| dbo:abstract
|
- A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése. A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat magába foglalásával talán a legrégibb. Az elmúlt két évezred során a fizika a természetfilozófia része volt, a kémiával, a biológiával és a matematika bizonyos ágaival együtt, de a 17. században a tudományos forradalom során a természettudományok saját jogukon mint egyedi kutatási programok emelkedtek ki. A fizika a kutatás számos területét keresztezi, mint például a biofizika és a kvantumkémia, és a fizika határai nem határozhatók meg szigorúan. A fizika új elgondolásai gyakran magyarázzák meg más tudományok alapvető mechanizmusait, míg a kutatás új irányvonalait nyitják meg az olyan területeken, mint a matematika és filozófia. A fizika az elméleti áttörésekkel hozzájárul továbbá az erre épülő új technológiák fejlődéséhez. Például az elektromágnesség vagy magfizika elméletének kialakulása és fejlődése vezetett közvetlenül olyan új, a társadalmat is átformáló termékek kifejlesztéséhez, mint a televízió, a számítógépek, a háztartási eszközök és az atomfegyverek. A termodinamika vívmányai vezettek az iparosodás fejlődéséhez, és a mechanika vívmányai ösztönözték a számtan fejlődését. Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította. (hu)
- <api batchcomplete="">A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvet tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat mag foglalásával talán a legrégibb. Az elmúlt két évezred során a fizika a természetfiloz༿ia része volt, a kémiával, a biológiával és a matematika bizonyos ágaival együtt, de a 17. században a tudományos forradalom során a természettudományok saját jogukon mint egyedi kutatási programok emelkedtek ki. A fizika a kutatás számos interdiszciplináris területét keresztezi, mint például a biofizika és a kvantumkémia, és a fizika határai nem határozhatók meg szigorྪn. A fizika új elgondolásai gyakran magyarázzák meg más tudományok alapvető mechanizmusait, míg a kutatás új irányvonalait nyitják meg az olyan területeken, mint a matematika és filoz༿ia.A fizika az elméleti áttörésekkel hozzájárul tová az erre épülő új technológiák fejlᔝéséhez. Például az elektromágnesség vagy magfizika elméletének kialakulása és fejlᔝése vezetett közvetlenül olyan új, a társadalmat is átformáló termékek kifejlesztéséhez, mint a televízió, a számítógépek, a háztartási eszközök és az atomfegyverek. A termodinamika vívmányai vezettek az iparosodás fejlᔝéséhez, és a mechanika vívmányai ösztönözték a számtan fejlᔝését.Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította. (hu)
- <api batchcomplete="">A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat magába foglalásával talán a legrégibb. Az elmúlt két évezred során a fizika a természetfilozófia része volt, a kémiával, a biológiával és a matematika bizonyos ágaival együtt, de a 17. században a tudományos forradalom során a természettudományok saját jogukon mint egyedi kutatási programok emelkedtek ki. A fizika a kutatás számos interdiszciplináris területét keresztezi, mint például a biofizika és a kvantumkémia, és a fizika határai nem határozhatók meg szigorúan. A fizika új elgondolásai gyakran magyarázzák meg más tudományok alapvető mechanizmusait, míg a kutatás új irányvonalait nyitják meg az olyan területeken, mint a matematika és filozófia.A fizika az elméleti áttörésekkel hozzájárul továbbá az erre épülő új technológiák fejlődéséhez. Például az elektromágnesség vagy magfizika elméletének kialakulása és fejlődése vezetett közvetlenül olyan új, a társadalmat is átformáló termékek kifejlesztéséhez, mint a televízió, a számítógépek, a háztartási eszközök és az atomfegyverek. A termodinamika vívmányai vezettek az iparosodás fejlődéséhez, és a mechanika vívmányai ösztönözték a számtan fejlődését.Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította. (hu)
