| dbo:abstract
|
- A Falange (spanyolul:Falange Española de las Juntas de Ofensiva Nacional Sindicalista, rövidítése: FE de las JONS; magyarul : Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falangéja) az 1930-as évektől kezdve több spanyol politikai mozgalom neve is, amelyek az olasz fasiszta mozgalom mintájára jöttek létre. A falange szó a görög phalanxot vagy is jelenthet, ez utóbbit sok modern radikális mozgalom használta a 20. század első felében, mint a spanyol Népfront és . A párt tagjait falangistáknak (spanyolul: Falangistas) nevezik. A Franco rendszer 1975-ös vége óta több politikai szervezetre bomlott fel, amelyek a 21. században is működnek. A fő politikai mozgalom, amely a korábbi párt folytatása és a falangista hagyaték megőrzője a FE JONS. Jelképük a járom és a nyílvesszők, a járom (spanyolul yugo), valamint nyílvesszők (las flechas) eredetileg a (a járom Izabella, a nyilak Ferdinánd) jelképei voltak, amelyek azt testesítik meg, hogy az autoritárius állam igájára és a megsemmisítés nyilaira van szükség az eretnekség elpusztításához. A párt ideológiája alapításakor ellentmondásos volt, hiszen egyszerre volt konzervatív és szocialista valamint nacionalista is, valamint a fasizmussal is mutatott rokon jegyeket. úgy határozta meg a Falange célját, hogy az „kiirtani a XIX. század avítt, liberális, dekadens, szabadkőműves, materialista és elfranciásodott lelkületét, hogy helyette ismét a XVI. század hősies és nemes fájdalma, birodalmi szelleme és Kasztília legendás lovagi erényei hassanak át bennünket.” A Falangét, mint politikai szervezetet 1933-ban, a idején alapította José Antonio Primo de Rivera madridi ügyvéd, Miguel Primo de Rivera tábornok fia, aki az 1920-as években volt az ország diktátora XIII. Alfonz spanyol király alatt. Rivera tábornok a tervgazdálkodás híve volt. Fiának mozgalma sajnálta a rendszer bukását, és annak elveit kívánta feltámasztani, valamint programot dolgozott ki a társadalomszervezés megvalósítására. A mozgalomban sok olyan embert is részt vett, akik korábban Rivera tábornok tagjai voltak, és a Falange közismert személyek támogatására is számíthatott. A falangizmus kezdetben csak bizonyos vonatkozásokban volt hasonló az olasz fasizmushoz. Ugyanúgy megvetette a bolsevizmust és a szocializmus többi formáját, valamint irtózott a demokráciától. A fasiszta hasonlóan a párt is saját félkatonai egységgel, a rendelkezett. A Falange nemzeti szindikalizmusa azonban különbözött a fasiszták által támogatott korporativizmustól, és az , valamint az integrizmus eszméje gyakorolt rá nagy hatást. Először fogalmazta meg a La Conquista del Estado című lapjában közzétett kiáltványban 1931. március 14-én. A nemzeti szindikalizmus célja volt a nacionalizmus és a által vallott anarchoszindikalizmus közötti szakadékot áthidalni a szindikalizmus közös felülvizsgálatával. A fasizmustól megkülönböztette őket az is, hogy mélyen katolikusok és konzervatívok voltak. A spanyol jobboldal többi pártjával ellentétben a Falange köztársaságpárti, avantgardista és modernista elveket vallott, az olasz fasizmus eredeti szellemiségéhez hasonlóan. Egyenruhája és esztétikája hasonló volt a korabeli fasiszta és nemzetiszocialista mozgalmaiéhoz. Miután a pártot Francisco Franco összeolvasztotta a karlistákkal és alfonzistákkal, az elvesztette minden fasiszta jellegét, és feladta a társadalom forradalmi átalakításáról szőtt terveit, habár sok külsőségében fasiszta maradt. A spanyol polgárháború idején a párt alapítóját a köztársaságiak letartóztatták és kivégezték, így a párt ideológiáját Franco használta fel céljaira. Amikor 1937-ben a -féle baloldali szárny került a párt élére, Franco egy rendelettel összeolvasztotta a pártot a karlistákkal és az alfonzistákkal, és saját irányítása alatt létrehozta a (spanyolul: Falange Española Tradicionalista y de las Juntas de Ofensiva Nacional-Sindicalista, FET y de las JONS), amely a pártállam kiépítésének magjává vált. A mozgalom egészen Franco haláláig, 1975-ig folytatta működését. (hu)
