B-dúr szerenád tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve. 7 tételt tartalmaz, amelyek a következőek: 1. * Largo – Allegro molto 2. * Menuetto 3. * Adagio * Menuetto 4. * Romanze. Adagio 5. * Thema mit Variationen. Andantino 6. * Rondo. Allegro molto A mű első tételét Joseph Haydn nyomán ismét lassú bevezetéssel indítja (érdekes módon a szimfóniák lassú kezdésétől idegenkedik); a gyors főtétel témáját egyik operájából kölcsönözte Mozart.

Property Value
dbo:abstract
  • B-dúr szerenád tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve. 7 tételt tartalmaz, amelyek a következőek: 1. * Largo – Allegro molto 2. * Menuetto 3. * Adagio * Menuetto 4. * Romanze. Adagio 5. * Thema mit Variationen. Andantino 6. * Rondo. Allegro molto Az 1781-es esztendő első felében Münchenben és Bécsben az Idomeneo c. opera időbeli szomszédságában írta Mozart ezt a művet. Előadó apparátusa zömében fúvóshangszerekből áll (csak a nagybőgő kivétel): két oboát, két klarinétot, két , négy kürtöt és két fagottot alkalmaz együttesében. E hangszerek közül a basszetkürt első ízben szerepel Mozart partitúráiban. A mű első tételét Joseph Haydn nyomán ismét lassú bevezetéssel indítja (érdekes módon a szimfóniák lassú kezdésétől idegenkedik); a gyors főtétel témáját egyik operájából kölcsönözte Mozart. Az egész mű legcsodálatosabb darabja a lassú harmadik tétel (Adagio), ahol a fúvós hangszerek gazdag kifejezési lehetőségeit avatott kézzel aknázza ki a zeneszerző. Ennek a zenének sötét tónusait, démoni végzet-hangját megint csak a Don Giovanni című operában idézi fel újból, hat esztendővel később. A másik lassú tétel megindító románc, a nagy zongoraversenyek lassú tételeinek hangján szól. A hatodik tételben hat variáció tanúskodik Mozart szellemes találékonyságáról, gazdag képzeletéről. A finálé sziporkázó rondója a versenyművek fináléinak tomboló jókedvét és a mozarti vígoperák látványos zárójeleneteinek intonációját egyesíti magában. (hu)
  • <api batchcomplete="">B-dúr szerenฝ tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve.7 tételt tartalmaz, amelyek a következᔞk:Largo – Allegro moltoMenuettoAdagioMenuettoRomanze. AdagioThema mit Variationen. AndantinoRondo. Allegro moltoAz 1781-es esztendő első feln Münchenben és Bຜsben az Idomeneo c. opera id𕆾li szomszຝságn írta Mozart ezt a művet. El𕆭ó apparátusa zömn fúvóshangszerekből áll (csak a nagybőgő kivétel): két oboát, két klarinétot, két basszetkürtöt, négy kürtöt és két fagottot alkalmaz együttesn. E hangszerek közül a basszetkürt első ízben szerepel Mozart partitúráiban.A mű első tételét Joseph Haydn nyomán ismét lassú bevezetéssel indítja (érdekes m༽on a szimfóniák lassú kezdésétől idegenkedik); a gyors főtétel témáját Philidor egyik operájปól kölcsönözte Mozart.Az egész mű legcsodálatosabb darabja a lassú harmadik tétel (Adagio), ahol a fúvós hangszerek gazdag kifejezési lehetőségeit avatott kézzel aknázza ki a zeneszerző. Ennek a zenének sötét tónusait, démoni végzet-hangját megint csak a Don Giovanni című opern idézi fel újból, hat esztendővel kés𕆻.A másik lassú tétel megindító románc, a nagy zongoraversenyek lassú tételeinek hangján szól.A hatodik tételben hat variผió tanúskodik Mozart szellemes találékonyságáról, gazdag képzeletéről.A finálé sziporkázó rondója a versenyművek fináléinak tomboló jókedvét és a mozarti vígoperák látványos zárójeleneteinek intonผióját egyesíti magn. (hu)
