| dbo:abstract
|
- A gazda a vidéki, mezőgazdasági életformában kialakult tulajdonos és tekintély, akinek a legfontosabb tulajdonsága, életének feltétele, hogy hazájában birtoka (földje, épülete és jószága) van, amelyen vagy amivel gazdálkodik azzal a céllal, hogy javainak számát megőrizze és szaporítsa. Ezért a gazda óvja meglévő vagyontárgyait, vigyáz rájuk és elszámolni képes velük egy olyan környezetben, amely minden irányból ki van téve idegenek látogatásának és/vagy érdeklődésének. Nyugat-Európában gyakorlatilag kétszáz éve háborítatlanul alakult ki ez a réteg, és ha nem is nagyszámú, mára okvetlenül racionális és tartós egzisztenciának számít. A magyar gazda gazdaságának mérete általában kisbirtok vagy családilag megművelhető terület, amely az önellátó életforma mellett már piacra is termel. Ennek ellenére békeidőben a gazda legfeljebb csak házassággal vagy örökölve tudja növelni vagyonát. Természeti katasztrófa, háború és társadalmi rendszerváltozás esetén azonnal kiszolgáltatottá válik, mivel a gazda földtulajdonának megszerzése, a térképek átrajzolása lényegi része lehet az ilyen társadalmi változásoknak. A gazda más, mint a menedzser, mivel a gazda tulajdonos és a sajátjával gazdálkodik. A földet frissen szerző ember sem gazda, csak tulajdonos. Hasonlóképpen, a nagy birtokokra szert tevők sem gazdák, hanem földbirtokosok, vagyis életformájuk, jövőjük nem függ a földtől. A gazda nem is üzletember, mert romlandó terméket állít elő, amelynek árképzésében is így kiszolgáltatott. A gazdát a helyhez való ragaszkodás is jellemzi, amely viszont az észszerű üzleti viselkedésnek nem sajátja. A gazda a közelmúlt magyar történelmében vágyott státus, reális életcél volt a több millió falusi, főleg zsellér, béres vagy nincstelen mezőgazdasági dolgozó és családtagja körében. Így például az Amerikába kivándorolt „nincstelen parasztok” nagy része is a keresett pénzzel visszajött és földet vásárolt. A második világháború utáni földosztás is ennek a vágynak a kielégítését szolgálta, de a téeszesítéssel a sikeres, önálló gazdálkodásból megélni képes gazdák száma ismét csökkent. A kilencvenes évek kárpótlása során a helyben lakó vidékiek közül többen ismét viszonylag (a háztájihoz képest) jelentős földtulajdonra tettek szert, és lehetőség nyílott a vékony vidéki gazdaréteg megerősödésére. Ez ellen hat ma a mezőgazdasági import és az alacsony földár, amely racionális döntésnek tünteti fel a gazda életformával való végleges felszámolást. A gazda az egyetlen foglalkozás, amelyet kötelesség is űzni, azaz a termőföldet büntetés terhe mellett a gazdának meg kell művelni. Ha a gazda „tehetsége” nem arányos a birtokával vagy gazdaságával, óhatatlanul tönkremegy, amelynek első jeleként nem műveli meg a földjét, később bérbe adja, végül pedig értékesíti. A folyamatot megkönnyíti az olyan jövőkép, amely optimistán állítja be a mezőgazdasági termelés fejlődését és eredményességét, beruházásra sarkalja az érdekelt gazdákat, majd a nap végén, a legrosszabb eshetőségnél is rosszabb piaci és költségvetési feltételek kialakulása során, magára hagyja az eladósodott termelőket, akik elvesztik elzálogosított tárgyaikat, és idővel felélni kénytelenek az ingatlanban meglévő tartalékaikat is. A Wikimédia Commons tartalmaz Gazda témájú médiaállományokat. (hu)