- <api batchcomplete="">A Falange (spanyolul:Falange Española Tradicionalista de las Juntas de Ofensiva Nacional Sindicalista, rövidítése: FET de las JONS; magyarul : Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falanxa) az 1930-as évektől kezdve t spanyol politikai mozgalom neve is, amelyek az olasz fasiszta mozgalom mintájára jöttek létre. A falange szó a görög phalanxot vagy frontot is jelenthet, ez utit sok modern radikális mozgalom használta a 20. század első feln, mint a spanyol Népfront és Nemzeti Front. A párt tagjait falangistáknak (spanyolul: Falangistas) nevezik. A Franco rendszer 1975-ös vége óta t politikai szervezetre bomlott fel, amelyek a 21. században is műknek. A fő politikai mozgalom, amely a kori párt folytatása és a falangista hagyaték megőrzője a FE JONS.Jelképük a járom és a nyílvesszők, a járom (spanyolul yugo), valamint nyílvesszők (las flechas) eredetileg a katolikus királyok (a járom Izabella, a nyilak Ferdinánd) jelképei voltak, amelyek azt testesítik meg, hogy az autoritárius állam igájára és a megsemmisítés nyilaira van szükség az eretnekség elpusztításához. A párt ideológiája alapításakor ellentmondásos volt, hiszen egyszerre volt konzervatív és szocialista valamint nacionalista is, valamint a fasizmussal is mutatott rokon jegyeket. Federico de Urrutia úgy határozta meg a Falange célját, hogy az „kiirtani a 19. század avítt, liberális, dekadens, szabadkőműves, materialista és elfranciásodott lelkületét, hogy helyette ismét a 16. század hősies és nemes fájdalma, birodalmi szelleme és Kasztília legendás lovagi erényei hassanak át bennünket.𠇚 Falangét, mint politikai szervezetet 1933-ban, a második spanyol köztársaság idején alapította José Antonio Primo de Rivera madridi ügyvຝ, Miguel Primo de Rivera tปornok fia, aki az 1920-as években volt az ország diktátora XIII. Alfonz spanyol király alatt. Rivera tปornok a tervgazdálkodás híve volt. Fiának mozgalma sajnálta a rendszer bukását, és annak elveit kívánta feltámasztani, valamint programot dolgozott ki a nemzeti szindikalista társadalomszervezés megvalósítására. A mozgalomban sok olyan embert is részt vett, akik korn Rivera tปornok Hazafias Uniójának tagjai voltak, és a Falange közismert személyek támogatására is számíthatott.A falangizmus kezdetben csak bizonyos vonatkozásokban volt hasonló az olasz fasizmushoz. Ugyanúgy megvetette a bolsevizmust és a szocializmus ti formáját, valamint irtózott a demokrผiától. A fasiszta feketeingesekhez hasonl༺n a párt is saját félkatonai egységgel, a kékingesekkel rendelkezett. A Falange nemzeti szindikalizmusa azonban különbözött a fasiszták által támogatott korporativizmustól, és az Action Franise, valamint az integrizmus eszméje gyakorolt rá nagy hatást. Először Ramiro Ledesma Ramos fogalmazta meg a La Conquista del Estado című lapjn közzétett kiáltványban 1931. március 14-én. A nemzeti szindikalizmus célja volt a nacionalizmus és a CNT által vallott anarchoszindikalizmus közötti szakadékot áthidalni a szindikalizmus közös felülvizsgálatával. A fasizmustól megkülönböztette őket az is, hogy mélyen katolikusok és konzervatívok voltak.A spanyol jobboldal ti pártjával ellentétben a Falange