| dbo:abstract
|
- A kalaallisut nyelv (más néven grönlandi, grönlandi eszkimó vagy grönlandi inuktitut) egy eszkimó-aleut nyelv (ezen belül az eszkimó nyelvek inuit ágához tartozik), melyet Grönlandon beszélnek. Közel áll a , mint például az inuktituthoz. A nyelv nagyon hasonlít rokonaihoz. Gyakorlatilag nincsenek összetett szavak, mivel ezekre a szavakra már más kifejezés van. A grönlandi nyelvet három fő dialektusban beszélik: északgrönlandi, nyugatgrönlandi és keletgrönlandi. Ezekből a nyugatgrönlandi a legelterjedtebb, ezt hívják más néven kalaallisutnak. Az északi nyelvjárást – az inuktunt – (Thule) város környékén beszélik; ez áll a legközelebb a kanadai inuktitut nyelvhez. A kalaallisut nyelvet mintegy 50 000 ember beszéli – többen, mint az összes más eszkimó-aleut nyelvet együttvéve. A kalaallisut nyelv kétfajta szófajt különböztet meg: főneveket és igéket. Mindkét kategória felosztható tárgyas és tárgyatlan szavakra. A nyelv megkülönböztet négy személyt (1., 2., 3. és 3.), valamint egyes és többes számot, de az inuktituttól eltérően nem alkalmazza az ún. duálist (kettes számot). Az igéknek hét módja van: kijelentő mód, főnévi igenévi mód, felszólító mód, , múlt idejű kötőmód, jövő idejű kötőmód, általános kötőmód. A főneveknek tíz esetét ismerik: abszolutív, ergatív, , instrumentális, lokatív, allatív, ablatív, , és bizonyos főneveknél az alany- és tárgyeset is előfordul. Az igeragozás két személyre utal, az alanyra és a tárgyra, amelyeket személy és szám szerint is megkülönböztetnek. A tárgyas főnevek birtokos ragot hordoznak. A legtöbb kanadai nyelvvel szemben a kalaallisut nem az használja, hanem a latin ábécét. A speciális betűt (ĸ) az 1973-as írásreformig kizárólag a kalaallisut nyelv használta, amikor is a q betű váltotta fel. (hu)
- A kalaallisut nyelv (más néven grönlandi, grönlandi eszkimó vagy grönlandi inuktitut) egy eszkimó-aleut nyelv (ezen belül az eszkimó nyelvek inuit ágához tartozik), melyet Grönlandon beszélnek. Közel áll a , mint például az inuktituthoz. A nyelv nagyon hasonlít rokonaihoz. Gyakorlatilag nincsenek összetett szavak, mivel ezekre a szavakra már más kifejezés van. A grönlandi nyelvet három fő dialektusban beszélik: északgrönlandi, nyugatgrönlandi és keletgrönlandi. Ezekből a nyugatgrönlandi a legelterjedtebb, ezt hívják más néven kalaallisutnak. Az északi nyelvjárást – az inuktunt – (Thule) város környékén beszélik; ez áll a legközelebb a kanadai inuktitut nyelvhez. A kalaallisut nyelvet mintegy 50 000 ember beszéli – többen, mint az összes más eszkimó-aleut nyelvet együttvéve. A kalaallisut nyelv kétfajta szófajt különböztet meg: főneveket és igéket. Mindkét kategória felosztható tárgyas és tárgyatlan szavakra. A nyelv megkülönböztet négy személyt (1., 2., 3. és 3.), valamint egyes és többes számot, de az inuktituttól eltérően nem alkalmazza az ún. duálist (kettes számot). Az igéknek hét módja van: kijelentő mód, főnévi igenévi mód, felszólító mód, , múlt idejű kötőmód, jövő idejű kötőmód, általános kötőmód. A főneveknek tíz esetét ismerik: abszolutív, ergatív, , instrumentális, lokatív, allatív, ablatív, , és bizonyos főneveknél az alany- és tárgyeset is előfordul. Az igeragozás két személyre utal, az alanyra és a tárgyra, amelyeket személy és szám szerint is megkülönböztetnek. A tárgyas főnevek birtokos ragot hordoznak. A legtöbb kanadai nyelvvel szemben a kalaallisut nem az használja, hanem a latin ábécét. A speciális betűt (ĸ) az 1973-as írásreformig kizárólag a kalaallisut nyelv használta, amikor is a q betű váltotta fel. (hu)
|