- <api batchcomplete="">A gazda a vidéki, mezőgazdasági életformn kialakult tulajdonos és tekintély, akinek a legfontosabb tulajdonsága, életének feltétele, hogy hazájn birtoka (földje, épülete és jószága) van, amelyen vagy amivel gazdálkodik azzal a céllal, hogy javainak számát megőrizze és szaporítsa. Ezért a gazda óvja meglévő vagyontárgyait, vigyáz rájuk és elszámolni képes velük egy olyan környezetben, amely minden irányból ki van téve idegenek látogatásának és/vagy érdeklᔝésének. Nyugat-Európn gyakorlatilag kétszáz éve hปorítatlanul alakult ki ez a réteg, és ha nem is nagyszámú, mára okvetlenül racionális és tartós egzisztenciának számít.A magyar gazda gazdaságának mérete általn kisbirtok vagy csalฝilag megművelhető terület, amely az önellátó életforma mellett már piacra is termel. Ennek ellenére békeidn a gazda legfeljebb csak házassággal vagy örökölve tudja növelni vagyonát. Természeti katasztr, hปorú és társadalmi rendszerváltozás esetén azonnal kiszolgáltatottá válik, mivel a gazda földtulajdonának megszerzése, a térképek átrajzolása lényegi része lehet az ilyen társadalmi változásoknak.A gazda más, mint a menedzser, mivel a gazda tulajdonos és a sajátjával gazdálkodik. A földet frissen szerző ember sem gazda, csak tulajdonos. Hasonlóképpen, a nagy birtokokra szert tevők sem gazdák, hanem földbirtokosok, vagyis életformájuk, jövőjük nem függ a földtől. A gazda nem is üzletember, mert romlandó terméket állít elő, amelynek árképzésn is így kiszolgáltatott. A gazdát a helyhez való ragaszkodás is jellemzi, amely viszont az észszerű üzleti viselkedésnek nem sajátja.A gazda a közelmúlt magyar történelmn vágyott státus, reális életcél volt a t millió falusi, főleg zsellér, béres vagy nincstelen mezőgazdasági dolgozó és csalฝtagja körn. Így például az Amerik kivándorolt „nincstelen parasztok” nagy része is a keresett pénzzel visszajött és földet vásárolt. A második világhปorú utáni földosztás is ennek a vágynak a kielégítését szolgálta, de a tພszesítéssel a sikeres, önálló gazdálkodásból megélni képes gazdák száma ismét csökkent.A kilencvenes évek kárpótlása során a helyben lakó vidékiek közül tn ismét viszonylag (a háztájihoz képest) jelentős földtulajdonra tettek szert, és lehetőség nyílott a vékony vidéki gazdaréteg megerősésére. Ez ellen hat ma a mezőgazdasági import és az alacsony földár, amely racionális döntésnek tünteti fel a gazda életformával való végleges felszámolást.A gazda az egyetlen foglalkozás, amelyet kötelesség is űzni, azaz a termᔟöldet büntetés terhe mellett a gazdának meg kell művelni. Ha a gazda „tehetsége” nem arányos a birtokával vagy gazdaságával, óhatatlanul tönkremegy, amelynek első jeleként nem műveli meg a földjét, kés bérbe adja, végül pedig értékesíti. A folyamatot megkönnyíti az olyan jövőkép, amely optimistán állítja be a mezőgazdasági termelés fejlᔝését és eredményességét, beruházásra sarkalja az érdekelt gazdákat, majd a nap végén, a legrosszabb eshetőségnél is rosszabb piaci és költségvetési feltételek kialakulása során, magára hagyja az eladósodott termelőket, akik elvesztik elzálogosított tárgyaikat, és idővel felélni kénytelenek az ingatlanban meglévő tartalékaikat is.A gazda a XXI. században nem csak egy foglalkozás, hanem egy szakképesítés is. Mezőgazdaság és erdészet ágazat képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul. Választható szakmairányok: Állattenyésztő szakmairány, Lovász szakmairány, Növénytermesztő szakmairány. A gazda általános mezőgazdasági szakismerettel, a mezőgazdasági munkák végzéséhez szükséges elméleti, fizikai és gyakorlati felkészültséggel, vállalkozói tevékenységhez szükséges alapismeretekkel is rendelkező mezőgazdasági szakember.Magyarországon az új földtörvény szerint a jövn csak az kaphat az egyປ jogosultsági feltételeknek való megfelelés mellett engedélyt a földvásárlásra és földhaszonbérlet kötésére, aki szerepel a földművesek adatbázisn, amihez megfelelő végzettség szükséges, a gazda szakképesítés mellett az aranykalászos gazda a legnépszer𗆻 ilyen képzés. (hu)
