| dbo:abstract
|
- A granicsárok a Határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget képezett. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, mely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása, mint a törzscsalád életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt. Nevük a szláv граница – granica ’határ’ szóból származik (ahonnan amúgy a német Grenze vagy a román graniță ’határ’ szavak is származnak). A granicsárok mind a Rákóczi-szabadságharc, mind pedig a 48-as forradalom idején a magyarokkal szemben a Habsburgokat támogatták. A kiegyezés után a Határőrvidékkel együtt a granicsárok is polgárosodtak és beépültek a hagyományos társadalomba. A terület és az ott élők azonban mind a mai napig megőrizték szokásaik egy részét, és erősen él a granicsár múlt és kultúra.Ez a délszláv háborúban is megjelent például a Krajinai Szerb Köztársaság létrejöttében.A háború után a hajdani granicsárok utódai többségükben elmenekültek, kb. 200-250 000 fő. (hu)
- A granicsárok a Határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget képezett. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, mely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása, mint a törzscsalád életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt. Nevük a szláv граница – granica ’határ’ szóból származik (ahonnan amúgy a német Grenze vagy a román graniță ’határ’ szavak is származnak). A granicsárok mind a Rákóczi-szabadságharc, mind pedig a 48-as forradalom idején a magyarokkal szemben a Habsburgokat támogatták. A kiegyezés után a Határőrvidékkel együtt a granicsárok is polgárosodtak és beépültek a hagyományos társadalomba. A terület és az ott élők azonban még a 20. században is megőrizték szokásaik egy részét, és erősen él a granicsár múlt és kultúra. Ez a délszláv háborúban is megjelent például a Krajinai Szerb Köztársaság létrejöttében. A háború után a hajdani granicsárok utódai többségükben elmenekültek, kb. 200-250 000 fő. (hu)
- <api batchcomplete="">A granicsárok a katonai határőrvidék katonáskodással foglalkozó, tnyire rผ (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bຜsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsalฝokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget alkotott. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, amely a közös csalฝnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban való fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása mint a törzscsalฝ életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt.Nevük a szláv граница – granica ’határ’ sz༻ól származik (ahonnan amúgy a német Grenze vagy a román graniță ’határ’ szavak is származnak).A granicsárok mind a Rák༼zi-szabadságharc, mind pedig az 1848-es forradalom és szabadságharc idején a magyarokkal szemben a Habsburgokat támogatták. A kiegyezés után a Határőrvidékkel együtt a granicsárok is polgárosodtak, és beépültek a hagyományos társadalomba.A terület és az ott élők azonban még a 20. században is megőrizték szokásaik egy részét, és erősen él a granicsár múlt és kultúra. Ez a délszláv hปor諸n is megjelent, például a Krajinai Szerb Köztársaság létrejöttn. A hปorú után a hajdani granicsárok uti tségükben elmenekültek, kb. 200-250 000 fő. (hu)
- <api batchcomplete="">A granicsárok a katonai határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget alkotott. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, amely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban való fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása mint a törzscsalád életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt.Nevük a szláv граница – granica ’határ’ szóból származik (ahonnan amúgy a német Grenze vagy a román graniță ’határ’ szavak is származnak).A granicsárok mind a Rákóczi-szabadságharc, mind pedig az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyarokkal szemben a Habsburgokat támogatták. A kiegyezés után a Határőrvidékkel együtt a granicsárok is polgárosodtak, és beépültek a hagyományos társadalomba.A terület és az ott élők azonban még a 20. században is megőrizték szokásaik egy részét, és erősen él a granicsár múlt és kultúra. Ez a délszláv háborúban is megjelent, például a Krajinai Szerb Köztársaság létrejöttében. A háború után a hajdani granicsárok utódai többségükben elmenekültek, kb. 200-250 000 fő. (hu)
- A granicsárok a Határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget képezett. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, mely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása, mint a törzscsalád életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt. Nevük a szláv граница – granica ’határ’ szóból származik (ahonnan amúgy a német Grenze vagy a román graniță ’határ’ szavak is származnak). A granicsárok mind a Rákóczi-szabadságharc, mind pedig a 48-as forradalom idején a magyarokkal szemben a Habsburgokat támogatták. A kiegyezés után a Határőrvidékkel együtt a granicsárok is polgárosodtak és beépültek a hagyományos társadalomba. A terület és az ott élők azonban mind a mai napig megőrizték szokásaik egy részét, és erősen él a granicsár múlt és kultúra.Ez a délszláv háborúban is megjelent például a Krajinai Szerb Köztársaság létrejöttében.A háború után a hajdani granicsárok utódai többségükben elmenekültek, kb. 200-250 000 fő. (hu)
