| dbo:abstract
|
- A dublini rendelet (hivatalosan: az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet; néha Dublin II rendelet; korábban dublini egyezmény) az Európai Unió egy jogszabálya volt, mely meghatározza egy tagállam felelősségét egy menedékkérelem elbírálásában az Európai Unión belül. Ez a dublini rendszer sarokköve, mely a dublini rendeletből és az úgynevezett EURODAC rendeletből áll, mely létrehoz egy európai szintű ujjlenyomat-adatbázist az EU területére illegálisan belépettekről. A dublini rendelet célja „gyorsan meghatározni a tagállam felelősségét [egy menedékkérésben]” és egy menedékkérőt abba a tagállamba irányítani. A felelős általában az a tagállam, melyen át a menedékkérő belépett az EU területére. A dublini rendeletet 2003-ban fogadták el a dublini egyezmény (Dublin I) felváltásaként. A dublini egyezményt Írországban, Dublinban 1990. június 15-én írták alá és 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba az első 12 aláíró államban (Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság), 1997. október 1-jén Ausztria és Svédország 1998. január 1-jén Finnország területén is életbe lépett. Ma már a szerződés néhány, az Unión kívüli országra is kiterjedt, mind például Norvégia és Izland. Svájc is aláírta a rendeletet és 2005. június 5-én 54,6% aránnyal ratifikálta; 2008. december 12-én lépett életbe. (hu)
- A dublini rendelet (hivatalosan: az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet; néha Dublin II rendelet; korábban dublini egyezmény) az Európai Unió egy jogszabálya volt, mely meghatározza egy tagállam felelősségét egy menedékkérelem elbírálásában az Európai Unión belül. Ez a dublini rendszer sarokköve, mely a dublini rendeletből és az úgynevezett EURODAC rendeletből áll, mely létrehoz egy európai szintű ujjlenyomat-adatbázist az EU területére illegálisan belépettekről. A dublini rendelet célja „gyorsan meghatározni a tagállam felelősségét [egy menedékkérésben]” és egy menedékkérőt abba a tagállamba irányítani. A felelős általában az a tagállam, melyen át a menedékkérő belépett az EU területére. A dublini rendeletet 2003-ban fogadták el a dublini egyezmény (Dublin I) felváltásaként. A dublini egyezményt Írországban, Dublinban 1990. június 15-én írták alá és 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba az első 12 aláíró államban (Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság), 1997. október 1-jén Ausztria és Svédország 1998. január 1-jén Finnország területén is életbe lépett. Ma már a szerződés néhány, az Unión kívüli országra is kiterjedt, mind például Norvégia és Izland. Svájc is aláírta a rendeletet és 2005. június 5-én 54,6% aránnyal ratifikálta; 2008. december 12-én lépett életbe. (hu)
|
