| dbo:abstract
|
- A gyülekezési jog a kötelezően biztosítandó alapvető emberi jogok közé tartozik, melyet Magyarország Alaptörvénye véd. Az egyesülési jog, a szabad gondolatközléshez, illetve véleménynyilvánításhoz való jog, a gondolatszabadsághoz való jog, a lelkiismeret-szabadsághoz való jog, a vallásszabadsághoz való jog és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai mellett a kollektív szabadságjogok része a gyülekezési jog is, tehát a polgárok valamely közössége gyakorolhatja. Sem az államnak, sem másnak nem áll jogában megakadályozni a különböző célokkal létrehozott közösségek létezését és működését, illetve a polgárok kapcsolatba kerülését az adott közösségekkel. A gyülekezési jog az szorosan összefonódik, hiszen a gyülekezési jog gyakorlása az egyesületalakítás első lépése, másrészt a gyülekezés az egyesületi-szervezeti élet gyakorlásának feltétele is. A gyűlések tulajdonképpen úgy is felfoghatók, mint „pillanatnyi egyesülések”. Mára azonban ez a két intézmény elvált egymástól. (hu)
- A gyülekezési jog a kötelezően biztosítandó alapvető emberi jogok közé tartozik, melyet Magyarország Alaptörvénye véd. Az egyesülési jog, a szabad gondolatközléshez, illetve véleménynyilvánításhoz való jog, a gondolatszabadsághoz való jog, a lelkiismeret-szabadsághoz való jog, a vallásszabadsághoz való jog és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai mellett a kollektív szabadságjogok része a gyülekezési jog is, tehát a polgárok valamely közössége gyakorolhatja. Sem az államnak, sem másnak nem áll jogában megakadályozni a különböző célokkal létrehozott közösségek létezését és működését, illetve a polgárok kapcsolatba kerülését az adott közösségekkel. A gyülekezési jog az szorosan összefonódik, hiszen a gyülekezési jog gyakorlása az egyesületalakítás első lépése, másrészt a gyülekezés az egyesületi-szervezeti élet gyakorlásának feltétele is. A gyűlések tulajdonképpen úgy is felfoghatók, mint „pillanatnyi egyesülések”. Mára azonban ez a két intézmény elvált egymástól. (hu)
|
