ĂrĂĄsban az Ă©kĂrĂĄs egyik alapjele, fĂŒggĆleges Ă©k: đč vagy đ. Az unicode jelkĂ©szlet U+12079 (DISH) Ă©s U+12415 (GESH) kĂłdjĂĄval ĂrhatĂł. A kĂŒlönbözĆ Ă©kĂrĂĄsos szĂłtĂĄrak Ă©s lexikonok a jelek csoportosĂtĂĄsĂĄnak megfelelĆen kĂŒlönbözĆ szĂĄmok alatt közlik:
* Borger, 2004. = 748
* P. Anton Deimel 1928. = 480
* Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte = 390
* Hethitisches Zeichenlexikon = 356 Az Ă©kĂrĂĄst hasznĂĄlĂł nĂ©pek kĂŒlönbözĆ hangĂ©rtĂ©kkel hasznĂĄltĂĄk:
* sumer: dis, nigida, gis2, ges2 (DIĆ , NIGIDA, GIĆ 2, GEĆ 2)
* akkĂĄd-asszĂr: ana, gi, tis (ANA, GÄȘ, áčŹIĆ )
* hettita: disz, tisz, dĂĄsz, tĂĄsz (diĆĄ, tiĆĄ, dĂĄĆĄ, tĂĄĆĄ). Az akkĂĄd, asszĂr Ă©s hettita ĂrĂĄsokban egyszerƱ szĂłtagjel a megfelelĆ hangĂ©rtĂ©kkel vagy determinatĂvum. A sumerben viszont szĂłjel is.
* đč (DIĆ ): 1 szĂĄmjel
* đ (GIĆ 2): 60 szĂĄmjel DeterminatĂvumkĂ©nt (Ă©rtelmezĆ jel) fĂ©rfi szemĂ©lynevek elĆtt ĂĄll mĂĄsodlagos jelentĂ©se miatt. ĂtĂrĂĄsa ilyenkor felsĆ indexbe tett m vagy l. PĂ©ldĂĄul az mNIR.GĂL hettita feliratban a dis utal arra, hogy nem Nergal istenrĆl van szĂł, hanem II. Muvatallisz hettita kirĂĄlyrĂłl. A hettita ĂrĂĄsban a âfaâ jelentĂ©sƱ GIĆ elkĂŒlönĂŒlt a DIĆ -tĆl, sajĂĄt jele: đ. SzintĂ©n a DIĆ -t jelölte a đ jel is (unicode U+12456). Ez az ĂłasszĂrban Ă©s az ĂșjasszĂrban a nĂ©gyes szĂĄmot is jelentette. đ (ĂłasszĂr), đ (ĂșjasszĂr), ellentĂ©tben a többi Ă©kĂrĂĄsos nyelvvel, ahol a nĂ©gyes szĂĄmot a đ jelentette. A DIĆ -t ĂrhattĂĄk mĂ©g hĂĄrom fĂŒggĆleges Ă©kkel đ, amely egyben a kilences szĂĄmot is jelölte (3Ă3). (hu)
- A DIS (DIĆ , angol ĂĄtĂrĂĄssal DISH vagy GIĆ ) sumer szĂł, alapjelentĂ©se: âerdĆâ (sok fa), âfaâ. JelentĂ©sĂĄtvitellel âjogarâ Ă©s âhĂmtagâ. ĂrĂĄsban az Ă©kĂrĂĄs egyik alapjele, fĂŒggĆleges Ă©k: đč vagy đ. Az unicode jelkĂ©szlet U+12079 (DISH) Ă©s U+12415 (GESH) kĂłdjĂĄval ĂrhatĂł. A kĂŒlönbözĆ Ă©kĂrĂĄsos szĂłtĂĄrak Ă©s lexikonok a jelek csoportosĂtĂĄsĂĄnak megfelelĆen kĂŒlönbözĆ szĂĄmok alatt közlik:
* Borger, 2004. = 748
* P. Anton Deimel 1928. = 480
* Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte = 390
* Hethitisches Zeichenlexikon = 356 Az Ă©kĂrĂĄst hasznĂĄlĂł nĂ©pek kĂŒlönbözĆ hangĂ©rtĂ©kkel hasznĂĄltĂĄk:
* sumer: dis, nigida, gis2, ges2 (DIĆ , NIGIDA, GIĆ 2, GEĆ 2)
* akkĂĄd-asszĂr: ana, gi, tis (ANA, GÄȘ, áčŹIĆ )
* hettita: disz, tisz, dĂĄsz, tĂĄsz (diĆĄ, tiĆĄ, dĂĄĆĄ, tĂĄĆĄ). Az akkĂĄd, asszĂr Ă©s hettita ĂrĂĄsokban egyszerƱ szĂłtagjel a megfelelĆ hangĂ©rtĂ©kkel vagy determinatĂvum. A sumerben viszont szĂłjel is.
