| dbo:abstract
|
- A Ferae csoport az emlősök osztályának (Mammalia) egyik kládja, mely a Laurasiatheria öregrenden belül helyezkedik el. A csoportot két rendre osztják fel, ahová nagyon eltérő életmódú és morfológiájú állatok tartoznak, közös sajátosságuk nem sok akad. A Ferae két rendje a következő:
* Ragadozók (Carnivora): ez a nagyobb fajszámú (több mint 260 faj) és elterjedtebb rend. Életmódjukat nevük is tükrözi, többnyire valóban ragadozók, mindenevők alig (pl. egyes medvék), növényevők (pl. óriáspanda) pedig kivételesen ritkán akadnak közöttük. Az egész világon (mind az Ó-, mind az Újvilágban) elterjedtek. Két fő fejlődési irányuk a kutya- és macskaalakúak (mint alrendek), ahová sok családot sorolunk.
* Tobzoskaalakúak (Pholidota): kis fajszámú rend (csak 8 faj), és elterjedési területek is csekélyebb. Életmódjuk az újvilági hangyászokéra emlékeztet, hasonlóan hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak. Csak az Óvilágban elterjedtek, Amerikában nincsenek képviselőik; afrikaiak és ázsiaiak. Csak egyetlen családjuk van. A Ferae nevet korábban is használták az emlősök rendszerezésében, méghozzá a ragadozók, mint öregrend megnevezésére. Most kibővítve, a ragadozók és a tobzoskák rokonsági, rendszertani egységére értendő. A tobzoskákat korábban teljesen máshova helyezték a rendszerezők. A 20. század elején még a foghíjasok rendjébe (Edentata) szerepeltek, mint óvilági foghíjasok. (Az óvilági foghíjasok között szerepeltek még a csövesfogúak vagy földimalacok, Tubulidentata.) A tobzoskákat a vendégízületesek (akkor még újvilági foghíjasok, Xenarthra) legközelebbi rokonainak vélték. Később, az 1900-as évek közepén már felvetődött, hogy valójában nincs is rokonság a tobzoskák és a vendégízületesek között, így két önálló rendbe sorolták őket, bár gyakran a két rend egymás mellett szerepelt a morfologikus taxonómiai munkákban (pl. Dudich Endre−: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó). Újabb keletű DNS-vizsgálatok igazolták a tobzoskáknak a ragadozókkal való rokonságát. A Ferae csoportba sorolható több más kihalt rend, a tobzoskák (Pholidota) rokonai. Egyesek ezeket a rendeket a Pholidotával együtt összevonják egyetlen, nagyobb rendbe Cimolesta néven. Mások az Ostentoria nevet javasolták a Carnivora és a Pholidota csoportok összevonására. Egy új keletű kutatás szerint a Ferae legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) – lovak, tapírok és rinocéroszok – és a ceteket (Cetacea) – bálnák és delfinek – és a párosujjú patásokat (Artiodactyla) – tevék, sertések, kérődzők és vízilovak – kombináló Cetartiodactyla. Egy másik, az alábbi kladogrammal egyetértő tanulmány szerint a Ferae csoport legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) mellett nem a Cetartiodactyla, hanem a denevérek (Chiroptera). A Ferae és a Perissodactyla közös neve . A Ferae, Perissodactyla, és Chiroptera közös kládba összevonva: . (hu)
