Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom megye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros. 2012-ig a Dorogi kistérség székhelye volt. 1154 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa. Ma közel 12 000 ember él Dorogon a jelentős turisztikai célpontként számon tartott Dunakanyar és Esztergom, és a nagy gazdasági vonzóerővel rendelkező főváros közelségében a Duna-menti iparvidék határán, ezek együttes hatása biztosítja a település hosszútávú fejlődését.

Property Value
dbo:abstract
  • Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom megye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros. 2012-ig a Dorogi kistérség székhelye volt. 1154 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa. A Pilis és a Gerecse völgye már az újkőkor óta lakott hely. Itt haladt keresztül az a római hadi út, mely Aquincumot és a nyugati provinciákat kötötte össze, a város délkeleti határában a 4. századból származó római padlófűtéses villa romjait tárták fel. Nevét 1181-ben említette először oklevél Durugh formában, a török hódoltság idején elpusztult ősi falu a mai lakóterülettől délre feküdt, Ódorog néven ismert. A településnév eredetét szláv gyökerekkel, mint drug társ, barát, de személynévi eredettel is Attila hun király vezérének nevéből, magyarázzák. Az elvadult tájat a sváb telepesek kapcsolták be újra az ország vérkeringésébe, a 18. században ismét közlekedési csomópont lett, a Buda–Bécs országúton megépült postakocsi-állomásán gyakran megfordultak a kor jeles személyiségei, mint Kazinczy Ferenc, Széchenyi István és Wesselényi Miklós. Dorog 20. századi gyors fejlődését a szénbányászaton kívül a kedvező közlekedés-földrajzi helyzete tette lehetővé; 1896-ra kiépült a Budapest–Esztergom-vasútvonal, ennek köszönhetően Dorog vált a szénmedence központjává, ezzel egy időben megindult a nagyipari bányászat, a budapesti ipari- és lakossági szénfelhasználásnak köszönhetően látványos fejlődés ment végbe, a korábbi kis falu népessége tízszeresére növekedett, 1984-ben várossá nyilvánították. Ma közel 12 000 ember él Dorogon a jelentős turisztikai célpontként számon tartott Dunakanyar és Esztergom, és a nagy gazdasági vonzóerővel rendelkező főváros közelségében a Duna-menti iparvidék határán, ezek együttes hatása biztosítja a település hosszútávú fejlődését. (hu)
  • Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom megye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros. 2012-ig a Dorogi kistérség székhelye volt. 1154 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa. A Pilis és a Gerecse völgye már az újkőkor óta lakott hely. Itt haladt keresztül az a római hadi út, mely Aquincumot és a nyugati provinciákat kötötte össze, a város délkeleti határában a 4. századból származó római padlófűtéses villa romjait tárták fel. Nevét 1181-ben említette először oklevél Durugh formában, a török hódoltság idején elpusztult ősi falu a mai lakóterülettől délre feküdt, Ódorog néven ismert. A településnév eredetét szláv gyökerekkel, mint drug társ, barát, de személynévi eredettel is Attila hun király vezérének nevéből, magyarázzák. Az elvadult tájat a sváb telepesek kapcsolták be újra az ország vérkeringésébe, a 18. században ismét közlekedési csomópont lett, a Buda–Bécs országúton megépült postakocsi-állomásán gyakran megfordultak a kor jeles személyiségei, mint Kazinczy Ferenc, Széchenyi István és Wesselényi Miklós. Dorog 20. századi gyors fejlődését a szénbányászaton kívül a kedvező közlekedés-földrajzi helyzete tette lehetővé; 1896-ra kiépült a Budapest–Esztergom-vasútvonal, ennek köszönhetően Dorog vált a szénmedence központjává, ezzel egy időben megindult a nagyipari bányászat, a budapesti ipari- és lakossági szénfelhasználásnak köszönhetően látványos fejlődés ment végbe, a korábbi kis falu népessége tízszeresére növekedett, 1984-ben várossá nyilvánították. Ma közel 12 000 ember él Dorogon a jelentős turisztikai célpontként számon tartott Dunakanyar és Esztergom, és a nagy gazdasági vonzóerővel rendelkező főváros közelségében a Duna-menti iparvidék határán, ezek együttes hatása biztosítja a település hosszútávú fejlődését. (hu)
