| dbo:abstract
|
- A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány. A földmérő a , illetve földméréssel foglalkozó, azt elméletileg és gyakorlatilag értő személy. (hu)
- <api batchcomplete="">A geodézia vagy földméréstan a Föld felületének és létesítményeinek meghatározásával és ปrázolásával foglalkozó tudomány. Feladata lényegn kettős: egyrészt a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, másrészt a Föld felületén található természetes és mesterséges alakzatok geometriai adatainak megállapítása és ezek alapján az alakzatok ปrázolása. Amikor ez uti feladatnál a Föld felületéről beszélünk, Földünk topogrฟiai, fizikai felszínére gondolunk,azaz arra a határfelületre, mely a szárazulatokat és a vizeket elválasztja a légkörtől. Mind a természetes, mind a mesterséges alakzatok valamilyen szempontból az ember számára jelentősek és megismerésük gazdasági, jogi, honvlmi stb. okokból fontos. A geodézia második helyen említett feladata tehát a gyakorlati geodézia céljait foglalja össze. Az első helyen említett feladat ezzel szemben az elméleti geodézia célját jelzi. Amikor a Föld alakjának kérdésével foglalkozunk, akkor már nem a Föld fizikai felszínére, hanem olyan felületre kell gondolni, mely idealizált képe a fizikai felszínnek, nem tekinti kiemelkedéseinek és mélyedéseinek rendkívüli változatosságát.Minthogy egy felület meg van határozva, ha pontjainak helyzete egy térbeli koordinátarendszerben ismert, a geodéziát a helymeghatározás tudományának is szokás mondani.1 (hu)
- <api batchcomplete="">A geodézia vagy földméréstan a Föld felületének és létesítményeinek meghatározásával és ábrázolásával foglalkozó tudomány. Feladata lényegében kettős: egyrészt a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, másrészt a Föld felületén található természetes és mesterséges alakzatok geometriai adatainak megállapítása és ezek alapján az alakzatok ábrázolása. Amikor ez utóbbi feladatnál a Föld felületéről beszélünk, Földünk topográfiai, fizikai felszínére gondolunk,azaz arra a határfelületre, mely a szárazulatokat és a vizeket elválasztja a légkörtől. Mind a természetes, mind a mesterséges alakzatok valamilyen szempontból az ember számára jelentősek és megismerésük gazdasági, jogi, honvédelmi stb. okokból fontos. A geodézia második helyen említett feladata tehát a gyakorlati geodézia céljait foglalja össze. Az első helyen említett feladat ezzel szemben az elméleti geodézia célját jelzi. Amikor a Föld alakjának kérdésével foglalkozunk, akkor már nem a Föld fizikai felszínére, hanem olyan felületre kell gondolni, mely idealizált képe a fizikai felszínnek, nem tekinti kiemelkedéseinek és mélyedéseinek rendkívüli változatosságát.Minthogy egy felület meg van határozva, ha pontjainak helyzete egy térbeli koordinátarendszerben ismert, a geodéziát a helymeghatározás tudományának is szokás mondani.1 (hu)
- A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány. A földmérő a , illetve földméréssel foglalkozó, azt elméletileg és gyakorlatilag értő személy. (hu)
- <api batchcomplete="">A geodézia vagy földméréstan a Föld felületének és létesítményeinek meghatározásával és ปrázolásával foglalkozó tudomány. Feladata lényegn kettős: egyrészt a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, másrészt a Föld felületén található természetes és mesterséges alakzatok geometriai adatainak megállapítása és ezek alapján az alakzatok ปrázolása. Amikor ez uti feladatnál a Föld felületéről beszélünk, Földünk topogrฟiai, fizikai felszínére gondolunk,azaz arra a határfelületre, mely a szárazulatokat és a vizeket elválasztja a légkörtől. Mind a természetes, mind a mesterséges alakzatok valamilyen szempontból az ember számára jelentősek és megismerésük gazdasági, jogi, honvlmi stb. okokból fontos. A geodézia második helyen említett feladata tehát a gyakorlati geodézia céljait foglalja össze. Az első helyen említett feladat ezzel szemben az elméleti geodézia célját jelzi. Amikor a Föld alakjának kérdésével foglalkozunk, akkor már nem a Föld fizikai felszínére, hanem olyan felületre kell gondolni, mely idealizált képe a fizikai felszínnek, nem tekinti kiemelkedéseinek és mélyedéseinek rendkívüli változatosságát.Minthogy egy felület meg van határozva, ha pontjainak helyzete egy térbeli koordinátarendszerben ismert, a geodéziát a helymeghatározás tudományának is szokás mondani.1 (hu)