- <api batchcomplete="">A Ferae csoport az emlősök osztályának (Mammalia) egyik klฝja, mely a Laurasiatheria öregrenden belül helyezkedik el. A csoportot két rendre osztják fel, ahová nagyon eltérő életm༽ú és morfológiájú állatok tartoznak, közös sajátosságuk nem sok akad. A Ferae két rendje a következő:Ragadozók (Carnivora): ez a nagyobb fajszámú (t mint 260 faj) és elterjedtebb rend. Életm༽jukat nevük is tükrözi, tnyire valn ragadozók, mindenevők alig (pl. egyes medvék), növényevők (pl. óriáspanda) pedig kivételesen ritkán akadnak közöttük. Az egész világon (mind az Ó-, mind az Újvilágban) elterjedtek. Két fő fejlᔝési irányuk a kutya- és macskaalakྪk (mint alrendek), ahová sok csalฝot sorolunk.Tobzoskaalakྪk (Pholidota): kis fajszámú rend (csak 8 faj), és elterjedési területek is csekélyebb. Életm༽juk az újvilági hangyászokéra emlékeztet, hasonl༺n hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak. Csak az Óvilágban elterjedtek, Amerikn nincsenek képviselőik; afrikaiak és ázsiaiak. Csak egyetlen csalฝjuk van.A Ferae nevet korn is használták az emlősök rendszerezésn, méghozzá a ragadozók, mint öregrend megnevezésére. Most kibővítve, a ragadozók és a tobzoskák rokonsági, rendszertani egységére értendő. A tobzoskákat korn teljesen máshova helyezték a rendszerezők. A 20. század elején még a foghíjasok rendj (Edentata) szerepeltek, mint óvilági foghíjasok. (Az óvilági foghíjasok között szerepeltek még a csövesfogྪk vagy földimalacok, Tubulidentata.) A tobzoskákat a vendégízületesek (akkor még újvilági foghíjasok, Xenarthra) legközelebbi rokonainak vélték. Kés, az 1900-as évek közepén már felvetᔝött, hogy valójn nincs is rokonság a tobzoskák és a vendégízületesek között, így két önálló rendbe sorolták őket, bár gyakran a két rend egymás mellett szerepelt a morfologikus taxonómiai munkákban (pl. Dudich Endre−Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó). Újabb keletű DNS-vizsgálatok igazolták a tobzoskáknak a ragadozókkal való rokonságát.A Ferae csoportba sorolható t más kihalt rend, a tobzoskák (Pholidota) rokonai. Egyesek ezeket a rendeket a Pholidotával együtt összevonják egyetlen, nagyobb rendbe Cimolesta néven. Mások az Ostentoria nevet javasolták a Carnivora és a Pholidota csoportok összevonására.Egy új keletű kutatás szerint a Ferae legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) – lovak, tapírok és rinocéroszok – és a ceteket (Cetacea) – bálnák és delfinek – és a párosujjú patásokat (Artiodactyla) – tevék, sertések, kérᔝzők és vízilovak – kombináló Cetartiodactyla.Egy másik, az ali kladogrammal egyetértő tanulmány szerint a Ferae csoport legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) mellett nem a Cetartiodactyla, hanem a denevérek (Chiroptera). A Ferae és a Perissodactyla közös neve Zooamata. A Ferae, Perissodactyla, és Chiroptera közös kl összevonva: Pegasoferae. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ferae csoport az emlősök osztályának (Mammalia) egyik kládja, mely a Laurasiatheria öregrenden belül helyezkedik el. A csoportot két rendre osztják fel, ahová nagyon eltérő életmódú és morfológiájú állatok tartoznak, közös sajátosságuk nem sok akad. A Ferae két rendje a következő:Ragadozók (Carnivora): ez a nagyobb fajszámú (több mint 260 faj) és elterjedtebb rend. Életmódjukat nevük is tükrözi, többnyire valóban ragadozók, mindenevők alig (pl. egyes