| dbo:abstract
|
- Dolj (magyarosan: Dolzs, magyarul: Völgyi-Zsil) megye Románia déli részén helyezkedik el. Székhelye Craiova (314 437 lakos). Szomszédos megyék: keleten Olt megye, nyugaton Mehedinți megye, északon Gorj megye és Vâlcea megye, délen Bulgária. Etimológiája délszláv, völgyi vagy alsó Zsil jelentéssel. (hu)
- <api batchcomplete="">Dolj megye (magyarul: Dolzs megye, vagy Völgyi-Zsil) közigazgatási egység Románin, a Havasalföld régin, Olténia területén. 7414 km2-es területével Románia 6. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének közel 3,1%-át adja. Emellett közel 600 ezer fős lakosságával Románia kilencedik legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 3,13%-ával rendelkezik, népsűrűsége minimálisan az országos átlag felett van.Északról Gorj megye, keletről Vâlcea megye és Olt megye, délről Bulgária, nyugatról pedig Mehedinți megye határolja. Székhelye a híres gazdag kulturális örökségéről, történelmi nevezetességeiről nevezetes Craiova, Havasalföld második legnagyobb városa a főváros után, Románia hetedik legnépesebb városa. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik a mezőgazdasági jelentőséggel bíró Băilești, a kereskedelmi és közlekedési csomópontként szolgáló Calafat, illetve a textilipar és az élelmiszer-feldolgozásáról ismert Filiași.Dolj megye földrajza változatos tájakat ölel fel, a Duna és a Jiu patak mentén. A terület síkvidéki és dombvidéki részekből áll, ideális mezőgazdasági tevékenységekhez, különösen gabonatermesztéshez, zöldségekhez és szőlőtermesztéshez. A megye déli határát a Duna folyó, míg a közepét a Jiu határozza meg, melyek jelentős vízgazdálkodási szerepet töltenek be. A termékeny földek és a kedvező éghajlat a gazdaság egyik alapját képezik, különösen a mezőgazdaságban.Története gazdag múltra tekint vissza, amelynek kezdetei a Duna menti régió stratégiai jelentőségével kapcsolatosak. Az ókori Dacin a területet számos erᔝítmény és település jellemezte, majd a római h༽ítás után fontos szerepet játszott a határvlemben, különösen a limes mentén. A középkorban a megye a Havasalföldi Fejedelemség része volt, és kereskedelmi útvonalak metszéspontjaként szolgált. A 19. században Dolj megye a modern Románia fejlᔝésn játszott jelentős szerepet, különösen Craiova mint gazdasági és kulturális központ révén. Az iparosodás és az infrastruktúra fejlᔝése a megye dinamikus átalakulását hozta. A modern időszakban Dolj az ország egyik fontos mezőgazdasági és ipari központja lett, miközben megőrizte kulturális örökségét. (hu)
- <api batchcomplete="">Dolj megye (magyarul: Dolzs megye, vagy Völgyi-Zsil) közigazgatási egység Romániában, a Havasalföld régióban, Olténia területén. 7414 km2-es területével Románia 6. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének közel 3,1%-át adja. Emellett közel 600 ezer fős lakosságával Románia kilencedik legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 3,13%-ával rendelkezik, népsűrűsége minimálisan az országos átlag felett van.Északról Gorj megye, keletről Vâlcea megye és Olt megye, délről Bulgária, nyugatról pedig Mehedinți megye határolja. Székhelye a híres gazdag kulturális örökségéről, történelmi nevezetességeiről nevezetes Craiova, Havasalföld második legnagyobb városa a főváros után, Románia hetedik legnépesebb városa. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik a mezőgazdasági jelentőséggel bíró Băilești, a kereskedelmi és közlekedési csomópontként szolgáló Calafat, illetve a textilipar és az élelmiszer-feldolgozásáról ismert Filiași.Dolj megye földrajza változatos tájakat ölel fel, a Duna és a Jiu patak mentén. A terület síkvidéki és dombvidéki részekből áll, ideális mezőgazdasági tevékenységekhez, különösen gabonatermesztéshez, zöldségekhez és szőlőtermesztéshez. A megye déli határát a Duna folyó, míg a közepét a Jiu határozza meg, melyek jelentős vízgazdálkodási szerepet töltenek be. A termékeny földek és a kedvező éghajlat a gazdaság egyik alapját képezik, különösen a mezőgazdaságban.Története gazdag múltra tekint vissza, amelynek kezdetei a Duna menti régió stratégiai jelentőségével kapcsolatosak. Az ókori Daciában a területet számos erődítmény és település jellemezte, majd a római hódítás után fontos szerepet játszott a határvédelemben, különösen a limes mentén. A középkorban a megye a Havasalföldi Fejedelemség része volt, és kereskedelmi útvonalak metszéspontjaként szolgált. A 19. században Dolj megye a modern Románia fejlődésében játszott jelentős szerepet, különösen Craiova mint gazdasági és kulturális központ révén. Az iparosodás és az infrastruktúra fejlődése a megye dinamikus átalakulását hozta. A modern időszakban Dolj az ország egyik fontos mezőgazdasági és ipari központja lett, miközben megőrizte kulturális örökségét. (hu)
- Dolj (magyarosan: Dolzs, magyarul: Völgyi-Zsil) megye Románia déli részén helyezkedik el. Székhelye Craiova (314 437 lakos). Szomszédos megyék: keleten Olt megye, nyugaton Mehedinți megye, északon Gorj megye és Vâlcea megye, délen Bulgária. Etimológiája délszláv, völgyi vagy alsó Zsil jelentéssel. (hu)
- <api batchcomplete="">Dolj megye (magyarul: Dolzs megye, vagy Völgyi-Zsil) közigazgatási egység Románin, a Havasalföld régin, Olténia területén. 7414 km2-es területével Románia 6. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének közel 3,1%-át adja. Emellett közel 600 ezer fős lakosságával Románia kilencedik legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 3,13%-ával rendelkezik, népsűrűsége minimálisan az országos átlag felett van.Északról Gorj megye, keletről Vâlcea megye és Olt megye, délről Bulgária, nyugatról pedig Mehedinți megye határolja. Székhelye a híres gazdag kulturális örökségéről, történelmi nevezetességeiről nevezetes Craiova, Havasalföld második legnagyobb városa a főváros után, Románia hetedik legnépesebb városa. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik a mezőgazdasági jelentőséggel bíró Băilești, a kereskedelmi és közlekedési csomópontként szolgáló Calafat, illetve a textilipar és az élelmiszer-feldolgozásáról ismert Filiași.Dolj megye földrajza változatos tájakat ölel fel, a Duna és a Jiu patak mentén. A terület síkvidéki és dombvidéki részekből áll, ideális mezőgazdasági tevékenységekhez, különösen gabonatermesztéshez, zöldségekhez és szőlőtermesztéshez. A megye déli határát a Duna folyó, míg a közepét a Jiu határozza meg, melyek jelentős vízgazdálkodási szerepet töltenek be. A termékeny földek és a kedvező éghajlat a gazdaság egyik alapját képezik, különösen a mezőgazdaságban.Története gazdag múltra tekint vissza, amelynek kezdetei a Duna menti régió stratégiai jelentőségével kapcsolatosak. Az ókori Dacin a területet számos erᔝítmény és település jellemezte, majd a római h༽ítás után fontos szerepet játszott a határvlemben, különösen a limes mentén. A középkorban a megye a Havasalföldi Fejedelemség része volt, és kereskedelmi útvonalak metszéspontjaként szolgált. A 19. században Dolj megye a modern Románia fejlᔝésn játszott jelentős szerepet, különösen Craiova mint gazdasági és kulturális központ révén. Az iparosodás és az infrastruktúra fejlᔝése a megye dinamikus átalakulását hozta. A modern időszakban Dolj az ország egyik fontos mezőgazdasági és ipari központja lett, miközben megőrizte kulturális örökségét. (hu)
