| dbo:abstract
|
- A Felső-Rajna (németül: Oberrhein) a Rajna folyó egy szakasza, a svájci Bázel és a német Bingen között. A 172. és az 529. folyókilométer közti szakaszt szokták így nevezni. (A számolás Konstanznál kezdődik és rotterdamnál ér véget. A Felső-Rajnától feljebb eső folyószakasz a , az alatta lévő pedig a . Az országok, illetve államok a Felső-Rajna mentén a következők: Svájc, Franciaország (Elzász) és a német szövetségi államok Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Hessen. A legnagyobb városok a folyószakasznál: Bázel, Mulhouse, Strasbourg, Karlsruhe, Mannheim, Ludwigshafen és Mainz. A Felső-Rajnát Johann Gottfried Tulla tervei szerint 1817 és 1876 között szabályozták, 1928 és 1977 között pedig hajózhatóvá is tették. Az 1920-ban hatályba lépett versailles-i békeszerződés lehetővé tette Franciaország számára, hogy az (Grand Canal d'Alsace) erőművi áramtermelésre használja fel a Felső-Rajna vizét. A Felső-Rajna bal partján terül el a francia Elzász és a német Rajna-vidék-Pfalz, a jobb partján pedig a német Baden-Württemberg és Hesse. Az első pár kilométert ezen a szakaszon a svájci Bázel városában teszik meg a Rajna. (hu)
- A Felső-Rajna (németül: Oberrhein) a Rajna folyó egy szakasza, a svájci Bázel és a német Bingen között. A 172. és az 529. folyókilométer közti szakaszt szokták így nevezni. (A számolás Konstanznál kezdődik és rotterdamnál ér véget. A Felső-Rajnától feljebb eső folyószakasz a , az alatta lévő pedig a . Az országok, illetve államok a Felső-Rajna mentén a következők: Svájc, Franciaország (Elzász) és a német szövetségi államok Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Hessen. A legnagyobb városok a folyószakasznál: Bázel, Mulhouse, Strasbourg, Karlsruhe, Mannheim, Ludwigshafen és Mainz. A Felső-Rajnát Johann Gottfried Tulla tervei szerint 1817 és 1876 között szabályozták, 1928 és 1977 között pedig hajózhatóvá is tették. Az 1920-ban hatályba lépett versailles-i békeszerződés lehetővé tette Franciaország számára, hogy az (Grand Canal d'Alsace) erőművi áramtermelésre használja fel a Felső-Rajna vizét. A Felső-Rajna bal partján terül el a francia Elzász és a német Rajna-vidék-Pfalz, a jobb partján pedig a német Baden-Württemberg és Hesse. Az első pár kilométert ezen a szakaszon a svájci Bázel városában teszik meg a Rajna. (hu)
|