medvék), növényevők (pl. óriáspanda) pedig kivételesen ritkán akadnak közöttük. Az egész világon (mind az Ó-, mind az Újvilágban) elterjedtek. Két fő fejlődési irányuk a kutya- és macskaalakúak (mint alrendek), ahová sok családot sorolunk.Tobzoskaalakúak (Pholidota): kis fajszámú rend (csak 8 faj), és elterjedési területek is csekélyebb. Életmódjuk az újvilági hangyászokéra emlékeztet, hasonlóan hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak. Csak az Óvilágban elterjedtek, Amerikában nincsenek képviselőik; afrikaiak és ázsiaiak. Csak egyetlen családjuk van.A Ferae nevet korábban is használták az emlősök rendszerezésében, méghozzá a ragadozók, mint öregrend megnevezésére. Most kibővítve, a ragadozók és a tobzoskák rokonsági, rendszertani egységére értendő. A tobzoskákat korábban teljesen máshova helyezték a rendszerezők. A 20. század elején még a foghíjasok rendjébe (Edentata) szerepeltek, mint óvilági foghíjasok. (Az óvilági foghíjasok között szerepeltek még a csövesfogúak vagy földimalacok, Tubulidentata.) A tobzoskákat a vendégízületesek (akkor még újvilági foghíjasok, Xenarthra) legközelebbi rokonainak vélték. Később, az 1900-as évek közepén már felvetődött, hogy valójában nincs is rokonság a tobzoskák és a vendégízületesek között, így két önálló rendbe sorolták őket, bár gyakran a két rend egymás mellett szerepelt a morfologikus taxonómiai munkákban (pl. Dudich Endre−Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó). Újabb keletű DNS-vizsgálatok igazolták a tobzoskáknak a ragadozókkal való rokonságát.A Ferae csoportba sorolható több más kihalt rend, a tobzoskák (Pholidota) rokonai. Egyesek ezeket a rendeket a Pholidotával együtt összevonják egyetlen, nagyobb rendbe Cimolesta néven. Mások az Ostentoria nevet javasolták a Carnivora és a Pholidota csoportok összevonására.Egy új keletű kutatás szerint a Ferae legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) – lovak, tapírok és rinocéroszok – és a ceteket (Cetacea) – bálnák és delfinek – és a párosujjú patásokat (Artiodactyla) – tevék, sertések, kérődzők és vízilovak – kombináló Cetartiodactyla.Egy másik, az alábbi kladogrammal egyetértő tanulmány szerint a Ferae csoport legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) mellett nem a Cetartiodactyla, hanem a denevérek (Chiroptera). A Ferae és a Perissodactyla közös neve Zooamata. A Ferae, Perissodactyla, és Chiroptera közös kládba összevonva: Pegasoferae. (hu)
- A Ferae csoport az emlősök osztályának (Mammalia) egyik kládja, mely a Laurasiatheria öregrenden belül helyezkedik el. A csoportot két rendre osztják fel, ahová nagyon eltérő életmódú és morfológiájú állatok tartoznak, közös sajátosságuk nem sok akad. A Ferae két rendje a következő:
* Ragadozók (Carnivora): ez a nagyobb fajszámú (több mint 260 faj) és elterjedtebb rend. Életmódjukat nevük is tükrözi, többnyire valóban ragadozók, mindenevők alig (pl. egyes medvék), növényevők (pl. óriáspanda) pedig kivételesen ritkán akadnak közöttük. Az egész világon (mind az Ó-, mind az Újvilágban) elterjedtek. Két fő fejlődési irányuk a kutya- és macskaalakúak (mint alrendek), ahová sok családot sorolunk.