- <api batchcomplete="">A gazda a vidéki, mezőgazdasági életformában kialakult tulajdonos és tekintély, akinek a legfontosabb tulajdonsága, életének feltétele, hogy hazájában birtoka (földje, épülete és jószága) van, amelyen vagy amivel gazdálkodik azzal a céllal, hogy javainak számát megőrizze és szaporítsa. Ezért a gazda óvja meglévő vagyontárgyait, vigyáz rájuk és elszámolni képes velük egy olyan környezetben, amely minden irányból ki van téve idegenek látogatásának és/vagy érdeklődésének. Nyugat-Európában gyakorlatilag kétszáz éve háborítatlanul alakult ki ez a réteg, és ha nem is nagyszámú, mára okvetlenül racionális és tartós egzisztenciának számít.A magyar gazda gazdaságának mérete általában kisbirtok vagy családilag megművelhető terület, amely az önellátó életforma mellett már piacra is termel. Ennek ellenére békeidőben a gazda legfeljebb csak házassággal vagy örökölve tudja növelni vagyonát. Természeti katasztrófa, háború és társadalmi rendszerváltozás esetén azonnal kiszolgáltatottá válik, mivel a gazda földtulajdonának megszerzése, a térképek átrajzolása lényegi része lehet az ilyen társadalmi változásoknak.A gazda más, mint a menedzser, mivel a gazda tulajdonos és a sajátjával gazdálkodik. A földet frissen szerző ember sem gazda, csak tulajdonos. Hasonlóképpen, a nagy birtokokra szert tevők sem gazdák, hanem földbirtokosok, vagyis életformájuk, jövőjük nem függ a földtől. A gazda nem is üzletember, mert romlandó terméket állít elő, amelynek árképzésében is így kiszolgáltatott. A gazdát a helyhez való ragaszkodás is jellemzi, amely viszont az észszerű üzleti viselkedésnek nem sajátja.A gazda a közelmúlt magyar történelmében vágyott státus, reális életcél volt a több millió falusi, főleg zsellér, béres vagy nincstelen mezőgazdasági dolgozó és családtagja körében. Így például az Amerikába kivándorolt „nincstelen parasztok” nagy része is a keresett pénzzel visszajött és földet vásárolt. A második világháború utáni földosztás is ennek a vágynak a kielégítését szolgálta, de a téeszesítéssel a sikeres, önálló gazdálkodásból megélni képes gazdák száma ismét csökkent.A kilencvenes évek kárpótlása során a helyben lakó vidékiek közül többen ismét viszonylag (a háztájihoz képest) jelentős földtulajdonra tettek szert, és lehetőség nyílott a vékony vidéki gazdaréteg megerősödésére. Ez ellen hat ma a mezőgazdasági import és az alacsony földár, amely racionális döntésnek tünteti fel a gazda életformával való végleges felszámolást.A gazda az egyetlen foglalkozás, amelyet kötelesség is űzni, azaz a termőföldet büntetés terhe mellett a gazdának meg kell művelni. Ha a gazda „tehetsége” nem arányos a birtokával vagy gazdaságával, óhatatlanul tönkremegy, amelynek első jeleként nem műveli meg a földjét, később bérbe adja, végül pedig értékesíti. A folyamatot megkönnyíti az olyan jövőkép, amely optimistán állítja be a mezőgazdasági termelés fejlődését és eredményességét, beruházásra sarkalja az érdekelt gazdákat, majd a nap végén, a legrosszabb eshetőségnél is rosszabb piaci és költségvetési feltételek kialakulása során, magára hagyja az eladósodott termelőket, akik elvesztik elzálogosított tárgyaikat, és idővel felélni kénytelenek az ingatlanban meglévő tartalékaikat is.A gazda a XXI. században nem csak egy foglalkozás, hanem egy szakképesítés is. Mezőgazdaság és erdészet ágazat képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul. Választható szakmairányok: Állattenyésztő szakmairány, Lovász szakmairány, Növénytermesztő szakmairány. A gazda általános mezőgazdasági szakismerettel, a mezőgazdasági munkák végzéséhez szükséges elméleti, fizikai és gyakorlati felkészültséggel, vállalkozói tevékenységhez szükséges alapismeretekkel is rendelkező mezőgazdasági szakember.Magyarországon az új földtörvény szerint a jövőben csak az kaphat az egyéb jogosultsági feltételeknek való megfelelés mellett engedélyt a földvásárlásra és földhaszonbérlet kötésére, aki szerepel a földművesek adatbázisában, amihez megfelelő végzettség szükséges, a gazda szakképesítés mellett az aranykalászos gazda a legnépszerűbb ilyen képzés. (hu)