  • <api batchcomplete="">B-dúr szerenád tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve.7 tételt tartalmaz, amelyek a következőek:Largo – Allegro moltoMenuettoAdagioMenuettoRomanze. AdagioThema mit Variationen. AndantinoRondo. Allegro moltoAz 1781-es esztendő első felében Münchenben és Bécsben az Idomeneo c. opera időbeli szomszédságában írta Mozart ezt a művet. Előadó apparátusa zömében fúvóshangszerekből áll (csak a nagybőgő kivétel): két oboát, két klarinétot, két basszetkürtöt, négy kürtöt és két fagottot alkalmaz együttesében. E hangszerek közül a basszetkürt első ízben szerepel Mozart partitúráiban.A mű első tételét Joseph Haydn nyomán ismét lassú bevezetéssel indítja (érdekes módon a szimfóniák lassú kezdésétől idegenkedik); a gyors főtétel témáját Philidor egyik operájából kölcsönözte Mozart.Az egész mű legcsodálatosabb darabja a lassú harmadik tétel (Adagio), ahol a fúvós hangszerek gazdag kifejezési lehetőségeit avatott kézzel aknázza ki a zeneszerző. Ennek a zenének sötét tónusait, démoni végzet-hangját megint csak a Don Giovanni című operában idézi fel újból, hat esztendővel később.A másik lassú tétel megindító románc, a nagy zongoraversenyek lassú tételeinek hangján szól.A hatodik tételben hat variáció tanúskodik Mozart szellemes találékonyságáról, gazdag képzeletéről.A finálé sziporkázó rondója a versenyművek fináléinak tomboló jókedvét és a mozarti vígoperák látványos zárójeleneteinek intonációját egyesíti magában. (hu)
  • B-dúr szerenád tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve. 7 tételt tartalmaz, amelyek a következőek: 1. * Largo – Allegro molto 2. * Menuetto 3. * Adagio * Menuetto 4. * Romanze. Adagio 5. * Thema mit Variationen. Andantino 6. * Rondo. Allegro molto Az 1781-es esztendő első felében Münchenben és Bécsben az Idomeneo c. opera időbeli szomszédságában írta Mozart ezt a művet. Előadó apparátusa zömében fúvóshangszerekből áll (csak a nagybőgő kivétel): két oboát, két klarinétot, két , négy kürtöt és két fagottot alkalmaz együttesében. E hangszerek közül a basszetkürt első ízben szerepel Mozart partitúráiban. A mű első tételét Joseph Haydn nyomán ismét lassú bevezetéssel indítja (érdekes módon a szimfóniák lassú kezdésétől idegenkedik); a gyors főtétel témáját egyik operájából kölcsönözte Mozart. Az egész mű legcsodálatosabb darabja a lassú harmadik tétel (Adagio), ahol a fúvós hangszerek gazdag kifejezési lehetőségeit avatott kézzel aknázza ki a zeneszerző. Ennek a zenének sötét tónusait, démoni végzet-hangját megint csak a Don Giovanni című operában idézi fel újból, hat esztendővel később. A másik lassú tétel megindító románc, a nagy zongoraversenyek lassú tételeinek hangján szól. A hatodik tételben hat variáció tanúskodik Mozart szellemes találékonyságáról, gazdag képzeletéről. A finálé sziporkázó rondója a versenyművek fináléinak tomboló jókedvét és a mozarti vígoperák látványos zárójeleneteinek intonációját egyesíti magában. (hu)
