| dbo:abstract
|
- A fluoreszkálás egy fizikai jelenség, melynek során egy anyag elnyel (abszorbeál) különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat, és ennek hatására fényt bocsát ki a bejövő sugárzástól eltérő hullámhosszon. Ez a lumineszkálás egy formája.A legtöbb esetben a kibocsátott fény hullámhossza hosszabb, és így kisebb energiával rendelkezik, mint az elnyelt sugárzás.Abban az esetben, amikor az abszorbeált sugárzás erős, lehetséges, hogy egy elektron két fotont abszorbeál; ez az úgynevezett kétfotonos abszorpció okozhatja, hogy a kibocsátott fény rövidebb hullámhosszúságú lesz, mint az elnyelt sugárzásé. A fluoreszkálás legfeltűnőbb példája, amikor az abszorbeálódó sugárzás ultraibolya tartományban van, és ezért ez nem látható, a kibocsátott fény pedig a látható tartományban van. A fluoreszkálás jelenségét számos alkalmazásban hasznosítják (mineralógia, gemmológia, kémiai érzékelők, fluoreszkáló címkék, biológia érzékelők, fluoreszkáló lámpák stb.) (hu)
- A fluoreszkálás egy fizikai jelenség, melynek során egy anyag elnyel (abszorbeál) különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat, és ennek hatására fényt bocsát ki a bejövő sugárzástól eltérő hullámhosszon. Ez a lumineszkálás egy formája.A legtöbb esetben a kibocsátott fény hullámhossza hosszabb, és így kisebb energiával rendelkezik, mint az elnyelt sugárzás.Abban az esetben, amikor az abszorbeált sugárzás erős, lehetséges, hogy egy elektron két fotont abszorbeál; ez az úgynevezett kétfotonos abszorpció okozhatja, hogy a kibocsátott fény rövidebb hullámhosszúságú lesz, mint az elnyelt sugárzásé. A fluoreszkálás legfeltűnőbb példája, amikor az abszorbeálódó sugárzás ultraibolya tartományban van, és ezért ez nem látható, a kibocsátott fény pedig a látható tartományban van. A fluoreszkálás jelenségét számos alkalmazásban hasznosítják (mineralógia, gemmológia, kémiai érzékelők, fluoreszkáló címkék, biológia érzékelők, fluoreszkáló lámpák stb.) (hu)
|