- A gazda a vidéki, mezőgazdasági életformában kialakult tulajdonos és tekintély, akinek a legfontosabb tulajdonsága, életének feltétele, hogy hazájában birtoka (földje, épülete és jószága) van, amelyen vagy amivel gazdálkodik azzal a céllal, hogy javainak számát megőrizze és szaporítsa. Ezért a gazda óvja meglévő vagyontárgyait, vigyáz rájuk és elszámolni képes velük egy olyan környezetben, amely minden irányból ki van téve idegenek látogatásának és/vagy érdeklődésének. Nyugat-Európában gyakorlatilag kétszáz éve háborítatlanul alakult ki ez a réteg, és ha nem is nagyszámú, mára okvetlenül racionális és tartós egzisztenciának számít. A magyar gazda gazdaságának mérete általában kisbirtok vagy családilag megművelhető terület, amely az önellátó életforma mellett már piacra is termel. Ennek ellenére békeidőben a gazda legfeljebb csak házassággal vagy örökölve tudja növelni vagyonát. Természeti katasztrófa, háború és társadalmi rendszerváltozás esetén azonnal kiszolgáltatottá válik, mivel a gazda földtulajdonának megszerzése, a térképek átrajzolása lényegi része lehet az ilyen társadalmi változásoknak. A gazda más, mint a menedzser, mivel a gazda tulajdonos és a sajátjával gazdálkodik. A földet frissen szerző ember sem gazda, csak tulajdonos. Hasonlóképpen, a nagy birtokokra szert tevők sem gazdák, hanem földbirtokosok, vagyis életformájuk, jövőjük nem függ a földtől. A gazda nem is üzletember, mert romlandó terméket állít elő, amelynek árképzésében is így kiszolgáltatott. A gazdát a helyhez való ragaszkodás is jellemzi, amely viszont az észszerű üzleti viselkedésnek nem sajátja. A gazda a közelmúlt magyar történelmében vágyott státus, reális életcél volt a több millió falusi, főleg zsellér, béres vagy nincstelen mezőgazdasági dolgozó és családtagja körében. Így például az Amerikába kivándorolt „nincstelen parasztok” nagy része is a keresett pénzzel visszajött és földet vásárolt. A második világháború utáni földosztás is ennek a vágynak a kielégítését szolgálta, de a téeszesítéssel a sikeres, önálló gazdálkodásból megélni képes gazdák száma ismét csökkent. A kilencvenes évek kárpótlása során a helyben lakó vidékiek közül többen ismét viszonylag (a háztájihoz képest) jelentős földtulajdonra tettek szert, és lehetőség nyílott a vékony vidéki gazdaréteg megerősödésére. Ez ellen hat ma a mezőgazdasági import és az alacsony földár, amely racionális döntésnek tünteti fel a gazda életformával való végleges felszámolást. A gazda az egyetlen foglalkozás, amelyet kötelesség is űzni, azaz a termőföldet büntetés terhe mellett a gazdának meg kell művelni. Ha a gazda „tehetsége” nem arányos a birtokával vagy gazdaságával, óhatatlanul tönkremegy, amelynek első jeleként nem műveli meg a földjét, később bérbe adja, végül pedig értékesíti. A folyamatot megkönnyíti az olyan jövőkép, amely optimistán állítja be a mezőgazdasági termelés fejlődését és eredményességét, beruházásra sarkalja az érdekelt gazdákat, majd a nap végén, a legrosszabb eshetőségnél is rosszabb piaci és költségvetési feltételek kialakulása során, magára hagyja az eladósodott termelőket, akik elvesztik elzálogosított tárgyaikat, és idővel felélni kénytelenek az ingatlanban meglévő tartalékaikat is. A Wikimédia Commons tartalmaz Gazda témájú médiaállományokat. (hu)