köztársaságpárti, avantgardista és modernista elveket vallott, az olasz fasizmus eredeti szellemiségéhez hasonl༺n. Egyenruhája és esztétikája hasonló volt a korabeli fasiszta és nemzetiszocialista mozgalmaiéhoz. Miután a pártot Francisco Franco összeolvasztotta a karlistákkal és alfonzistákkal, az elvesztette minden fasiszta jellegét, és feladta a társadalom forradalmi átalakításáról szőtt terveit, habár sok külsőségn fasiszta maradt.A spanyol polgárhปorú idején a párt alapítóját a köztársaságiak letartóztatták és kivégezték, így a párt ideológiáját Franco használta fel céljaira. Amikor 1937-ben a Manuel Hedilla-féle baloldali szárny került a párt élére, Franco egy rendelettel összeolvasztotta a pártot a karlistákkal és az alfonzistákkal, és saját irányítása alatt létrehozta a Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falangéját (spanyolul: Falange Española Tradicionalista y de las Juntas de Ofensiva Nacional-Sindicalista, FET y de las JONS), amely a pártállam kiépítésének magjává vált. A mozgalom egészen Franco haláláig, 1975-ig folytatta műkését. (hu)
- <api batchcomplete="">A Falange (spanyolul:Falange Española Tradicionalista de las Juntas de Ofensiva Nacional Sindicalista, rövidítése: FET de las JONS; magyarul : Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falanxa) az 1930-as évektől kezdve több spanyol politikai mozgalom neve is, amelyek az olasz fasiszta mozgalom mintájára jöttek létre. A falange szó a görög phalanxot vagy frontot is jelenthet, ez utóbbit sok modern radikális mozgalom használta a 20. század első felében, mint a spanyol Népfront és Nemzeti Front. A párt tagjait falangistáknak (spanyolul: Falangistas) nevezik. A Franco rendszer 1975-ös vége óta több politikai szervezetre bomlott fel, amelyek a 21. században is működnek. A fő politikai mozgalom, amely a korábbi párt folytatása és a falangista hagyaték megőrzője a FE JONS.Jelképük a járom és a nyílvesszők, a járom (spanyolul yugo), valamint nyílvesszők (las flechas) eredetileg a katolikus királyok (a járom Izabella, a nyilak Ferdinánd) jelképei voltak, amelyek azt testesítik meg, hogy az autoritárius állam igájára és a megsemmisítés nyilaira van szükség az eretnekség elpusztításához. A párt ideológiája alapításakor ellentmondásos volt, hiszen egyszerre volt konzervatív és szocialista valamint nacionalista is, valamint a fasizmussal is mutatott rokon jegyeket. Federico de Urrutia úgy határozta meg a Falange célját, hogy az „kiirtani a 19. század avítt, liberális, dekadens, szabadkőműves, materialista és elfranciásodott lelkületét, hogy helyette ismét a 16. század hősies és nemes fájdalma, birodalmi szelleme és Kasztília legendás lovagi erényei hassanak át bennünket.”A Falangét, mint politikai szervezetet 1933-ban, a második spanyol köztársaság idején alapította José Antonio Primo de Rivera madridi ügyvéd, Miguel Primo de Rivera tábornok fia, aki az 1920-as években volt az ország diktátora XIII. Alfonz spanyol király alatt. Rivera tábornok a tervgazdálkodás híve volt. Fiának mozgalma sajnálta a rendszer bukását, és annak elveit kívánta feltámasztani, valamint programot dolgozott ki a nemzeti szindikalista társadalomszervezés megvalósítására. A mozgalomban sok olyan embert is részt vett, akik korábban Rivera tábornok Hazafias Uniójának tagjai voltak, és a Falange közismert személyek támogatására is számíthatott.A falangizmus kezdetben csak bizonyos vonatkozásokban volt hasonló az olasz fasizmushoz. Ugyanúgy megvetette a bolsevizmust és a szocializmus többi formáját, valamint irtózott a demokráciától. A fasiszta feketeingesekhez hasonlóan