dbo:areaCode
  • 33
dbo:mayor
dbo:postalCode
  • 2510
dbo:status
  • város
dbo:twinTown
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 38210 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 51091 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23909283 (xsd:integer)
prop-hu:címer
  • HUN Dorog Címer.svg (hu)
  • HUN Dorog Címer.svg (hu)
prop-hu:date
  • 2018 (xsd:integer)
  • 20071128025255 (xsd:decimal)
prop-hu:dél
prop-hu:délkelet
prop-hu:délnyugat
prop-hu:irányítószám
  • 2510 (xsd:integer)
prop-hu:járás
  • Esztergomi (hu)
  • Esztergomi (hu)
prop-hu:kelet
prop-hu:kshKód
  • 10490 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Dorog_Hősök_tere.JPG (hu)
  • Dorog_Hősök_tere.JPG (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Hősök tere (hu)
  • Hősök tere (hu)
prop-hu:képméret
  • 250 (xsd:integer)
prop-hu:körzethívószám
  • 33 (xsd:integer)
prop-hu:központ
  • Dorog (hu)
  • Dorog (hu)
prop-hu:megye
  • Komárom-Esztergom (hu)
  • Komárom-Esztergom (hu)
prop-hu:nyugat
prop-hu:népsűrűség
  • 1027.300000 (xsd:double)
prop-hu:név
  • Dorog (hu)
  • Dorog (hu)
prop-hu:polgármester
prop-hu:rang
prop-hu:régió
  • Közép-Dunántúl (hu)
  • Közép-Dunántúl (hu)
prop-hu:szövegPozíciójaMegyei
  • left (hu)
  • left (hu)
prop-hu:tengerszintFelettiMagasság
  • 142 (xsd:integer)
prop-hu:terület
  • 11.540000 (xsd:double)
prop-hu:testvértelepülései
  • Zsére (hu)
  • Marienberg (hu)
  • Tetovo (hu)
  • Wendlingen (hu)
  • Zsére (hu)
  • Marienberg (hu)
  • Tetovo (hu)
  • Wendlingen (hu)
prop-hu:url
prop-hu:weboldal
  • www.dorog.hu (hu)
  • www.dorog.hu (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:észak
prop-hu:északkelet
prop-hu:északnyugat
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom megye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros. 2012-ig a Dorogi kistérség székhelye volt. 1154 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa. Ma közel 12 000 ember él Dorogon a jelentős turisztikai célpontként számon tartott Dunakanyar és Esztergom, és a nagy gazdasági vonzóerővel rendelkező főváros közelségében a Duna-menti iparvidék határán, ezek együttes hatása biztosítja a település hosszútávú fejlődését. (hu)
  • Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom megye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros. 2012-ig a Dorogi kistérség székhelye volt. 1154 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa. Ma közel 12 000 ember él Dorogon a jelentős turisztikai célpontként számon tartott Dunakanyar és Esztergom, és a nagy gazdasági vonzóerővel rendelkező főváros közelségében a Duna-menti iparvidék határán, ezek együttes hatása biztosítja a település hosszútávú fejlődését. (hu)
rdfs:label
  • Dorog (hu)
  • Dorog (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:birthPlace of
is dbo:city of
is dbo:deathPlace of
is dbo:location of
is dbo:position of
is dbo:twinTown of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:azÚtEleje of
is prop-hu:azÚtVége of
is prop-hu:dél of
is prop-hu:felirat of
is prop-hu:halálHelye of
is prop-hu:halálozásiVáros of
is prop-hu:helyszín of
is prop-hu:publisher of
is prop-hu:stadium of
is prop-hu:születésiHely of
is prop-hu:születésiVáros of
is prop-hu:település of
is prop-hu:testvértelepülései of
is prop-hu:város of
is prop-hu:végpontok of
is prop-hu:észak of
is prop-hu:északkelet of
is foaf:primaryTopic of