dbo:abstract
|
- A Felső-Kemeneshát a Rába folyó jobb partjának kavicstakaróján, a Kemenesháton található, a Kám és Hosszúpereszteg vonaltól nyugatra, délnyugatra elhelyezkedő kistáj. E vonaltól észak, északkeletre található kistájat Alsó-Kemeneshátnak nevezzük. Délen Zala megye, nyugaton a Nádasd – Zalalövő vonal a Vasi-Hegyhát (Őrség) határolja. Felső-Kemeneshátra használatos a Hegyhát (esetleg Vasi-Hegyhát) elnevezés is. A Hegyhát és a (Felső-)Kemeneshát fogalmát más és más módon határozza meg a földrajzi, a néprajzi és a helytörténeti irodalom, az élő gyakorlat pedig valószínűleg ma ezek egyikével sem esik egybe pontosan. A Felső-Kemeneshát térsége 23 településből áll, ezek zömében elöregedő, és csökkenő lélekszámú aprófalvak. A kistáj területe 372 km², lakossága jelenleg 16 ezer fő, ami folyamatosan csökken. A Felső-Kemeneshát gazdasági, kulturális, és történelmi központja Vasvár. A kistáj térségben bővelkedik természeti, történelmi és kulturális látnivalókban:
* szabályozatlan, vad Rába
* Döröskei-tó
* Gersekaráti-tó
* Európa legnagyobb rododendron (havasszépe) gyűjteménye a Jeli Arborétumban (Kám)
* az ország egyik legrégebbi Domokos rendi temploma és kolostora Vasváron
* a híres búcsújáró hely, a Szentkút Vasváron
* Katonák Útja Vasváron
* oszkói pincesor
* Mindszenty József bíboros szülői háza Csehimindszenten
* Nagy Gáspár költő szülőháza Bérbaltaváron, és sírja Nagytilajban
* Szajki-tavak Fontosabb települések: Gersekarát, Kám, Hosszúpereszteg, Csipkerek, Csehimindszent, Csehi, Bérbaltavár, Nagytilaj, Oszkó, Olaszfa, Pácsony, Püspökmolnári, Alsóújlak, Vasvár, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa, Hegyhátsál, Hegyháthodász, Döröske, Nagymizdó, Döbörhegy, Szarvaskend, Katafa, Nádasd. (hu)
- A Felső-Kemeneshát a Rába folyó jobb partjának kavicstakaróján, a Kemenesháton található, a Kám és Hosszúpereszteg vonaltól nyugatra, délnyugatra elhelyezkedő kistáj. E vonaltól észak, északkeletre található kistájat Alsó-Kemeneshátnak nevezzük. Délen Zala megye, nyugaton a Nádasd – Zalalövő vonal a Vasi-Hegyhát (Őrség) határolja. Felső-Kemeneshátra használatos a Hegyhát (esetleg Vasi-Hegyhát) elnevezés is. A Hegyhát és a (Felső-)Kemeneshát fogalmát más és más módon határozza meg a földrajzi, a néprajzi és a helytörténeti irodalom, az élő gyakorlat pedig valószínűleg ma ezek egyikével sem esik egybe pontosan. A Felső-Kemeneshát térsége 23 településből áll, ezek zömében elöregedő, és csökkenő lélekszámú aprófalvak. A kistáj területe 372 km², lakossága jelenleg 16 ezer fő, ami folyamatosan csökken. A Felső-Kemeneshát gazdasági, kulturális, és történelmi központja Vasvár. A kistáj térségben bővelkedik természeti, történelmi és kulturális látnivalókban:
* szabályozatlan, vad Rába
* Döröskei-tó
* Gersekaráti-tó
* Európa legnagyobb rododendron (havasszépe) gyűjteménye a Jeli Arborétumban (Kám)
* az ország egyik legrégebbi Domokos rendi temploma és kolostora Vasváron
* a híres búcsújáró hely, a Szentkút Vasváron
* Katonák Útja Vasváron
* oszkói pincesor
* Mindszenty József bíboros szülői háza Csehimindszenten
* Nagy Gáspár költő szülőháza Bérbaltaváron, és sírja Nagytilajban
* Szajki-tavak Fontosabb települések: Gersekarát, Kám, Hosszúpereszteg, Csipkerek, Csehimindszent, Csehi, Bérbaltavár, Nagytilaj, Oszkó, Olaszfa, Pácsony, Püspökmolnári, Alsóújlak, Vasvár, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa, Hegyhátsál, Hegyháthodász, Döröske, Nagymizdó, Döbörhegy, Szarvaskend, Katafa, Nádasd. (hu)
|