a párt is saját félkatonai egységgel, a kékingesekkel rendelkezett. A Falange nemzeti szindikalizmusa azonban különbözött a fasiszták által támogatott korporativizmustól, és az Action Française, valamint az integrizmus eszméje gyakorolt rá nagy hatást. Először Ramiro Ledesma Ramos fogalmazta meg a La Conquista del Estado című lapjában közzétett kiáltványban 1931. március 14-én. A nemzeti szindikalizmus célja volt a nacionalizmus és a CNT által vallott anarchoszindikalizmus közötti szakadékot áthidalni a szindikalizmus közös felülvizsgálatával. A fasizmustól megkülönböztette őket az is, hogy mélyen katolikusok és konzervatívok voltak.A spanyol jobboldal többi pártjával ellentétben a Falange köztársaságpárti, avantgardista és modernista elveket vallott, az olasz fasizmus eredeti szellemiségéhez hasonlóan. Egyenruhája és esztétikája hasonló volt a korabeli fasiszta és nemzetiszocialista mozgalmaiéhoz. Miután a pártot Francisco Franco összeolvasztotta a karlistákkal és alfonzistákkal, az elvesztette minden fasiszta jellegét, és feladta a társadalom forradalmi átalakításáról szőtt terveit, habár sok külsőségében fasiszta maradt.A spanyol polgárháború idején a párt alapítóját a köztársaságiak letartóztatták és kivégezték, így a párt ideológiáját Franco használta fel céljaira. Amikor 1937-ben a Manuel Hedilla-féle baloldali szárny került a párt élére, Franco egy rendelettel összeolvasztotta a pártot a karlistákkal és az alfonzistákkal, és saját irányítása alatt létrehozta a Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falangéját (spanyolul: Falange Española Tradicionalista y de las Juntas de Ofensiva Nacional-Sindicalista, FET y de las JONS), amely a pártállam kiépítésének magjává vált. A mozgalom egészen Franco haláláig, 1975-ig folytatta működését. (hu)
- A Falange (spanyolul:Falange Española de las Juntas de Ofensiva Nacional Sindicalista, rövidítése: FE de las JONS; magyarul : Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falangéja) az 1930-as évektől kezdve több spanyol politikai mozgalom neve is, amelyek az olasz fasiszta mozgalom mintájára jöttek létre. A falange szó a görög phalanxot vagy is jelenthet, ez utóbbit sok modern radikális mozgalom használta a 20. század első felében, mint a spanyol Népfront és . A párt tagjait falangistáknak (spanyolul: Falangistas) nevezik. A Franco rendszer 1975-ös vége óta több politikai szervezetre bomlott fel, amelyek a 21. században is működnek. A fő politikai mozgalom, amely a korábbi párt folytatása és a falangista hagyaték megőrzője a FE JONS. Jelképük a járom és a nyílvesszők, a járom (spanyolul yugo), valamint nyílvesszők (las flechas) eredetileg a (a járom Izabella, a nyilak Ferdinánd) jelképei voltak, amelyek azt testesítik meg, hogy az autoritárius állam igájára és a megsemmisítés nyilaira van szükség az eretnekség elpusztításához. A párt ideológiája alapításakor ellentmondásos volt, hiszen egyszerre volt konzervatív és szocialista valamint nacionalista is, valamint a fasizmussal is mutatott rokon jegyeket. úgy határozta meg a Falange célját, hogy az „kiirtani a XIX. század avítt, liberális, dekadens, szabadkőműves, materialista és elfranciásodott lelkületét, hogy helyette ismét a XVI. század hősies és nemes fájdalma, birodalmi szelleme és Kasztília legendás lovagi erényei hassanak át bennünket.” A Falangét, mint politikai szervezetet 1933-ban, a idején alapította José Antonio Primo de Rivera madridi ügyvéd, Miguel Primo de Rivera tábornok fia, aki az 1920-as években volt az ország diktátora XIII. Alfonz spanyol király alatt. Rivera tábornok a tervgazdálkodás híve