* đč (DIĆ ): 1 szĂĄmjel
* đ (GIĆ 2): 60 szĂĄmjel DeterminatĂvumkĂ©nt (Ă©rtelmezĆ jel) fĂ©rfi szemĂ©lynevek elĆtt ĂĄll mĂĄsodlagos jelentĂ©se miatt. ĂtĂrĂĄsa ilyenkor felsĆ indexbe tett m vagy l. PĂ©ldĂĄul az mNIR.GĂL hettita feliratban a dis utal arra, hogy nem Nergal istenrĆl van szĂł, hanem II. Muvatallisz hettita kirĂĄlyrĂłl. A hettita ĂrĂĄsban a âfaâ jelentĂ©sƱ GIĆ elkĂŒlönĂŒlt a DIĆ -tĆl, sajĂĄt jele: đ. SzintĂ©n a DIĆ -t jelölte a đ jel is (unicode U+12456). Ez az ĂłasszĂrban Ă©s az ĂșjasszĂrban a nĂ©gyes szĂĄmot is jelentette. đ (ĂłasszĂr), đ (ĂșjasszĂr), ellentĂ©tben a többi Ă©kĂrĂĄsos nyelvvel, ahol a nĂ©gyes szĂĄmot a đ jelentette. A DIĆ -t ĂrhattĂĄk mĂ©g hĂĄrom fĂŒggĆleges Ă©kkel đ, amely egyben a kilences szĂĄmot is jelölte (3Ă3). (hu)
|
rdfs:comment
|
- A DIS (DIĆ , angol ĂĄtĂrĂĄssal DISH vagy GIĆ ) sumer szĂł, alapjelentĂ©se: âerdĆâ (sok fa), âfaâ. JelentĂ©sĂĄtvitellel âjogarâ Ă©s âhĂmtagâ. ĂrĂĄsban az Ă©kĂrĂĄs egyik alapjele, fĂŒggĆleges Ă©k: đč vagy đ. Az unicode jelkĂ©szlet U+12079 (DISH) Ă©s U+12415 (GESH) kĂłdjĂĄval ĂrhatĂł. A kĂŒlönbözĆ Ă©kĂrĂĄsos szĂłtĂĄrak Ă©s lexikonok a jelek csoportosĂtĂĄsĂĄnak megfelelĆen kĂŒlönbözĆ szĂĄmok alatt közlik:
* Borger, 2004. = 748
* P. Anton Deimel 1928. = 480
* Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte = 390
* Hethitisches Zeichenlexikon = 356 Az Ă©kĂrĂĄst hasznĂĄlĂł nĂ©pek kĂŒlönbözĆ hangĂ©rtĂ©kkel hasznĂĄltĂĄk: (hu)
- A DIS (DIĆ , angol ĂĄtĂrĂĄssal DISH vagy GIĆ ) sumer szĂł, alapjelentĂ©se: âerdĆâ (sok fa), âfaâ. JelentĂ©sĂĄtvitellel âjogarâ Ă©s âhĂmtagâ. ĂrĂĄsban az Ă©kĂrĂĄs egyik alapjele, fĂŒggĆleges Ă©k: đč vagy đ. Az unicode jelkĂ©szlet U+12079 (DISH) Ă©s U+12415 (GESH) kĂłdjĂĄval ĂrhatĂł. A kĂŒlönbözĆ Ă©kĂrĂĄsos szĂłtĂĄrak Ă©s lexikonok a jelek csoportosĂtĂĄsĂĄnak megfelelĆen kĂŒlönbözĆ szĂĄmok alatt közlik:
* Borger, 2004. = 748
* P. Anton Deimel 1928. = 480
* Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte = 390
* Hethitisches Zeichenlexikon = 356 Az Ă©kĂrĂĄst hasznĂĄlĂł nĂ©pek kĂŒlönbözĆ hangĂ©rtĂ©kkel hasznĂĄltĂĄk: (hu)
|