| dbo:abstract
|
- A gyökér (latinul radix) a hajtásos növények – azaz a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők – jellemzően a talajban kialakult levéltelen, szártagok nélküli része, amelynek feladata a növény rögzítése, valamint a víz- és ásványianyag-felvétel. A gyökerek csúcsát a gyökérsüveg (kaliptra) borítja, ami védi a növekvő, a talajszemcsék közé behatoló gyökeret. A növekvő gyökér azzal tud a talajban könnyen előrejutni, hogy a gyökércsúcsot védő gyökérsüveg külső sejtjeinek fala a talajszemcsékkel való súrlódás következtében leszakad, ezzel együtt elnyálkásodik, s így csökkenti a súrlódást. Esetenként a gyökér mintegy a növény föld feletti szárából eredve, a talaj felé törekedve is növekedhet , s az sem ritka, hogy a szár a talaj alatt folytatódik (pl. rizóma). A gyökrügyből (radicula) ered. A tápanyagok koncentrációjától függően a gyökerek citokinint szintetizálnak, ami szabályozza a hajtások növekedését. A gyökerek gyakran tápanyag tárolására is szolgálnak. A legtöbb edényes növényfaj gombákkal áll szimbiotikus kapcsolatban, mikorrhizát alkotva, a gomba kiinduló gombafonalak behálózzák a növény gyökereit, és kölcsönösen segítik egymás tápanyagokhoz jutását); ez annyira elterjedt, hogy akár azt is mondhatjuk, hogy a vizet (és szervetlen tápanyagokat) felvevő növényi szerv nem a gyökér, hanem a mikorrhiza. Egyes baktériumok is kapcsolódhatnak a gyökerekhez. Számos növényi hormonoknak itt található a szintézishelye (pl. citokinin), valamint ún. másodlagos növényi anyagok (pl. alkaloidok). Egy példa a nikotin a levelekben, ami a gyökérben . (hu)
- A gyökér (latinul radix) a hajtásos növények – azaz a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők – jellemzően a talajban kialakult levéltelen, szártagok nélküli része, amelynek feladata a növény rögzítése, valamint a víz- és ásványianyag-felvétel. A gyökerek csúcsát a gyökérsüveg (kaliptra) borítja, ami védi a növekvő, a talajszemcsék közé behatoló gyökeret. A növekvő gyökér azzal tud a talajban könnyen előrejutni, hogy a gyökércsúcsot védő gyökérsüveg külső sejtjeinek fala a talajszemcsékkel való súrlódás következtében leszakad, ezzel együtt elnyálkásodik, s így csökkenti a súrlódást. Esetenként a gyökér mintegy a növény föld feletti szárából eredve, a talaj felé törekedve is növekedhet , s az sem ritka, hogy a szár a talaj alatt folytatódik (pl. rizóma). A gyökrügyből (radicula) ered. A tápanyagok koncentrációjától függően a gyökerek citokinint szintetizálnak, ami szabályozza a hajtások növekedését. A gyökerek gyakran tápanyag tárolására is szolgálnak. A legtöbb edényes növényfaj gombákkal áll szimbiotikus kapcsolatban, mikorrhizát alkotva, a gomba kiinduló gombafonalak behálózzák a növény gyökereit, és kölcsönösen segítik egymás tápanyagokhoz jutását); ez annyira elterjedt, hogy akár azt is mondhatjuk, hogy a vizet (és szervetlen tápanyagokat) felvevő növényi szerv nem a gyökér, hanem a mikorrhiza. Egyes baktériumok is kapcsolódhatnak a gyökerekhez. Számos növényi hormonoknak itt található a szintézishelye (pl. citokinin), valamint ún. másodlagos növényi anyagok (pl. alkaloidok). Egy példa a nikotin a levelekben, ami a gyökérben . (hu)
|