* Tobzoskaalakúak (Pholidota): kis fajszámú rend (csak 8 faj), és elterjedési területek is csekélyebb. Életmódjuk az újvilági hangyászokéra emlékeztet, hasonlóan hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak. Csak az Óvilágban elterjedtek, Amerikában nincsenek képviselőik; afrikaiak és ázsiaiak. Csak egyetlen családjuk van. A Ferae nevet korábban is használták az emlősök rendszerezésében, méghozzá a ragadozók, mint öregrend megnevezésére. Most kibővítve, a ragadozók és a tobzoskák rokonsági, rendszertani egységére értendő. A tobzoskákat korábban teljesen máshova helyezték a rendszerezők. A 20. század elején még a foghíjasok rendjébe (Edentata) szerepeltek, mint óvilági foghíjasok. (Az óvilági foghíjasok között szerepeltek még a csövesfogúak vagy földimalacok, Tubulidentata.) A tobzoskákat a vendégízületesek (akkor még újvilági foghíjasok, Xenarthra) legközelebbi rokonainak vélték. Később, az 1900-as évek közepén már felvetődött, hogy valójában nincs is rokonság a tobzoskák és a vendégízületesek között, így két önálló rendbe sorolták őket, bár gyakran a két rend egymás mellett szerepelt a morfologikus taxonómiai munkákban (pl. Dudich Endre−: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó). Újabb keletű DNS-vizsgálatok igazolták a tobzoskáknak a ragadozókkal való rokonságát. A Ferae csoportba sorolható több más kihalt rend, a tobzoskák (Pholidota) rokonai. Egyesek ezeket a rendeket a Pholidotával együtt összevonják egyetlen, nagyobb rendbe Cimolesta néven. Mások az Ostentoria nevet javasolták a Carnivora és a Pholidota csoportok összevonására. Egy új keletű kutatás szerint a Ferae legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) – lovak, tapírok és rinocéroszok – és a ceteket (Cetacea) – bálnák és delfinek – és a párosujjú patásokat (Artiodactyla) – tevék, sertések, kérődzők és vízilovak – kombináló Cetartiodactyla. Egy másik, az alábbi kladogrammal egyetértő tanulmány szerint a Ferae csoport legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) mellett nem a Cetartiodactyla, hanem a denevérek (Chiroptera). A Ferae és a Perissodactyla közös neve . A Ferae, Perissodactyla, és Chiroptera közös kládba összevonva: . (hu)
- <api batchcomplete="">A Ferae csoport az emlősök osztályának (Mammalia) egyik klฝja, mely a Laurasiatheria öregrenden belül helyezkedik el. A csoportot két rendre osztják fel, ahová nagyon eltérő életm༽ú és morfológiájú állatok tartoznak, közös sajátosságuk nem sok akad. A Ferae két rendje a következő:Ragadozók (Carnivora): ez a nagyobb fajszámú (t mint 260 faj) és elterjedtebb rend. Életm༽jukat nevük is tükrözi, tnyire valn ragadozók, mindenevők alig (pl. egyes medvék), növényevők (pl. óriáspanda) pedig kivételesen ritkán akadnak közöttük. Az egész világon (mind az Ó-, mind az Újvilágban) elterjedtek. Két fő fejlᔝési irányuk a kutya- és macskaalakྪk (mint alrendek), ahová sok csalฝot sorolunk.Tobzoskaalakྪk (Pholidota): kis fajszámú rend (csak 8 faj), és elterjedési területek is csekélyebb. Életm༽juk az újvilági hangyászokéra emlékeztet, hasonl༺n hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak. Csak az Óvilágban elterjedtek, Amerikn nincsenek képviselőik; afrikaiak és ázsiaiak. Csak egyetlen csalฝjuk van.A Ferae nevet korn is használták az emlősök rendszerezésn, méghozzá a ragadozók, mint öregrend megnevezésére. Most kibővítve, a ragadozók és a tobzoskák rokonsági, rendszertani egységére értendő. A tobzoskákat korn teljesen máshova helyezték a rendszerezők. A 20. század elején még a foghíjasok rendj (Edentata) szerepeltek, mint óvilági foghíjasok. (Az óvilági foghíjasok között szerepeltek még a csövesfogྪk vagy földimalacok, Tubulidentata.) A tobzoskákat a vendégízületesek (akkor még újvilági foghíjasok, Xenarthra) legközelebbi rokonainak vélték. Kés, az 1900-as évek közepén már felvetᔝött, hogy valójn nincs is rokonság a tobzoskák és a vendégízületesek között, így két önálló rendbe sorolták őket, bár gyakran a két rend egymás mellett szerepelt a morfologikus taxonómiai