- <api batchcomplete="">Dolj megye (magyarul: Dolzs megye, vagy Völgyi-Zsil) közigazgatási egység Romániában, a Havasalföld régióban, Olténia területén. 7414 km2-es területével Románia 6. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének közel 3,1%-át adja. Emellett közel 600 ezer fős lakosságával Románia kilencedik legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 3,13%-ával rendelkezik, népsűrűsége minimálisan az országos átlag felett van.Északról Gorj megye, keletről Vâlcea megye és Olt megye, délről Bulgária, nyugatról pedig Mehedinți megye határolja. Székhelye a híres gazdag kulturális örökségéről, történelmi nevezetességeiről nevezetes Craiova, Havasalföld második legnagyobb városa a főváros után, Románia hetedik legnépesebb városa. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik a mezőgazdasági jelentőséggel bíró Băilești, a kereskedelmi és közlekedési csomópontként szolgáló Calafat, illetve a textilipar és az élelmiszer-feldolgozásáról ismert Filiași.Dolj megye földrajza változatos tájakat ölel fel, a Duna és a Jiu patak mentén. A terület síkvidéki és dombvidéki részekből áll, ideális mezőgazdasági tevékenységekhez, különösen gabonatermesztéshez, zöldségekhez és szőlőtermesztéshez. A megye déli határát a Duna folyó, míg a közepét a Jiu határozza meg, melyek jelentős vízgazdálkodási szerepet töltenek be. A termékeny földek és a kedvező éghajlat a gazdaság egyik alapját képezik, különösen a mezőgazdaságban.Története gazdag múltra tekint vissza, amelynek kezdetei a Duna menti régió stratégiai jelentőségével kapcsolatosak. Az ókori Daciában a területet számos erődítmény és település jellemezte, majd a római hódítás után fontos szerepet játszott a határvédelemben, különösen a limes mentén. A középkorban a megye a Havasalföldi Fejedelemség része volt, és kereskedelmi útvonalak metszéspontjaként szolgált. A 19. században Dolj megye a modern Románia fejlődésében játszott jelentős szerepet, különösen Craiova mint gazdasági és kulturális központ révén. Az iparosodás és az infrastruktúra fejlődése a megye dinamikus átalakulását hozta. A modern időszakban Dolj az ország egyik fontos mezőgazdasági és ipari központja lett, miközben megőrizte kulturális örökségét. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Dolj (magyarosan: Dolzs, magyarul: Völgyi-Zsil) megye Románia déli részén helyezkedik el. Székhelye Craiova (314 437 lakos). Szomszédos megyék: keleten Olt megye, nyugaton Mehedinți megye, északon Gorj megye és Vâlcea megye, délen Bulgária. Etimológiája délszláv, völgyi vagy alsó Zsil jelentéssel. (hu)
- <api batchcomplete="">Dolj megye (magyarul: Dolzs megye, vagy Völgyi-Zsil) közigazgatási egység Románin, a Havasalföld régin, Olténia területén. 7414 km2-es területével Románia 6. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének közel 3,1%-át adja. (hu)
- <api batchcomplete="">Dolj megye (magyarul: Dolzs megye, vagy Völgyi-Zsil) közigazgatási egység Romániában, a Havasalföld régióban, Olténia területén. 7414 km2-es területével Románia 6. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének közel 3,1%-át adja. (hu)
- Dolj (magyarosan: Dolzs, magyarul: Völgyi-Zsil) megye Románia déli részén helyezkedik el. Székhelye Craiova (314 437 lakos). Szomszédos megyék: keleten Olt megye, nyugaton Mehedinți megye, északon Gorj megye és Vâlcea megye, délen Bulgária. Etimológiája délszláv, völgyi vagy alsó Zsil jelentéssel. (hu)
- <api batchcomplete="">Dolj megye (magyarul: Dolzs megye, vagy Völgyi-Zsil) közigazgatási egység Románin, a Havasalföld régin, Olténia területén. 7414 km2-es területével Románia 6. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének közel 3,1%-át adja. (hu)
- <api batchcomplete="">Dolj megye (magyarul: Dolzs megye, vagy Völgyi-Zsil) közigazgatási egység Romániában, a Havasalföld régióban, Olténia területén. 7414 km2-es területével Románia 6. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének közel 3,1%-át adja. (hu)
|
_vedere_centrală.jpg){kind=link}
