| dbo:abstract
|
- A nemespanni Ferenczy család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család. A családnév egy Ferenc keresztnevű apai Å‘sre utal, s Ferencz formában is megjelenik a korai forrásokban. 1570-ben már az hódoltságába tartozó Nemespannon már éltek Ferenczyek (András és Pál). 1608-ban Forgách esztergomi érsektÅ‘l Panyi Balázs után a Cékus, Ferenczy, Kristóf, Orly, Panyi, Szabó és Szánthó családok kaptak Nemespannra adományt. Nyitra vármegyében több ilyen nevű nemesÃtett család is élt (1616, 1654), rokonsági kapcsolataik azonban nem ismertek. Bacskády Ferenc özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerzÅ‘dést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ãœrményben és Veszelén lévÅ‘ birtokaikat illetÅ‘en. A nemespanni Bacskády család birtokügyi iratai, melyek a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintették, rokonság révén a Pallya családhoz kerültek. 1664-ben Nemespannon István és Albert, Lapásgyarmaton János és István szerepelt a török adóösszeÃrásban. 1682-ben Hamar Fruzsina végrendeletében Ferenczy István mint a verebélyi szék szolgabÃrója jelenik meg. 1699-ben Ferenczy János szerzett adományt Nemespann mindhárom osztályában, de valószÃnűleg András (a FölsÅ‘ Osztályban vezetve) is anyagi részt vállalt az adomány megszerzésében. Az 1752-es dikális összeÃrásban Nemespannon Imre szerepelt. 1754-ben adományt kaptak Csáky Miklós érsektÅ‘l nemespanni birtokrészükre. Leszármazásukat 1780-ban vizsgálták. Az 1767–1774 közti úrbérrendezés idÅ‘szakában Nemespannon csupán Balogh Sándor és Ferenczy Mihály birtokosok 1-1 házatlan zsellérét emlÃtik. Nemességüket több vármegyében is kihirdették és cÃmert is használtak, melyet több helyütt is közöltek. Nyitra vármegyétÅ‘l 1802-ben kaptak nemesi bizonyságlevelet és az 1782-es és 1792-es nemesi összeÃrásban is szerepelnek. Az egyik legkorábbi ismert és legvagyonosabb nemespanni család volt. KülönbözÅ‘ hivatalokat viseltek a verebélyi széken belül. A család egyik ága Nyitraivánkára is elszármazott. (hu)
- A nemespanni Ferenczy család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család. A családnév egy Ferenc keresztnevű apai Å‘sre utal, s Ferencz formában is megjelenik a korai forrásokban. 1570-ben már az hódoltságába tartozó Nemespannon már éltek Ferenczyek (András és Pál). 1608-ban Forgách esztergomi érsektÅ‘l Panyi Balázs után a Cékus, Ferenczy, Kristóf, Orly, Panyi, Szabó és Szánthó családok kaptak Nemespannra adományt. Nyitra vármegyében több ilyen nevű nemesÃtett család is élt (1616, 1654), rokonsági kapcsolataik azonban nem ismertek. Bacskády Ferenc özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerzÅ‘dést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ãœrményben és Veszelén lévÅ‘ birtokaikat illetÅ‘en. A nemespanni Bacskády család birtokügyi iratai, melyek a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintették, rokonság révén a Pallya családhoz kerültek. 1664-ben Nemespannon István és Albert, Lapásgyarmaton János és István szerepelt a török adóösszeÃrásban. 1682-ben Hamar Fruzsina végrendeletében Ferenczy István mint a verebélyi szék szolgabÃrója jelenik meg. 1699-ben Ferenczy János szerzett adományt Nemespann mindhárom osztályában, de valószÃnűleg András (a FölsÅ‘ Osztályban vezetve) is anyagi részt vállalt az adomány megszerzésében. Az 1752-es dikális összeÃrásban Nemespannon Imre szerepelt. 1754-ben adományt kaptak Csáky Miklós érsektÅ‘l nemespanni birtokrészükre. Leszármazásukat 1780-ban vizsgálták. Az 1767–1774 közti úrbérrendezés idÅ‘szakában Nemespannon csupán Balogh Sándor és Ferenczy Mihály birtokosok 1-1 házatlan zsellérét emlÃtik. Nemességüket több vármegyében is kihirdették és cÃmert is használtak, melyet több helyütt is közöltek. Nyitra vármegyétÅ‘l 1802-ben kaptak nemesi bizonyságlevelet és az 1782-es és 1792-es nemesi összeÃrásban is szerepelnek. Az egyik legkorábbi ismert és legvagyonosabb nemespanni család volt. KülönbözÅ‘ hivatalokat viseltek a verebélyi széken belül. A család egyik ága Nyitraivánkára is elszármazott Ferenczy István révén aki a házasodott be a 18. század elején. (hu)
