| dbo:abstract
|
- Eucharius Gottlieb Rink (1670. augusztus 11. – 1745. február 9.) német jogász, heraldikus, numizmatikus, császári tanácsos. A neve előfordul Rinck, Rinckius, Rinkius alakban is. A Rink von Dorstig családból származott, mely a 15. században kapott nemességet. A lipcsei egyetemen 1687-től filozófiát, politikatörténetet és államjogot tanult, majd tanulmányait 1690 körül az altorfi egyetemen folytatta, ahol 1707-ben a német tanára lett. A fiatal Loewenstein-Wertheim gróf udvarmestereként sokat utazott. 1708-ig Bécsben tartózkodott, ahol a birodalmi lovagság jogi, irodalmi és történeti összefüggéseivel foglalkozott, amivel elnyerte a főhercegi ház jóindulatát. Császári lovassági parancsnok lett, de ezt terhesnek találta, mert közben tudományos munkásságával is foglalkoznia kellett és 1701-ben adta ki traktátusát az éremhasználatról. A barátai ösztönzésére visszatért az altorfi egyetemre, ahol haláláig tanított. 1709-ben megnősült és ledoktorált, majd 1732-ben valóságos császári nevezték ki. 1739-ben felvették a porosz királyi tudományos társaságba. Jelentősek voltak érem- és címertani gyűjteményei. Heraldikai tanulmányaihoz régi pecséteket vizsgált és azt a nézetet vallotta, hogy a címerek Németországban jöttek létre. Új vonalkázásos színjelölést alkotott (1726) a szürke (Eisen) és a (Naturfarbe) számára. (hu)
- Eucharius Gottlieb Rink (1670. augusztus 11. – 1745. február 9.) német jogász, heraldikus, numizmatikus, császári tanácsos. A neve előfordul Rinck, Rinckius, Rinkius alakban is. A Rink von Dorstig családból származott, mely a 15. században kapott nemességet. A lipcsei egyetemen 1687-től filozófiát, politikatörténetet és államjogot tanult, majd tanulmányait 1690 körül az altorfi egyetemen folytatta, ahol 1707-ben a német tanára lett. A fiatal Loewenstein-Wertheim gróf udvarmestereként sokat utazott. 1708-ig Bécsben tartózkodott, ahol a birodalmi lovagság jogi, irodalmi és történeti összefüggéseivel foglalkozott, amivel elnyerte a főhercegi ház jóindulatát. Császári lovassági parancsnok lett, de ezt terhesnek találta, mert közben tudományos munkásságával is foglalkoznia kellett és 1701-ben adta ki traktátusát az éremhasználatról. A barátai ösztönzésére visszatért az altorfi egyetemre, ahol haláláig tanított. 1709-ben megnősült és ledoktorált, majd 1732-ben valóságos császári nevezték ki. 1739-ben felvették a porosz királyi tudományos társaságba. Jelentősek voltak érem- és címertani gyűjteményei. Heraldikai tanulmányaihoz régi pecséteket vizsgált és azt a nézetet vallotta, hogy a címerek Németországban jöttek létre. Új vonalkázásos színjelölést alkotott (1726) a szürke (Eisen) és a (Naturfarbe) számára. (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Ioannis Kupezky, incomparabilis artificis, Imagines et picturae - Valentin Daniel Preisler, Bernhard Vogel - 1745 - 06.jpg (hu)
- Ioannis Kupezky, incomparabilis artificis, Imagines et picturae - Valentin Daniel Preisler, Bernhard Vogel - 1745 - 06.jpg (hu)
|
