Property |
Value |
dbo:abstract
|
- Az ex aequo et bono (latinul am. méltányosságból és jóindulatból) jogi kifejezés, amely a méltányosság alapján történő döntéseket jelöli. Elsősorban a választottbírósági eljárásokban lehet helye az alkalmazásának. Az Állandó Választott Bíróság felállítása előtt a választott bírák működésükben sok esetben a méltányosság elvének szem előtt tartásával az ellentétek kiegyenlítésére törekedtek, határozataikban több volt az erre irányuló törekvés, mint a tételes jogszabályok szigorú alkalmazása. A nemzetközi viszályok békés megoldása tárgyában az 1899-es első hágai békekonferencia által alkotott egyezmény azonban határozottan előtérbe helyezte a vita jogszerű elintézését. A választott bíráskodás elfogadására irányuló kompromisszumokban gyakran továbbra is szerepel a méltányosság, az igazságossággal együtt, vagy önmagában, mint olyan elv, amit a vita eldöntésénél alkalmazni kell. A Nemzetközi Bíróság alapokmányának 38(2) cikke szerint a bíróság dönthet az ex aequo et bono elv alapján, de csak akkor, ha ebbe a felek beleegyeznek. Az ENSZ nemzetközi kereskedelmi jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága választott bírósági szabályainak 33. cikke értelmében a választott bíróságoknak csak a tételes jogot szabad figyelembe venniük, kivéve, ha a választott bíróság felkérése során a felek beleegyeznek az ex aequo et bono elv alkalmazásába. Tartalmazza ezt az elvet sok nemzeti választott bírósági jog is. Szlovénia ennek az elvnek az alkalmazását szorgalmazza a Jugoszlávia felbomlása óta tartó határvitájában Horvátországgal. Mintegy 50 kilométeres tengerpartja ugyanis úgy helyezkedik el, hogy a tengerjog szabályainak szigorú alkalmazása esetén a szomszédos Horvátország és Olaszország parti vizei összeérnek azelőtt, mielőtt a szlovén parti vizek elérhetnék a nemzetközi vizeket. Így a szlovén kikötők forgalmának szükségszerűen az egyébként mintegy 5800 kilométeres tengerparttal rendelkező Horvátország parti vizein kell áthaladnia a nyílt tenger felé. Szlovénia ezért egy saját fennhatóság alatt álló hajózó csatornát igényel magának a nemzetközi vizek eléréséhez. (hu)
- Az ex aequo et bono (latinul am. méltányosságból és jóindulatból) jogi kifejezés, amely a méltányosság alapján történő döntéseket jelöli. Elsősorban a választottbírósági eljárásokban lehet helye az alkalmazásának. Az Állandó Választott Bíróság felállítása előtt a választott bírák működésükben sok esetben a méltányosság elvének szem előtt tartásával az ellentétek kiegyenlítésére törekedtek, határozataikban több volt az erre irányuló törekvés, mint a tételes jogszabályok szigorú alkalmazása. A nemzetközi viszályok békés megoldása tárgyában az 1899-es első hágai békekonferencia által alkotott egyezmény azonban határozottan előtérbe helyezte a vita jogszerű elintézését. A választott bíráskodás elfogadására irányuló kompromisszumokban gyakran továbbra is szerepel a méltányosság, az igazságossággal együtt, vagy önmagában, mint olyan elv, amit a vita eldöntésénél alkalmazni kell. A Nemzetközi Bíróság alapokmányának 38(2) cikke szerint a bíróság dönthet az ex aequo et bono elv alapján, de csak akkor, ha ebbe a felek beleegyeznek. Az ENSZ nemzetközi kereskedelmi jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága választott bírósági szabályainak 33. cikke értelmében a választott bíróságoknak csak a tételes jogot szabad figyelembe venniük, kivéve, ha a választott bíróság felkérése során a felek beleegyeznek az ex aequo et bono elv alkalmazásába. Tartalmazza ezt az elvet sok nemzeti választott bírósági jog is. Szlovénia ennek az elvnek az alkalmazását szorgalmazza a Jugoszlávia felbomlása óta tartó határvitájában Horvátországgal. Mintegy 50 kilométeres tengerpartja ugyanis úgy helyezkedik el, hogy a tengerjog szabályainak szigorú alkalmazása esetén a szomszédos Horvátország és Olaszország parti vizei összeérnek azelőtt, mielőtt a szlovén parti vizek elérhetnék a nemzetközi vizeket. Így a szlovén kikötők forgalmának szükségszerűen az egyébként mintegy 5800 kilométeres tengerparttal rendelkező Horvátország parti vizein kell áthaladnia a nyílt tenger felé. Szlovénia ezért egy saját fennhatóság alatt álló hajózó csatornát igényel magának a nemzetközi vizek eléréséhez. (hu)
|
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 3002 (xsd:nonNegativeInteger)
- 3187 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
|
- 22006832 (xsd:integer)
- 25432507 (xsd:integer)
|
prop-hu:authorlink
|
- Hajdu Gyula (hu)
- Hajdu Gyula (hu)
|
prop-hu:edition
|
- Második, teljesen átdolgozott kiadás (hu)
- Második, teljesen átdolgozott kiadás (hu)
|
prop-hu:first
| |
prop-hu:last
| |
prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
prop-hu:publisher
|
- Akadémiai (hu)
- Akadémiai (hu)
|
prop-hu:title
|
- Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon (hu)
- Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon (hu)
|
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:year
| |
dct:subject
| |
rdfs:comment
|
- Az ex aequo et bono (latinul am. méltányosságból és jóindulatból) jogi kifejezés, amely a méltányosság alapján történő döntéseket jelöli. Elsősorban a választottbírósági eljárásokban lehet helye az alkalmazásának. Az Állandó Választott Bíróság felállítása előtt a választott bírák működésükben sok esetben a méltányosság elvének szem előtt tartásával az ellentétek kiegyenlítésére törekedtek, határozataikban több volt az erre irányuló törekvés, mint a tételes jogszabályok szigorú alkalmazása. (hu)
- Az ex aequo et bono (latinul am. méltányosságból és jóindulatból) jogi kifejezés, amely a méltányosság alapján történő döntéseket jelöli. Elsősorban a választottbírósági eljárásokban lehet helye az alkalmazásának. Az Állandó Választott Bíróság felállítása előtt a választott bírák működésükben sok esetben a méltányosság elvének szem előtt tartásával az ellentétek kiegyenlítésére törekedtek, határozataikban több volt az erre irányuló törekvés, mint a tételes jogszabályok szigorú alkalmazása. (hu)
|
rdfs:label
|
- Ex aequo et bono (hu)
- Ex aequo et bono (hu)
|
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is foaf:primaryTopic
of | |