volt. Fiának mozgalma sajnálta a rendszer bukását, és annak elveit kívánta feltámasztani, valamint programot dolgozott ki a társadalomszervezés megvalósítására. A mozgalomban sok olyan embert is részt vett, akik korábban Rivera tábornok tagjai voltak, és a Falange közismert személyek támogatására is számíthatott. A falangizmus kezdetben csak bizonyos vonatkozásokban volt hasonló az olasz fasizmushoz. Ugyanúgy megvetette a bolsevizmust és a szocializmus többi formáját, valamint irtózott a demokráciától. A fasiszta hasonlóan a párt is saját félkatonai egységgel, a rendelkezett. A Falange nemzeti szindikalizmusa azonban különbözött a fasiszták által támogatott korporativizmustól, és az , valamint az integrizmus eszméje gyakorolt rá nagy hatást. Először fogalmazta meg a La Conquista del Estado című lapjában közzétett kiáltványban 1931. március 14-én. A nemzeti szindikalizmus célja volt a nacionalizmus és a által vallott anarchoszindikalizmus közötti szakadékot áthidalni a szindikalizmus közös felülvizsgálatával. A fasizmustól megkülönböztette őket az is, hogy mélyen katolikusok és konzervatívok voltak. A spanyol jobboldal többi pártjával ellentétben a Falange köztársaságpárti, avantgardista és modernista elveket vallott, az olasz fasizmus eredeti szellemiségéhez hasonlóan. Egyenruhája és esztétikája hasonló volt a korabeli fasiszta és nemzetiszocialista mozgalmaiéhoz. Miután a pártot Francisco Franco összeolvasztotta a karlistákkal és alfonzistákkal, az elvesztette minden fasiszta jellegét, és feladta a társadalom forradalmi átalakításáról szőtt terveit, habár sok külsőségében fasiszta maradt. A spanyol polgárháború idején a párt alapítóját a köztársaságiak letartóztatták és kivégezték, így a párt ideológiáját Franco használta fel céljaira. Amikor 1937-ben a -féle baloldali szárny került a párt élére, Franco egy rendelettel összeolvasztotta a pártot a karlistákkal és az alfonzistákkal, és saját irányítása alatt létrehozta a (spanyolul: Falange Española Tradicionalista y de las Juntas de Ofensiva Nacional-Sindicalista, FET y de las JONS), amely a pártállam kiépítésének magjává vált. A mozgalom egészen Franco haláláig, 1975-ig folytatta működését. (hu)
- <api batchcomplete="">A Falange (spanyolul:Falange Española Tradicionalista de las Juntas de Ofensiva Nacional Sindicalista, rövidítése: FET de las JONS; magyarul : Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falanxa) az 1930-as évektől kezdve t spanyol politikai mozgalom neve is, amelyek az olasz fasiszta mozgalom mintájára jöttek létre. A falange szó a görög phalanxot vagy frontot is jelenthet, ez utit sok modern radikális mozgalom használta a 20. század első feln, mint a spanyol Népfront és Nemzeti Front. A párt tagjait falangistáknak (spanyolul: Falangistas) nevezik. A Franco rendszer 1975-ös vége óta t politikai szervezetre bomlott fel, amelyek a 21. században is műknek. A fő politikai mozgalom, amely a kori párt folytatása és a falangista hagyaték megőrzője a FE JONS.Jelképük a járom és a nyílvesszők, a járom (spanyolul yugo), valamint nyílvesszők (las flechas) eredetileg a katolikus királyok (a járom Izabella, a nyilak Ferdinánd) jelképei voltak, amelyek azt testesítik meg, hogy az autoritárius állam igájára és a megsemmisítés nyilaira van szükség az eretnekség elpusztításához. A párt ideológiája alapításakor ellentmondásos volt, hiszen egyszerre volt konzervatív és szocialista valamint nacionalista is, valamint a fasizmussal is mutatott rokon jegyeket. Federico de Urrutia úgy határozta meg a Falange célját, hogy az „kiirtani a 19. század avítt, liberális, dekadens, szabadkőműves, materialista és elfranciásodott lelkületét, hogy helyette ismét a 16. század hősies és nemes fájdalma, birodalmi szelleme és Kasztília legendás lovagi erényei hassanak át bennünket.