dbo:abstract
|
- Az örmény Matevos Urhayetsi, azaz Edesszai Máté (Edessza, 11. század második fele – Edessza vagy ?, 1140-es évek) középkori örmény krónikaíró. A Karmir Vanq-i kolostor apátjaként írta meg Krónikáját (Zsamanakagrutjun), mely egyetlen korabeli kútfő a térségben akkoriban zajló politikai és egyházi eseményekkel kapcsolatban. Munkája, amely kronologikus szerkezetű a 10. század második felétől a 12. századig tekinti át az eseményeket. Néhány kronológiai adata vitatott. Még két fontos forrás fennmaradását kötik a nevéhez, melyeket bemásolt munkájába: az egyik bizánci császár (969-976) levele (953-977) királyhoz, és az Aja Szófiában X. Kónsztantin Dukasz (1056-1067) jelenlétében lezajlott egyik diskurzust, melynek során a száműzött Bagratida uralkodó, (1041-1045); †1077/80) a görög és örmény egyházak közti doktrinális különbségekről beszél. A szerző feltehetően a moszuli Zengida atabég vezette Edessza elleni ostrom idején halt meg 1144-ben. (hu)
- Az örmény Matevos Urhayetsi, azaz Edesszai Máté (Edessza, 11. század második fele – Edessza vagy ?, 1140-es évek) középkori örmény krónikaíró. A Karmir Vanq-i kolostor apátjaként írta meg Krónikáját (Zsamanakagrutjun), mely egyetlen korabeli kútfő a térségben akkoriban zajló politikai és egyházi eseményekkel kapcsolatban. Munkája, amely kronologikus szerkezetű a 10. század második felétől a 12. századig tekinti át az eseményeket. Néhány kronológiai adata vitatott. Még két fontos forrás fennmaradását kötik a nevéhez, melyeket bemásolt munkájába: az egyik bizánci császár (969-976) levele (953-977) királyhoz, és az Aja Szófiában X. Kónsztantin Dukasz (1056-1067) jelenlétében lezajlott egyik diskurzust, melynek során a száműzött Bagratida uralkodó, (1041-1045); †1077/80) a görög és örmény egyházak közti doktrinális különbségekről beszél. A szerző feltehetően a moszuli Zengida atabég vezette Edessza elleni ostrom idején halt meg 1144-ben. (hu)
|