  • <api batchcomplete="">B-dúr szerenฝ tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve.7 tételt tartalmaz, amelyek a következᔞk:Largo – Allegro moltoMenuettoAdagioMenuettoRomanze. AdagioThema mit Variationen. AndantinoRondo. Allegro moltoAz 1781-es esztendő első feln Münchenben és Bຜsben az Idomeneo c. opera id𕆾li szomszຝságn írta Mozart ezt a művet. El𕆭ó apparátusa zömn fúvóshangszerekből áll (csak a nagybőgő kivétel): két oboát, két klarinétot, két basszetkürtöt, négy kürtöt és két fagottot alkalmaz együttesn. E hangszerek közül a basszetkürt első ízben szerepel Mozart partitúráiban.A mű első tételét Joseph Haydn nyomán ismét lassú bevezetéssel indítja (érdekes m༽on a szimfóniák lassú kezdésétől idegenkedik); a gyors főtétel témáját Philidor egyik operájปól kölcsönözte Mozart.Az egész mű legcsodálatosabb darabja a lassú harmadik tétel (Adagio), ahol a fúvós hangszerek gazdag kifejezési lehetőségeit avatott kézzel aknázza ki a zeneszerző. Ennek a zenének sötét tónusait, démoni végzet-hangját megint csak a Don Giovanni című opern idézi fel újból, hat esztendővel kés𕆻.A másik lassú tétel megindító románc, a nagy zongoraversenyek lassú tételeinek hangján szól.A hatodik tételben hat variผió tanúskodik Mozart szellemes találékonyságáról, gazdag képzeletéről.A finálé sziporkázó rondója a versenyművek fináléinak tomboló jókedvét és a mozarti vígoperák látványos zárójeleneteinek intonผióját egyesíti magn. (hu)
  • <api batchcomplete="">B-dúr szerenád tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve.7 tételt tartalmaz, amelyek a következőek:Largo – Allegro moltoMenuettoAdagioMenuettoRomanze. AdagioThema mit Variationen. AndantinoRondo. Allegro moltoAz 1781-es esztendő első felében Münchenben és Bécsben az Idomeneo c. opera időbeli szomszédságában írta Mozart ezt a művet. Előadó apparátusa zömében fúvóshangszerekből áll (csak a nagybőgő kivétel): két oboát, két klarinétot, két basszetkürtöt, négy kürtöt és két fagottot alkalmaz együttesében. E hangszerek közül a basszetkürt első ízben szerepel Mozart partitúráiban.A mű első tételét Joseph Haydn nyomán ismét lassú bevezetéssel indítja (érdekes módon a szimfóniák lassú kezdésétől idegenkedik); a gyors főtétel témáját Philidor egyik operájából kölcsönözte Mozart.Az egész mű legcsodálatosabb darabja a lassú harmadik tétel (Adagio), ahol a fúvós hangszerek gazdag kifejezési lehetőségeit avatott kézzel aknázza ki a zeneszerző. Ennek a zenének sötét tónusait, démoni végzet-hangját megint csak a Don Giovanni című operában idézi fel újból, hat esztendővel később.A másik lassú tétel megindító románc, a nagy zongoraversenyek lassú tételeinek hangján szól.A hatodik tételben hat variáció tanúskodik Mozart szellemes találékonyságáról, gazdag képzeletéről.A finálé sziporkázó rondója a versenyművek fináléinak tomboló jókedvét és a mozarti vígoperák látványos zárójeleneteinek intonációját egyesíti magában. (hu)
dbo:thumbnail
dbo:wikiPageID
  • 55590 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2340 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21206621 (xsd:integer)
prop-hu:cím
  • Gran Partita (hu)
  • Szerenád 13 hangszerre (hu)
  • Szerenฝ 13 hangszerre (hu)
  • Gran Partita (hu)
  • Szerenád 13 hangszerre (hu)
  • Szerenฝ 13 hangszerre (hu)
prop-hu:hangnem
  • B-dúr (hu)
  • B-dúr (hu)
prop-hu:keletkezés
  • 1781 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Wolfgang-amadeus-mozart 1.jpg (hu)