- A granicsárok a Határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget képezett. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, mely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása, mint a törzscsalád életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt. Nevük a szláv граница – granica ’határ’ szóból származik (ahonnan amúgy a német Grenze vagy a román graniță ’határ’ szavak is származnak). A granicsárok mind a Rákóczi-szabadságharc, mind pedig a 48-as forradalom idején a magyarokkal szemben a Habsburgokat támogatták. A kiegyezés után a Határőrvidékkel együtt a granicsárok is polgárosodtak és beépültek a hagyományos társadalomba. A terület és az ott élők azonban még a 20. században is megőrizték szokásaik egy részét, és erősen él a granicsár múlt és kultúra. Ez a délszláv háborúban is megjelent például a Krajinai Szerb Köztársaság létrejöttében. A háború után a hajdani granicsárok utódai többségükben elmenekültek, kb. 200-250 000 fő. (hu)
- <api batchcomplete="">A granicsárok a katonai határőrvidék katonáskodással foglalkozó, tnyire rผ (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bຜsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsalฝokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget alkotott. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, amely a közös csalฝnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban való fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása mint a törzscsalฝ életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt.Nevük a szláv граница – granica ’határ’ sz༻ól származik (ahonnan amúgy a német Grenze vagy a román graniță ’határ’ szavak is származnak).A granicsárok mind a Rák༼zi-szabadságharc, mind pedig az 1848-es forradalom és szabadságharc idején a magyarokkal szemben a Habsburgokat támogatták. A kiegyezés után a Határőrvidékkel együtt a granicsárok is polgárosodtak, és beépültek a hagyományos társadalomba.A terület és az ott élők azonban még a 20. században is megőrizték szokásaik egy részét, és erősen él a granicsár múlt és kultúra. Ez a délszláv hปor諸n is megjelent, például a Krajinai Szerb Köztársaság létrejöttn. A hปorú után a hajdani granicsárok uti tségükben elmenekültek, kb. 200-250 000 fő. (hu)
- <api batchcomplete="">A granicsárok a katonai határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget alkotott. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, amely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban való fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása mint a törzscsalád életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt.Nevük a szláv граница – granica ’határ’ szóból származik (ahonnan amúgy a német Grenze vagy a román graniță ’határ’ szavak is származnak).A granicsárok mind a Rákóczi-szabadságharc, mind pedig az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyarokkal szemben a Habsburgokat támogatták. A kiegyezés után a Határőrvidékkel együtt a granicsárok is polgárosodtak, és beépültek a hagyományos társadalomba.A terület és az ott élők azonban még a 20. században is megőrizték szokásaik egy részét, és erősen él a granicsár múlt és kultúra. Ez a délszláv háborúban is megjelent, például a Krajinai Szerb Köztársaság létrejöttében. A háború után a hajdani granicsárok utódai többségükben elmenekültek, kb. 200-250 000 fő. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A granicsárok a Határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget képezett. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, mely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása, mint a törzscsalád életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt. (hu)
- <api batchcomplete="">A granicsárok a katonai határőrvidék katonáskodással foglalkozó, tnyire rผ (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bຜsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsalฝokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget alkotott. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, amely a közös csalฝnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. (hu)
- <api batchcomplete="">A granicsárok a katonai határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget alkotott. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, amely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. (hu)
- A granicsárok a Határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget képezett. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, mely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. A házközösségnek célja a hadképes erőnek biztosítása, jó állapotban fenntartása volt, amiért a törzsvagyon fenntartása, mint a törzscsalád életének biztosítása, a közhatóságok felügyelete és gondoskodása alatt állt. (hu)
- <api batchcomplete="">A granicsárok a katonai határőrvidék katonáskodással foglalkozó, tnyire rผ (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bຜsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsalฝokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget alkotott. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, amely a közös csalฝnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. (hu)
- <api batchcomplete="">A granicsárok a katonai határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól. A Határőrvidék lakossága törzscsaládokra volt osztva, melyeknek mindegyike az összes hadképes taggal egy házközösséget alkotott. Minden házközösségnek közös ingatlan törzsvagyona volt, amely a közös családnak elválaszthatatlan járulékát képezte, s attól nem volt sem elszakítható, sem elidegeníthető. (hu)
|
