| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Fuád-papirusz (Rahlfs 847, 848 and 940; TM nr: 62290; LDAB id: 3451: VH: 0056) három töredékból álló Septuaginta-kézirat (LXX) a Tórából. Mózes ötödik könyve 31.28–32.7 sorainak görög fordítását tartalmazza. Fajjúmban találták 1939-ben, a kézirat neve I. Fuád egyiptomi királynak állít emléket. Paleográfiailag az i. e. 2–1. századból származik. Jelenleg a kézirat a Societé Royale de Papyrologie-ben található. Ez a legrégibb kézirat, amely a görög szövegben a héber tetragrammatont használja az arámi „négyzetes” karakterekkel, vagy az asuri (asszíriai) héber betűtípust. (hu)
- A Fuád-papirusz (Rahlfs 847, 848 and 940; TM nr: 62290; LDAB id: 3451: VH: 0056) három töredékból álló Septuaginta-kézirat (LXX) a Tórából. Mózes ötödik könyve 31.28–32.7 sorainak görög fordítását tartalmazza. Fajjúmban találták 1939-ben, a kézirat neve I. Fuád egyiptomi királynak állít emléket. Paleográfiailag az i. e. 2–1. századból származik. Jelenleg a kézirat a Societé Royale de Papyrologie-ben található. Ez a legrégibb kézirat, amely a görög szövegben a héber tetragrammatont használja az arámi „négyzetes” karakterekkel, vagy az asuri (asszíriai) héber betűtípust. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 982 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A Fuád-papirusz (Rahlfs 847, 848 and 940; TM nr: 62290; LDAB id: 3451: VH: 0056) három töredékból álló Septuaginta-kézirat (LXX) a Tórából. Mózes ötödik könyve 31.28–32.7 sorainak görög fordítását tartalmazza. Fajjúmban találták 1939-ben, a kézirat neve I. Fuád egyiptomi királynak állít emléket. Paleográfiailag az i. e. 2–1. századból származik. Jelenleg a kézirat a Societé Royale de Papyrologie-ben található. Ez a legrégibb kézirat, amely a görög szövegben a héber tetragrammatont használja az arámi „négyzetes” karakterekkel, vagy az asuri (asszíriai) héber betűtípust. (hu)
- A Fuád-papirusz (Rahlfs 847, 848 and 940; TM nr: 62290; LDAB id: 3451: VH: 0056) három töredékból álló Septuaginta-kézirat (LXX) a Tórából. Mózes ötödik könyve 31.28–32.7 sorainak görög fordítását tartalmazza. Fajjúmban találták 1939-ben, a kézirat neve I. Fuád egyiptomi királynak állít emléket. Paleográfiailag az i. e. 2–1. századból származik. Jelenleg a kézirat a Societé Royale de Papyrologie-ben található. Ez a legrégibb kézirat, amely a görög szövegben a héber tetragrammatont használja az arámi „négyzetes” karakterekkel, vagy az asuri (asszíriai) héber betűtípust. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Fuád-papirusz (hu)
- Fuád-papirusz (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