- <api batchcomplete="">A geodézia vagy földméréstan a Föld felületének és létesítményeinek meghatározásával és ábrázolásával foglalkozó tudomány. Feladata lényegében kettős: egyrészt a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, másrészt a Föld felületén található természetes és mesterséges alakzatok geometriai adatainak megállapítása és ezek alapján az alakzatok ábrázolása. Amikor ez utóbbi feladatnál a Föld felületéről beszélünk, Földünk topográfiai, fizikai felszínére gondolunk,azaz arra a határfelületre, mely a szárazulatokat és a vizeket elválasztja a légkörtől. Mind a természetes, mind a mesterséges alakzatok valamilyen szempontból az ember számára jelentősek és megismerésük gazdasági, jogi, honvédelmi stb. okokból fontos. A geodézia második helyen említett feladata tehát a gyakorlati geodézia céljait foglalja össze. Az első helyen említett feladat ezzel szemben az elméleti geodézia célját jelzi. Amikor a Föld alakjának kérdésével foglalkozunk, akkor már nem a Föld fizikai felszínére, hanem olyan felületre kell gondolni, mely idealizált képe a fizikai felszínnek, nem tekinti kiemelkedéseinek és mélyedéseinek rendkívüli változatosságát.Minthogy egy felület meg van határozva, ha pontjainak helyzete egy térbeli koordinátarendszerben ismert, a geodéziát a helymeghatározás tudományának is szokás mondani.1 (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány. A földmérő a , illetve földméréssel foglalkozó, azt elméletileg és gyakorlatilag értő személy. (hu)
- <api batchcomplete="">A geodézia vagy földméréstan a Föld felületének és létesítményeinek meghatározásával és ปrázolásával foglalkozó tudomány. Feladata lényegn kettős: egyrészt a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, másrészt a Föld felületén található természetes és mesterséges alakzatok geometriai adatainak megállapítása és ezek alapján az alakzatok ปrázolása. (hu)
- <api batchcomplete="">A geodézia vagy földméréstan a Föld felületének és létesítményeinek meghatározásával és ábrázolásával foglalkozó tudomány. Feladata lényegében kettős: egyrészt a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, másrészt a Föld felületén található természetes és mesterséges alakzatok geometriai adatainak megállapítása és ezek alapján az alakzatok ábrázolása. (hu)
- A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány. A földmérő a , illetve földméréssel foglalkozó, azt elméletileg és gyakorlatilag értő személy. (hu)
- <api batchcomplete="">A geodézia vagy földméréstan a Föld felületének és létesítményeinek meghatározásával és ปrázolásával foglalkozó tudomány. Feladata lényegn kettős: egyrészt a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, másrészt a Föld felületén található természetes és mesterséges alakzatok geometriai adatainak megállapítása és ezek alapján az alakzatok ปrázolása. (hu)
- <api batchcomplete="">A geodézia vagy földméréstan a Föld felületének és létesítményeinek meghatározásával és ábrázolásával foglalkozó tudomány. Feladata lényegében kettős: egyrészt a Föld alakjának és méreteinek meghatározása, másrészt a Föld felületén található természetes és mesterséges alakzatok geometriai adatainak megállapítása és ezek alapján az alakzatok ábrázolása. (hu)
|