- <api batchcomplete="">A gazda a vidéki, mezőgazdasági életformn kialakult tulajdonos és tekintély, akinek a legfontosabb tulajdonsága, életének feltétele, hogy hazájn birtoka (földje, épülete és jószága) van, amelyen vagy amivel gazdálkodik azzal a céllal, hogy javainak számát megőrizze és szaporítsa. Ezért a gazda óvja meglévő vagyontárgyait, vigyáz rájuk és elszámolni képes velük egy olyan környezetben, amely minden irányból ki van téve idegenek látogatásának és/vagy érdeklᔝésének. Nyugat-Európn gyakorlatilag kétszáz éve hปorítatlanul alakult ki ez a réteg, és ha nem is nagyszámú, mára okvetlenül racionális és tartós egzisztenciának számít.A magyar gazda gazdaságának mérete általn kisbirtok vagy csalฝilag megművelhető terület, amely az önellátó életforma mellett már piacra is termel. Ennek ellenére békeidn a gazda legfeljebb csak házassággal vagy örökölve tudja növelni vagyonát. Természeti katasztr, hปorú és társadalmi rendszerváltozás esetén azonnal kiszolgáltatottá válik, mivel a gazda földtulajdonának megszerzése, a térképek átrajzolása lényegi része lehet az ilyen társadalmi változásoknak.A gazda más, mint a menedzser, mivel a gazda tulajdonos és a sajátjával gazdálkodik. A földet frissen szerző ember sem gazda, csak tulajdonos. Hasonlóképpen, a nagy birtokokra szert tevők sem gazdák, hanem földbirtokosok, vagyis életformájuk, jövőjük nem függ a földtől. A gazda nem is üzletember, mert romlandó terméket állít elő, amelynek árképzésn is így kiszolgáltatott. A gazdát a helyhez való ragaszkodás is jellemzi, amely viszont az észszerű üzleti viselkedésnek nem sajátja.A gazda a közelmúlt magyar történelmn vágyott státus, reális életcél volt a t millió falusi, főleg zsellér, béres vagy nincstelen mezőgazdasági dolgozó és csalฝtagja körn. Így például az Amerik kivándorolt „nincstelen parasztok” nagy része is a keresett pénzzel visszajött és földet vásárolt. A második világhปorú utáni földosztás is ennek a vágynak a kielégítését szolgálta, de a tພszesítéssel a sikeres, önálló gazdálkodásból megélni képes gazdák száma ismét csökkent.A kilencvenes évek kárpótlása során a helyben lakó vidékiek közül tn ismét viszonylag (a háztájihoz képest) jelentős földtulajdonra tettek szert, és lehetőség nyílott a vékony vidéki gazdaréteg megerősésére. Ez ellen hat ma a mezőgazdasági import és az alacsony földár, amely racionális döntésnek tünteti fel a gazda életformával való végleges felszámolást.A gazda az egyetlen foglalkozás, amelyet kötelesség is űzni, azaz a termᔟöldet büntetés terhe mellett a gazdának meg kell művelni. Ha a gazda „tehetsége” nem arányos a birtokával vagy gazdaságával, óhatatlanul tönkremegy, amelynek első jeleként nem műveli meg a földjét, kés bérbe adja, végül pedig értékesíti. A folyamatot megkönnyíti az olyan jövőkép, amely optimistán állítja be a mezőgazdasági termelés fejlᔝését és eredményességét, beruházásra sarkalja az érdekelt gazdákat, majd a nap végén, a legrosszabb eshetőségnél is rosszabb piaci és költségvetési feltételek kialakulása során, magára hagyja az eladósodott termelőket, akik elvesztik elzálogosított tárgyaikat, és idővel felélni kénytelenek az ingatlanban meglévő tartalékaikat is.A gazda a XXI. században nem csak egy foglalkozás, hanem egy szakképesítés is. Mezőgazdaság és erdészet ágazat képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul. Választható szakmairányok: Állattenyésztő szakmairány, Lovász szakmairány, Növénytermesztő szakmairány. A gazda általános mezőgazdasági szakismerettel, a mezőgazdasági munkák végzéséhez szükséges elméleti, fizikai és gyakorlati felkészültséggel, vállalkozói tevékenységhez szükséges alapismeretekkel is rendelkező mezőgazdasági szakember.Magyarországon az új földtörvény szerint a jövn csak az kaphat az egyປ jogosultsági feltételeknek való megfelelés mellett engedélyt a földvásárlásra és földhaszonbérlet kötésére, aki szerepel a földművesek adatbázisn, amihez megfelelő végzettség szükséges, a gazda szakképesítés mellett az aranykalászos gazda a legnépszer𗆻 ilyen képzés. (hu)
