Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vagy rövidítve ELKH hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének, az ELKH Titkárságának feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg. A kutatásfejlesztés és a tudománypol

Property Value
dbo:abstract
  • Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vagy rövidítve ELKH hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének, az ELKH Titkárságának feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg. A kutatásfejlesztés és a tudománypolitikai koordináció állami feladatait átvevő intézet megalapításával az Orbán-kormány deklarált célja az volt, hogy egységes szerkezetben biztosítsa a rendelkezésre álló források elosztását az egyes tudományágak és kutatóintézetek között, ezzel elősegítse a hazai kutatási rendszer, az innováció és a kutatásfejlesztés hatékonyságának optimalizálását. A testület megalakulásához vezető kormányzati szándéknyilatkozatok és törekvések, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Lovász László elnökölte Magyar Tudományos Akadémia között 2018 júniusában meginduló, fordulatokban bővelkedő egyeztetések és kommunikációs pengeváltások kiemelt politikai figyelmet és sajtóvisszhangot kaptak. A kutatóintézeti hálózat sorsa a kormány és a politikájával szembehelyezkedő körök közötti presztízsharc terepe lett. A kérdést eleinte költségvetési-finanszírozási vitaként pozicionálták az érdekelt felek, miután a 2019. évi költségvetés tervezetében a kutatóintézeti hálózat támogatására előirányzott összeg az Akadémiától a minisztérium bevételi rovatába került át. Egyeztetéseket követően 2018 szeptember elején aztán a minisztérium „konszolidációs és profiltisztítási” háttéranyagából kiderült, hogy az új tervek már a kutatóintézeti hálózat intézményi és szakmai átszervezését céloznák meg év végi határidővel. A kiélesedett helyzet hamarosan a kompromisszum irányába kezdett fordulni, amikor a felek megállapodtak abban, hogy az akadémiai kutatóhálózat teljesítményének átvilágításával határozzák meg a szükséges strukturális átalakításokat. Az erre a célra novemberben felállított testület, a Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) ajánlásaival 2019 januárjában megindult a kutatóhelyek szakmai átvilágítása. Ezt a munkát még befejezése előtt okafogyottá tette az a 2019. februári kormányzati bejelentés, amely határozottan kiállt amellett, hogy a kutatóintézetek szervezeti-intézményi leválasztása az Akadémiáról a hatékony kutatásfinanszírozási rendszer kialakításának sarokköve, amit a kormány az Akadémia jóváhagyása nélkül is végrehajt. A kutatóhálózat elvételének hírére számos hazai és nemzetközi tudományos kör szolidaritásáról biztosította a „megnyirbált autonómiájú” Magyar Tudományos Akadémiát. (hu)
  • Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vagy rövidítve ELKH hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének, az ELKH Titkárságának feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg. A kutatásfejlesztés és a tudománypolitikai koordináció állami feladatait átvevő intézet megalapításával az Orbán-kormány deklarált célja az volt, hogy egységes szerkezetben biztosítsa a rendelkezésre álló források elosztását az egyes tudományágak és kutatóintézetek között, ezzel elősegítse a hazai kutatási rendszer, az innováció és a kutatásfejlesztés hatékonyságának optimalizálását. A testület megalakulásához vezető kormányzati szándéknyilatkozatok és törekvések, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Lovász László elnökölte Magyar Tudományos Akadémia között 2018 júniusában meginduló, fordulatokban bővelkedő egyeztetések és kommunikációs pengeváltások kiemelt politikai figyelmet és sajtóvisszhangot kaptak. A kutatóintézeti hálózat sorsa a kormány és a politikájával szembehelyezkedő körök közötti presztízsharc terepe lett. A kérdést eleinte költségvetési-finanszírozási vitaként pozicionálták az érdekelt felek, miután a 2019. évi költségvetés tervezetében a kutatóintézeti hálózat támogatására előirányzott összeg az Akadémiától a minisztérium bevételi rovatába került át. Egyeztetéseket követően 2018 szeptember elején aztán a minisztérium „konszolidációs és profiltisztítási” háttéranyagából kiderült, hogy az új tervek már a kutatóintézeti hálózat intézményi és szakmai átszervezését céloznák meg év végi határidővel. A kiélesedett helyzet hamarosan a kompromisszum irányába kezdett fordulni, amikor a felek megállapodtak abban, hogy az akadémiai kutatóhálózat teljesítményének átvilágításával határozzák meg a szükséges strukturális átalakításokat. Az erre a célra novemberben felállított testület, a Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) ajánlásaival 2019 januárjában megindult a kutatóhelyek szakmai átvilágítása. Ezt a munkát még befejezése előtt okafogyottá tette az a 2019. februári kormányzati bejelentés, amely határozottan kiállt amellett, hogy a kutatóintézetek szervezeti-intézményi leválasztása az Akadémiáról a hatékony kutatásfinanszírozási rendszer kialakításának sarokköve, amit a kormány az Akadémia jóváhagyása nélkül is végrehajt. A kutatóhálózat elvételének hírére számos hazai és nemzetközi tudományos kör szolidaritásáról biztosította a „megnyirbált autonómiájú” Magyar Tudományos Akadémiát. (hu)
dbo:headquarter
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1651785 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 72865 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23602526 (xsd:integer)
prop-hu:alakulás
  • 2019 (xsd:integer)
prop-hu:egyébNevek
  • ELKH (hu)
  • ELKH (hu)
prop-hu:hosszúságiFok
  • 19 (xsd:integer)
prop-hu:pozíciósTérkép
  • Budapest I. kerülete (hu)
  • Budapest I. kerülete (hu)
prop-hu:székhely
  • 1016 (xsd:integer)
prop-hu:szélességiFok
  • 47 (xsd:integer)
prop-hu:típus
  • tudománypolitikai koordinációs testület (hu)
  • tudománypolitikai koordinációs testület (hu)
prop-hu:vezetőCíme
  • Elnök (hu)
  • Elnök (hu)
prop-hu:vezetőNeve
prop-hu:weboldal
  • www.elkh.hu (hu)
  • www.elkh.hu (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vagy rövidítve ELKH hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének, az ELKH Titkárságának feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg. A kutatásfejlesztés és a tudománypol (hu)
  • Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vagy rövidítve ELKH hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének, az ELKH Titkárságának feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg. A kutatásfejlesztés és a tudománypol (hu)
rdfs:label
  • Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (hu)
  • Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:owner of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:tulajdonos of
is foaf:primaryTopic of