𠇚 Falangét, mint politikai szervezetet 1933-ban, a második spanyol köztársaság idején alapította José Antonio Primo de Rivera madridi ügyvຝ, Miguel Primo de Rivera tปornok fia, aki az 1920-as években volt az ország diktátora XIII. Alfonz spanyol király alatt. Rivera tปornok a tervgazdálkodás híve volt. Fiának mozgalma sajnálta a rendszer bukását, és annak elveit kívánta feltámasztani, valamint programot dolgozott ki a nemzeti szindikalista társadalomszervezés megvalósítására. A mozgalomban sok olyan embert is részt vett, akik korn Rivera tปornok Hazafias Uniójának tagjai voltak, és a Falange közismert személyek támogatására is számíthatott.A falangizmus kezdetben csak bizonyos vonatkozásokban volt hasonló az olasz fasizmushoz. Ugyanúgy megvetette a bolsevizmust és a szocializmus ti formáját, valamint irtózott a demokrผiától. A fasiszta feketeingesekhez hasonl༺n a párt is saját félkatonai egységgel, a kékingesekkel rendelkezett. A Falange nemzeti szindikalizmusa azonban különbözött a fasiszták által támogatott korporativizmustól, és az Action Franise, valamint az integrizmus eszméje gyakorolt rá nagy hatást. Először Ramiro Ledesma Ramos fogalmazta meg a La Conquista del Estado című lapjn közzétett kiáltványban 1931. március 14-én. A nemzeti szindikalizmus célja volt a nacionalizmus és a CNT által vallott anarchoszindikalizmus közötti szakadékot áthidalni a szindikalizmus közös felülvizsgálatával. A fasizmustól megkülönböztette őket az is, hogy mélyen katolikusok és konzervatívok voltak.A spanyol jobboldal ti pártjával ellentétben a Falange köztársaságpárti, avantgardista és modernista elveket vallott, az olasz fasizmus eredeti szellemiségéhez hasonl༺n. Egyenruhája és esztétikája hasonló volt a korabeli fasiszta és nemzetiszocialista mozgalmaiéhoz. Miután a pártot Francisco Franco összeolvasztotta a karlistákkal és alfonzistákkal, az elvesztette minden fasiszta jellegét, és feladta a társadalom forradalmi átalakításáról szőtt terveit, habár sok külsőségn fasiszta maradt.A spanyol polgárhปorú idején a párt alapítóját a köztársaságiak letartóztatták és kivégezték, így a párt ideológiáját Franco használta fel céljaira. Amikor 1937-ben a Manuel Hedilla-féle baloldali szárny került a párt élére, Franco egy rendelettel összeolvasztotta a pártot a karlistákkal és az alfonzistákkal, és saját irányítása alatt létrehozta a Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falangéját (spanyolul: Falange Española Tradicionalista y de las Juntas de Ofensiva Nacional-Sindicalista, FET y de las JONS), amely a pártállam kiépítésének magjává vált. A mozgalom egészen Franco haláláig, 1975-ig folytatta műkését. (hu)
- <api batchcomplete="">A Falange (spanyolul:Falange Española Tradicionalista de las Juntas de Ofensiva Nacional Sindicalista, rövidítése: FET de las JONS; magyarul : Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falanxa) az 1930-as évektől kezdve több spanyol politikai mozgalom neve is, amelyek az olasz fasiszta mozgalom mintájára jöttek létre. A falange szó a görög phalanxot vagy frontot is jelenthet, ez utóbbit sok modern radikális mozgalom használta a 20. század első felében, mint a spanyol Népfront és Nemzeti Front. A párt tagjait falangistáknak (spanyolul: Falangistas) nevezik. A Franco rendszer 1975-ös vége óta több politikai szervezetre bomlott fel, amelyek a 21. században is működnek. A fő politikai mozgalom, amely