| dbo:abstract
|
- Sir Ernest Henry Shackleton angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként. Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a Mount Erebus vulkánt és elérték a déli mágneses pólus számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte. Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a , amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről. A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében. Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment tudomány. (hu)
- Sir Ernest Henry Shackleton angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként. Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a Mount Erebus vulkánt és elérték a déli mágneses pólus számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte. Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a , amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről. A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében. Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment-tudomány. (hu)
- <api batchcomplete="">Sir Ernest Henry Shackleton (Kilkea, Írország, 1874. február 15. – Grytviken, Déli-Georgia-sziget, 1922. január 5.) angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedໜin vett részt, három alkalommal expedໜióvezetőként.Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott Discovery-expedໜiójn 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a Nimrod-expedໜió élén. 1909 januárjn az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88뀣′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedໜió keretn, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a Mount Erebus vulkánt és elérték a déli mágneses pólus számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte.Miután 1911. december 14-én el Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a birodalmi transzantarktiszi expedໜiót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedໜió a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorl༽ott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodr༽ó jégtปlákon, majd mentᔜsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusn sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedໜiót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A Shackleton–Rowett-expedໜió során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjn.Shackleton hírnevét legink a birodalmi transzantarktiszi expedໜió hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Kés, a 20. század második feln fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment-tudomány. (hu)
- <api batchcomplete="">Sir Ernest Henry Shackleton (Kilkea, Írország, 1874. február 15. – Grytviken, Déli-Georgia-sziget, 1922. január 5.) angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként.Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott Discovery-expedíciójában 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a Nimrod-expedíció élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a Mount Erebus vulkánt és elérték a déli mágneses pólus számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte.Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a birodalmi transzantarktiszi expedíciót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A Shackleton–Rowett-expedíció során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében.Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment-tudomány. (hu)
- Sir Ernest Henry Shackleton angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként. Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a Mount Erebus vulkánt és elérték a déli mágneses pólus számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte. Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a , amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről. A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében. Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment tudomány. (hu)
- Sir Ernest Henry Shackleton angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként. Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a Mount Erebus vulkánt és elérték a déli mágneses pólus számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte. Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a , amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről. A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében. Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment-tudomány. (hu)
- <api batchcomplete="">Sir Ernest Henry Shackleton (Kilkea, Írország, 1874. február 15. – Grytviken, Déli-Georgia-sziget, 1922. január 5.) angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedໜin vett részt, három alkalommal expedໜióvezetőként.Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott Discovery-expedໜiójn 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a Nimrod-expedໜió élén. 1909 januárjn az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88뀣′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedໜió keretn, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a Mount Erebus vulkánt és elérték a déli mágneses pólus számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte.Miután 1911. december 14-én el Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a birodalmi transzantarktiszi expedໜiót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedໜió a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorl༽ott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodr༽ó jégtปlákon, majd mentᔜsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusn sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedໜiót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A Shackleton–Rowett-expedໜió során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjn.Shackleton hírnevét legink a birodalmi transzantarktiszi expedໜió hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Kés, a 20. század második feln fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment-tudomány. (hu)
- <api batchcomplete="">Sir Ernest Henry Shackleton (Kilkea, Írország, 1874. február 15. – Grytviken, Déli-Georgia-sziget, 1922. január 5.) angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként.Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott Discovery-expedíciójában 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a Nimrod-expedíció élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai – elsőként – megmászták a Mount Erebus vulkánt és elérték a déli mágneses pólus számított helyét. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte.Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a birodalmi transzantarktiszi expedíciót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A Shackleton–Rowett-expedíció során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében.Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment-tudomány. (hu)
|
.jpg){kind=link}
.png){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