  • Wolfgang-amadeus-mozart 1.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • W. A. Mozart (hu)
  • W. A. Mozart (hu)
prop-hu:műfaj
prop-hu:m𗇺j
prop-hu:opusszám
  • K. 361. (hu)
  • K. 361. (hu)
prop-hu:szerző
prop-hu:tételek
  • *Adagio (hu)
  • *Largo – Allegro molto (hu)
  • *Menuetto (hu)
  • *Romanze. Adagio (hu)
  • *Rondo. Allegro molto (hu)
  • *Thema mit Variationen. Andantino (hu)
  • *Adagio (hu)
  • *Largo – Allegro molto (hu)
  • *Menuetto (hu)
  • *Romanze. Adagio (hu)
  • *Rondo. Allegro molto (hu)
  • *Thema mit Variationen. Andantino (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • B-dúr szerenád tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve. 7 tételt tartalmaz, amelyek a következőek: 1. * Largo – Allegro molto 2. * Menuetto 3. * Adagio * Menuetto 4. * Romanze. Adagio 5. * Thema mit Variationen. Andantino 6. * Rondo. Allegro molto A mű első tételét Joseph Haydn nyomán ismét lassú bevezetéssel indítja (érdekes módon a szimfóniák lassú kezdésétől idegenkedik); a gyors főtétel témáját egyik operájából kölcsönözte Mozart. (hu)
  • <api batchcomplete="">B-dúr szerenฝ tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve.7 tételt tartalmaz, amelyek a következᔞk:Largo – Allegro moltoMenuettoAdagioMenuettoRomanze. AdagioThema mit Variationen. AndantinoRondo. Allegro moltoAz 1781-es esztendő első feln Münchenben és Bຜsben az Idomeneo c. opera id𕆾li szomszຝságn írta Mozart ezt a művet. (hu)
  • <api batchcomplete="">B-dúr szerenád tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve.7 tételt tartalmaz, amelyek a következőek:Largo – Allegro moltoMenuettoAdagioMenuettoRomanze. AdagioThema mit Variationen. AndantinoRondo. Allegro moltoAz 1781-es esztendő első felében Münchenben és Bécsben az Idomeneo c. opera időbeli szomszédságában írta Mozart ezt a művet. (hu)
  • B-dúr szerenád tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve. 7 tételt tartalmaz, amelyek a következőek: 1. * Largo – Allegro molto 2. * Menuetto 3. * Adagio * Menuetto 4. * Romanze. Adagio 5. * Thema mit Variationen. Andantino 6. * Rondo. Allegro molto A mű első tételét Joseph Haydn nyomán ismét lassú bevezetéssel indítja (érdekes módon a szimfóniák lassú kezdésétől idegenkedik); a gyors főtétel témáját egyik operájából kölcsönözte Mozart. (hu)
  • <api batchcomplete="">B-dúr szerenฝ tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve.7 tételt tartalmaz, amelyek a következᔞk:Largo – Allegro moltoMenuettoAdagioMenuettoRomanze. AdagioThema mit Variationen. AndantinoRondo. Allegro moltoAz 1781-es esztendő első feln Münchenben és Bຜsben az Idomeneo c. opera id𕆾li szomszຝságn írta Mozart ezt a művet. (hu)
  • <api batchcomplete="">B-dúr szerenád tizenhárom hangszerre, avagy „Gran Partita”, K. 361 (K. 370a) Wolfgang Amadeus Mozart egyik legfontosabb, fúvós hangszerekre írott műve.7 tételt tartalmaz, amelyek a következőek:Largo – Allegro moltoMenuettoAdagioMenuettoRomanze. AdagioThema mit Variationen. AndantinoRondo. Allegro moltoAz 1781-es esztendő első felében Münchenben és Bécsben az Idomeneo c. opera időbeli szomszédságában írta Mozart ezt a művet. (hu)
rdfs:label
  • Gran Partita (hu)
  • Gran Partita (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of