- A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése. A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat magába foglalásával talán a legrégibb. Az elmúlt két évezred során a fizika a természetfilozófia része volt, a kémiával, a biológiával és a matematika bizonyos ágaival együtt, de a 17. században a tudományos forradalom során a természettudományok saját jogukon mint egyedi kutatási programok emelkedtek ki. A fizika a kutatás számos területét keresztezi, mint például a biofizika és a kvantumkémia, és a fizika határai nem határozhatók meg szigorúan. A fizika új elgondolásai gyakran magyarázzák meg más tudományok alapvető mechanizmusait, míg a kutatás új irányvonalait nyitják meg az olyan területeken, mint a matematika és filozófia. A fizika az elméleti áttörésekkel hozzájárul továbbá az erre épülő új technológiák fejlődéséhez. Például az elektromágnesség vagy magfizika elméletének kialakulása és fejlődése vezetett közvetlenül olyan új, a társadalmat is átformáló termékek kifejlesztéséhez, mint a televízió, a számítógépek, a háztartási eszközök és az atomfegyverek. A termodinamika vívmányai vezettek az iparosodás fejlődéséhez, és a mechanika vívmányai ösztönözték a számtan fejlődését. Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította. (hu)
- <api batchcomplete="">A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvet tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat mag foglalásával talán a legrégibb. Az elmúlt két évezred során a fizika a természetfiloz༿ia része volt, a kémiával, a biológiával és a matematika bizonyos ágaival együtt, de a 17. században a tudományos forradalom során a természettudományok saját jogukon mint egyedi kutatási programok emelkedtek ki. A fizika a kutatás számos interdiszciplináris területét keresztezi, mint például a biofizika és a kvantumkémia, és a fizika határai nem határozhatók meg szigorྪn. A fizika új elgondolásai gyakran magyarázzák meg más tudományok alapvető mechanizmusait, míg a kutatás új irányvonalait nyitják meg az olyan területeken, mint a matematika és filoz༿ia.A fizika az elméleti áttörésekkel hozzájárul tová az erre épülő új technológiák fejlᔝéséhez. Például az elektromágnesség vagy magfizika elméletének kialakulása és fejlᔝése vezetett közvetlenül olyan új, a társadalmat is átformáló termékek kifejlesztéséhez, mint a televízió, a számítógépek, a háztartási eszközök és az atomfegyverek. A termodinamika vívmányai vezettek az iparosodás fejlᔝéséhez, és a mechanika vívmányai ösztönözték a számtan fejlᔝését.Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította. (hu)
- <api batchcomplete="">A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat magába foglalásával talán a legrégibb. Az elmúlt két évezred során a fizika a természetfilozófia része volt, a kémiával, a biológiával és a matematika bizonyos ágaival együtt, de a 17. században a tudományos forradalom során a természettudományok saját jogukon mint egyedi kutatási programok emelkedtek ki. A fizika a kutatás számos interdiszciplináris területét keresztezi, mint például a biofizika és a kvantumkémia, és a fizika határai nem határozhatók meg szigorúan. A fizika új elgondolásai gyakran magyarázzák meg más tudományok alapvető mechanizmusait, míg a kutatás új irányvonalait nyitják meg az olyan területeken, mint a matematika és filozófia.A fizika az elméleti áttörésekkel hozzájárul továbbá az erre épülő új technológiák fejlődéséhez. Például az elektromágnesség vagy magfizika elméletének kialakulása és fejlődése vezetett közvetlenül olyan új, a társadalmat is átformáló termékek kifejlesztéséhez, mint a televízió, a számítógépek, a háztartási eszközök és az atomfegyverek. A termodinamika vívmányai vezettek az iparosodás fejlődéséhez, és a mechanika vívmányai ösztönözték a számtan fejlődését.Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése. Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította. (hu)
- <api batchcomplete="">A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvet tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat mag foglalásával talán a legrégibb. (hu)
- <api batchcomplete="">A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat magába foglalásával talán a legrégibb. (hu)
- A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése. Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította. (hu)
- <api batchcomplete="">A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvet tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat mag foglalásával talán a legrégibb. (hu)
- <api batchcomplete="">A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggal és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány. Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat magába foglalásával talán a legrégibb. (hu)
|
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
