| dbo:abstract
|
- A geniza (héber: גניזה tároló; többes számban: genizot) olyan tárolóhelyiség vagy hely a zsinagógában, a közelében, vagy a zsidó temetőben, ahol a vallásos zsidók ideiglenesen elhelyezik a már nem használható, de vallási szabályaik alapján meg nem semmisíthető írásokat, könyveket. A zsidó vallás szabályai szerint a sérült, elhasználódott írásokat nem szabad megsemmisíteni, ha tartalmazzák Isten nevét. Ha a könyvben ez a négy betű szerepel JHVH (isten neve) akkor nem dobják ki őket. A vallásilag elfogadott eljárás, hogy ezeket a megfelelő szertartással el kell temetni. A hivatalos temetésig az írásokat a genizában tárolják, megóvva őket a megszentségtelenítéstől. Mindez nem feltétlenül a vallásos irományokra vonatkozik, alkalmazták a magániratokra, szerződésekre, levelekre is. Gyakran előfordult, hogy a geniza létezése feledésbe merült, illetve valamilyen okból az iratok eltemetésére nem került sor. A később felfedezett genizák értékes forrásanyaggal szolgálhatnak a kutatók számára. A leghíresebb geniza a , amelyet 1864-ben fedezett fel újra és amelyet tanulmányozott. Magyarországon a számos száz éves tekercset és könyvet rejtő genizát talált a helyi rabbi, Róna Tamás. A legendák szerint máig a prágai Régi-új zsinagóga genizája rejti a Gólem testét. (hu)
- A geniza (héber: גניזה tároló; többes számban: genizot) olyan tárolóhelyiség vagy hely a zsinagógában, a közelében, vagy a zsidó temetőben, ahol a vallásos zsidók ideiglenesen elhelyezik a már nem használható, de vallási szabályaik alapján meg nem semmisíthető írásokat, könyveket. A zsidó vallás szabályai szerint a sérült, elhasználódott írásokat nem szabad megsemmisíteni, ha tartalmazzák Isten nevét. Ha a könyvben ez a négy betű szerepel JHVH (isten neve) akkor nem dobják ki őket. A vallásilag elfogadott eljárás, hogy ezeket a megfelelő szertartással el kell temetni. A hivatalos temetésig az írásokat a genizában tárolják, megóvva őket a megszentségtelenítéstől. Mindez nem feltétlenül a vallásos irományokra vonatkozik, alkalmazták a magániratokra, szerződésekre, levelekre is. Gyakran előfordult, hogy a geniza létezése feledésbe merült, illetve valamilyen okból az iratok eltemetésére nem került sor. A később felfedezett genizák értékes forrásanyaggal szolgálhatnak a kutatók számára. A leghíresebb geniza a , amelyet 1864-ben fedezett fel újra és amelyet tanulmányozott. Magyarországon a számos száz éves tekercset és könyvet rejtő genizát talált a helyi rabbi, Róna Tamás. A legendák szerint máig a prágai Régi-új zsinagóga genizája rejti a Gólem testét. (hu)
|