- <api batchcomplete="">A gazda a vidéki, mezőgazdasági életformában kialakult tulajdonos és tekintély, akinek a legfontosabb tulajdonsága, életének feltétele, hogy hazájában birtoka (földje, épülete és jószága) van, amelyen vagy amivel gazdálkodik azzal a céllal, hogy javainak számát megőrizze és szaporítsa. Ezért a gazda óvja meglévő vagyontárgyait, vigyáz rájuk és elszámolni képes velük egy olyan környezetben, amely minden irányból ki van téve idegenek látogatásának és/vagy érdeklődésének. Nyugat-Európában gyakorlatilag kétszáz éve háborítatlanul alakult ki ez a réteg, és ha nem is nagyszámú, mára okvetlenül racionális és tartós egzisztenciának számít.A magyar gazda gazdaságának mérete általában kisbirtok vagy családilag megművelhető terület, amely az önellátó életforma mellett már piacra is termel. Ennek ellenére békeidőben a gazda legfeljebb csak házassággal vagy örökölve tudja növelni vagyonát. Természeti katasztrófa, háború és társadalmi rendszerváltozás esetén azonnal kiszolgáltatottá válik, mivel a gazda földtulajdonának megszerzése, a térképek átrajzolása lényegi része lehet az ilyen társadalmi változásoknak.A gazda más, mint a menedzser, mivel a gazda tulajdonos és a sajátjával gazdálkodik. A földet frissen szerző ember sem gazda, csak tulajdonos. Hasonlóképpen, a nagy birtokokra szert tevők sem gazdák, hanem földbirtokosok, vagyis életformájuk, jövőjük nem függ a földtől. A gazda nem is üzletember, mert romlandó terméket állít elő, amelynek árképzésében is így kiszolgáltatott. A gazdát a helyhez való ragaszkodás is jellemzi, amely viszont az észszerű üzleti viselkedésnek nem sajátja.A gazda a közelmúlt magyar történelmében vágyott státus, reális életcél volt a több millió falusi, főleg zsellér, béres vagy nincstelen mezőgazdasági dolgozó és családtagja körében. Így például az Amerikába kivándorolt „nincstelen parasztok” nagy része is a keresett pénzzel visszajött és földet vásárolt. A második világháború utáni földosztás is ennek a vágynak a kielégítését szolgálta, de a téeszesítéssel a sikeres, önálló gazdálkodásból megélni képes gazdák száma ismét csökkent.A kilencvenes évek kárpótlása során a helyben lakó vidékiek közül többen ismét viszonylag (a háztájihoz képest) jelentős földtulajdonra tettek szert, és lehetőség nyílott a vékony vidéki gazdaréteg megerősödésére. Ez ellen hat ma a mezőgazdasági import és az alacsony földár, amely racionális döntésnek tünteti fel a gazda életformával való végleges felszámolást.A gazda az egyetlen foglalkozás, amelyet kötelesség is űzni, azaz a termőföldet büntetés terhe mellett a gazdának meg kell művelni. Ha a gazda „tehetsége” nem arányos a birtokával vagy gazdaságával, óhatatlanul tönkremegy, amelynek első jeleként nem műveli meg a földjét, később bérbe adja, végül pedig értékesíti. A folyamatot megkönnyíti az olyan jövőkép, amely optimistán állítja be a mezőgazdasági termelés fejlődését és eredményességét, beruházásra sarkalja az érdekelt gazdákat, majd a nap végén, a legrosszabb eshetőségnél is rosszabb piaci és költségvetési feltételek kialakulása során, magára hagyja az eladósodott termelőket, akik elvesztik elzálogosított tárgyaikat, és idővel felélni kénytelenek az ingatlanban meglévő tartalékaikat is.A gazda a XXI. században nem csak egy foglalkozás, hanem egy szakképesítés is. Mezőgazdaság és erdészet ágazat képzése, amely szakképzettség megszerzésével zárul. Választható szakmairányok: Állattenyésztő szakmairány, Lovász szakmairány, Növénytermesztő szakmairány. A gazda általános mezőgazdasági szakismerettel, a mezőgazdasági munkák végzéséhez szükséges elméleti, fizikai és gyakorlati felkészültséggel, vállalkozói tevékenységhez szükséges alapismeretekkel is rendelkező mezőgazdasági szakember.Magyarországon az új földtörvény szerint a jövőben csak az kaphat az egyéb jogosultsági feltételeknek való megfelelés mellett engedélyt a földvásárlásra és földhaszonbérlet kötésére, aki szerepel a földművesek adatbázisában, amihez megfelelő végzettség szükséges, a gazda szakképesítés mellett az aranykalászos gazda a legnépszerűbb ilyen képzés. (hu)
|
.jpg){kind=link}