| dbo:abstract
|
- Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, és amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul, a már megfizetett előleg visszajár. Adásvételi szerződés megkötésekor a szerződő felek gyakran úgy állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat a szerződésben jelölt részletekben és különböző időpontokban fizeti meg. Az előleg a vételárba beleszámít. Ha a szerződés később meghiúsul, a kifizetett előleg visszajár. Gyakran keverik a foglalóval, a kettő közti alapvető különbség, hogy az előleg visszajár, a foglaló azonban nem. Ez történhet akár tudatosan is, megtévesztési célból, például üzleten kívüli kereskedés (termékbemutatók, ügynökök, stb.) során, mivel a fogyasztók gyakran nem ismerik a különbséget. (hu)
- Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, és amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul, a már megfizetett előleg visszajár. Adásvételi szerződés megkötésekor a szerződő felek gyakran úgy állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat a szerződésben jelölt részletekben és különböző időpontokban fizeti meg. Az előleg a vételárba beleszámít. Ha a szerződés később meghiúsul, a kifizetett előleg visszajár. Gyakran keverik a foglalóval, a kettő közti alapvető különbség, hogy az előleg visszajár, a foglaló azonban nem. Ez történhet akár tudatosan is, megtévesztési célból, például üzleten kívüli kereskedés (termékbemutatók, ügynökök, stb.) során, mivel a fogyasztók gyakran nem ismerik a különbséget. (hu)
|