a korábbi párt folytatása és a falangista hagyaték megőrzője a FE JONS.Jelképük a járom és a nyílvesszők, a járom (spanyolul yugo), valamint nyílvesszők (las flechas) eredetileg a katolikus királyok (a járom Izabella, a nyilak Ferdinánd) jelképei voltak, amelyek azt testesítik meg, hogy az autoritárius állam igájára és a megsemmisítés nyilaira van szükség az eretnekség elpusztításához. A párt ideológiája alapításakor ellentmondásos volt, hiszen egyszerre volt konzervatív és szocialista valamint nacionalista is, valamint a fasizmussal is mutatott rokon jegyeket. Federico de Urrutia úgy határozta meg a Falange célját, hogy az „kiirtani a 19. század avítt, liberális, dekadens, szabadkőműves, materialista és elfranciásodott lelkületét, hogy helyette ismét a 16. század hősies és nemes fájdalma, birodalmi szelleme és Kasztília legendás lovagi erényei hassanak át bennünket.”A Falangét, mint politikai szervezetet 1933-ban, a második spanyol köztársaság idején alapította José Antonio Primo de Rivera madridi ügyvéd, Miguel Primo de Rivera tábornok fia, aki az 1920-as években volt az ország diktátora XIII. Alfonz spanyol király alatt. Rivera tábornok a tervgazdálkodás híve volt. Fiának mozgalma sajnálta a rendszer bukását, és annak elveit kívánta feltámasztani, valamint programot dolgozott ki a nemzeti szindikalista társadalomszervezés megvalósítására. A mozgalomban sok olyan embert is részt vett, akik korábban Rivera tábornok Hazafias Uniójának tagjai voltak, és a Falange közismert személyek támogatására is számíthatott.A falangizmus kezdetben csak bizonyos vonatkozásokban volt hasonló az olasz fasizmushoz. Ugyanúgy megvetette a bolsevizmust és a szocializmus többi formáját, valamint irtózott a demokráciától. A fasiszta feketeingesekhez hasonlóan a párt is saját félkatonai egységgel, a kékingesekkel rendelkezett. A Falange nemzeti szindikalizmusa azonban különbözött a fasiszták által támogatott korporativizmustól, és az Action Française, valamint az integrizmus eszméje gyakorolt rá nagy hatást. Először Ramiro Ledesma Ramos fogalmazta meg a La Conquista del Estado című lapjában közzétett kiáltványban 1931. március 14-én. A nemzeti szindikalizmus célja volt a nacionalizmus és a CNT által vallott anarchoszindikalizmus közötti szakadékot áthidalni a szindikalizmus közös felülvizsgálatával. A fasizmustól megkülönböztette őket az is, hogy mélyen katolikusok és konzervatívok voltak.A spanyol jobboldal többi pártjával ellentétben a Falange köztársaságpárti, avantgardista és modernista elveket vallott, az olasz fasizmus eredeti szellemiségéhez hasonlóan. Egyenruhája és esztétikája hasonló volt a korabeli fasiszta és nemzetiszocialista mozgalmaiéhoz. Miután a pártot Francisco Franco összeolvasztotta a karlistákkal és alfonzistákkal, az elvesztette minden fasiszta jellegét, és feladta a társadalom forradalmi átalakításáról szőtt terveit, habár sok külsőségében fasiszta maradt.A spanyol polgárháború idején a párt alapítóját a köztársaságiak letartóztatták és kivégezték, így a párt ideológiáját Franco használta fel céljaira. Amikor 1937-ben a Manuel Hedilla-féle baloldali szárny került a párt élére, Franco egy rendelettel összeolvasztotta a pártot a karlistákkal és az alfonzistákkal, és saját irányítása alatt létrehozta a Nemzeti Szindikalista Offenzíva Juntáinak Tradicionalista Spanyol Falangéját (spanyolul: Falange Española Tradicionalista y de las Juntas de Ofensiva Nacional-Sindicalista, FET y de las JONS), amely a pártállam kiépítésének magjává vált. A mozgalom egészen Franco haláláig, 1975-ig folytatta működését. (hu)
|
.jpg){kind=link}