- A nemespanni Ferenczy család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család. A családnév egy Ferenc keresztnevű apai Å‘sre utal, s Ferencz formában is megjelenik a korai forrásokban. 1570-ben már az hódoltságába tartozó Nemespannon már éltek Ferenczyek (András és Pál). 1608-ban Forgách esztergomi érsektÅ‘l Panyi Balázs után a Cékus, Ferenczy, Kristóf, Orly, Panyi, Szabó és Szánthó családok kaptak Nemespannra adományt. Nyitra vármegyében több ilyen nevű nemesÃtett család is élt (1616, 1654), rokonsági kapcsolataik azonban nem ismertek. Bacskády Ferenc özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerzÅ‘dést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ãœrményben és Veszelén lévÅ‘ birtokaikat illetÅ‘en. A nemespanni Bacskády család birtokügyi iratai, melyek a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintették, rokonság révén a Pallya családhoz kerültek. 1664-ben Nemespannon István és Albert, Lapásgyarmaton János és István szerepelt a török adóösszeÃrásban. 1682-ben Hamar Fruzsina végrendeletében Ferenczy István mint a verebélyi szék szolgabÃrója jelenik meg. 1699-ben Ferenczy János szerzett adományt Nemespann mindhárom osztályában, de valószÃnűleg András (a FölsÅ‘ Osztályban vezetve) is anyagi részt vállalt az adomány megszerzésében. Az 1752-es dikális összeÃrásban Nemespannon Imre szerepelt. 1754-ben adományt kaptak Csáky Miklós érsektÅ‘l nemespanni birtokrészükre. Leszármazásukat 1780-ban vizsgálták. Az 1767–1774 közti úrbérrendezés idÅ‘szakában Nemespannon csupán Balogh Sándor és Ferenczy Mihály birtokosok 1-1 házatlan zsellérét emlÃtik. Nemességüket több vármegyében is kihirdették és cÃmert is használtak, melyet több helyütt is közöltek. Nyitra vármegyétÅ‘l 1802-ben kaptak nemesi bizonyságlevelet és az 1782-es és 1792-es nemesi összeÃrásban is szerepelnek. Az egyik legkorábbi ismert és legvagyonosabb nemespanni család volt. KülönbözÅ‘ hivatalokat viseltek a verebélyi széken belül. A család egyik ága Nyitraivánkára is elszármazott. (hu)
- A nemespanni Ferenczy család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család. A családnév egy Ferenc keresztnevű apai Å‘sre utal, s Ferencz formában is megjelenik a korai forrásokban. 1570-ben már az hódoltságába tartozó Nemespannon már éltek Ferenczyek (András és Pál). 1608-ban Forgách esztergomi érsektÅ‘l Panyi Balázs után a Cékus, Ferenczy, Kristóf, Orly, Panyi, Szabó és Szánthó családok kaptak Nemespannra adományt. Nyitra vármegyében több ilyen nevű nemesÃtett család is élt (1616, 1654), rokonsági kapcsolataik azonban nem ismertek. Bacskády Ferenc özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerzÅ‘dést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ãœrményben és Veszelén lévÅ‘ birtokaikat illetÅ‘en. A nemespanni Bacskády család birtokügyi iratai, melyek a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintették, rokonság révén a Pallya családhoz kerültek. 1664-ben Nemespannon István és Albert, Lapásgyarmaton János és István szerepelt a török adóösszeÃrásban. 1682-ben Hamar Fruzsina végrendeletében Ferenczy István mint a verebélyi szék szolgabÃrója jelenik meg. 1699-ben Ferenczy János szerzett adományt Nemespann mindhárom osztályában, de valószÃnűleg András (a FölsÅ‘ Osztályban vezetve) is anyagi részt vállalt az adomány megszerzésében. Az 1752-es dikális összeÃrásban Nemespannon Imre szerepelt. 1754-ben adományt kaptak Csáky Miklós érsektÅ‘l nemespanni birtokrészükre. Leszármazásukat 1780-ban vizsgálták. Az 1767–1774 közti úrbérrendezés idÅ‘szakában Nemespannon csupán Balogh Sándor és Ferenczy Mihály birtokosok 1-1 házatlan zsellérét emlÃtik. Nemességüket több vármegyében is kihirdették és cÃmert is használtak, melyet több helyütt is közöltek. Nyitra vármegyétÅ‘l 1802-ben kaptak nemesi bizonyságlevelet és az 1782-es és 1792-es nemesi összeÃrásban is szerepelnek. Az egyik legkorábbi ismert és legvagyonosabb nemespanni család volt. KülönbözÅ‘ hivatalokat viseltek a verebélyi széken belül. A család egyik ága Nyitraivánkára is elszármazott Ferenczy István révén aki a házasodott be a 18. század elején. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A nemespanni Ferenczy család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család. A családnév egy Ferenc keresztnevű apai Å‘sre utal, s Ferencz formában is megjelenik a korai forrásokban. 1570-ben már az hódoltságába tartozó Nemespannon már éltek Ferenczyek (András és Pál). 1608-ban Forgách esztergomi érsektÅ‘l Panyi Balázs után a Cékus, Ferenczy, Kristóf, Orly, Panyi, Szabó és Szánthó családok kaptak Nemespannra adományt. Nyitra vármegyében több ilyen nevű nemesÃtett család is élt (1616, 1654), rokonsági kapcsolataik azonban nem ismertek. (hu)
- A nemespanni Ferenczy család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család. A családnév egy Ferenc keresztnevű apai Å‘sre utal, s Ferencz formában is megjelenik a korai forrásokban. 1570-ben már az hódoltságába tartozó Nemespannon már éltek Ferenczyek (András és Pál). 1608-ban Forgách esztergomi érsektÅ‘l Panyi Balázs után a Cékus, Ferenczy, Kristóf, Orly, Panyi, Szabó és Szánthó családok kaptak Nemespannra adományt. Nyitra vármegyében több ilyen nevű nemesÃtett család is élt (1616, 1654), rokonsági kapcsolataik azonban nem ismertek. (hu)
|