munkákban (pl. Dudich Endre−Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó). Újabb keletű DNS-vizsgálatok igazolták a tobzoskáknak a ragadozókkal való rokonságát.A Ferae csoportba sorolható t más kihalt rend, a tobzoskák (Pholidota) rokonai. Egyesek ezeket a rendeket a Pholidotával együtt összevonják egyetlen, nagyobb rendbe Cimolesta néven. Mások az Ostentoria nevet javasolták a Carnivora és a Pholidota csoportok összevonására.Egy új keletű kutatás szerint a Ferae legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) – lovak, tapírok és rinocéroszok – és a ceteket (Cetacea) – bálnák és delfinek – és a párosujjú patásokat (Artiodactyla) – tevék, sertések, kérᔝzők és vízilovak – kombináló Cetartiodactyla.Egy másik, az ali kladogrammal egyetértő tanulmány szerint a Ferae csoport legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) mellett nem a Cetartiodactyla, hanem a denevérek (Chiroptera). A Ferae és a Perissodactyla közös neve Zooamata. A Ferae, Perissodactyla, és Chiroptera közös kl összevonva: Pegasoferae. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ferae csoport az emlősök osztályának (Mammalia) egyik kládja, mely a Laurasiatheria öregrenden belül helyezkedik el. A csoportot két rendre osztják fel, ahová nagyon eltérő életmódú és morfológiájú állatok tartoznak, közös sajátosságuk nem sok akad. A Ferae két rendje a következő:Ragadozók (Carnivora): ez a nagyobb fajszámú (több mint 260 faj) és elterjedtebb rend. Életmódjukat nevük is tükrözi, többnyire valóban ragadozók, mindenevők alig (pl. egyes medvék), növényevők (pl. óriáspanda) pedig kivételesen ritkán akadnak közöttük. Az egész világon (mind az Ó-, mind az Újvilágban) elterjedtek. Két fő fejlődési irányuk a kutya- és macskaalakúak (mint alrendek), ahová sok családot sorolunk.Tobzoskaalakúak (Pholidota): kis fajszámú rend (csak 8 faj), és elterjedési területek is csekélyebb. Életmódjuk az újvilági hangyászokéra emlékeztet, hasonlóan hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak. Csak az Óvilágban elterjedtek, Amerikában nincsenek képviselőik; afrikaiak és ázsiaiak. Csak egyetlen családjuk van.A Ferae nevet korábban is használták az emlősök rendszerezésében, méghozzá a ragadozók, mint öregrend megnevezésére. Most kibővítve, a ragadozók és a tobzoskák rokonsági, rendszertani egységére értendő. A tobzoskákat korábban teljesen máshova helyezték a rendszerezők. A 20. század elején még a foghíjasok rendjébe (Edentata) szerepeltek, mint óvilági foghíjasok. (Az óvilági foghíjasok között szerepeltek még a csövesfogúak vagy földimalacok, Tubulidentata.) A tobzoskákat a vendégízületesek (akkor még újvilági foghíjasok, Xenarthra) legközelebbi rokonainak vélték. Később, az 1900-as évek közepén már felvetődött, hogy valójában nincs is rokonság a tobzoskák és a vendégízületesek között, így két önálló rendbe sorolták őket, bár gyakran a két rend egymás mellett szerepelt a morfologikus taxonómiai munkákban (pl. Dudich Endre−Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó). Újabb keletű DNS-vizsgálatok igazolták a tobzoskáknak a ragadozókkal való rokonságát.A Ferae csoportba sorolható több más kihalt rend, a tobzoskák (Pholidota) rokonai. Egyesek ezeket a rendeket a Pholidotával együtt összevonják egyetlen, nagyobb rendbe Cimolesta néven. Mások az Ostentoria nevet javasolták a Carnivora és a Pholidota csoportok összevonására.Egy új keletű kutatás szerint a Ferae legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) – lovak, tapírok és rinocéroszok – és a ceteket (Cetacea) – bálnák és delfinek – és a párosujjú patásokat (Artiodactyla) – tevék, sertések, kérődzők és vízilovak – kombináló Cetartiodactyla.Egy másik, az alábbi kladogrammal egyetértő tanulmány szerint a Ferae csoport legközelebbi rokonai a páratlanujjú patások (Perissodactyla) mellett nem a Cetartiodactyla, hanem a denevérek (Chiroptera). A Ferae és a Perissodactyla közös neve Zooamata. A Ferae, Perissodactyla, és Chiroptera közös kládba összevonva: Pegasoferae. (hu)
|
