| dbo:abstract
|
- Hüpnosz, az Álom és Thanatosz, a Halál a görög mitológiában ikertestvérek, az Éj istennőjének fiai. Alvilági palotájuk a sötétség barlangja, ahová soha egyetlen fénysugár sem téved. Hüpnosz, az alvás megszemélyesítője a római mitológiában jelenik meg. Hüpnosz az alvással járó álomképek apja. Az ő fia a három álomisten – az : Morpheusz az álmok megformálója, (vagy más néven ) a rémálom, és a természethez, állatokhoz kapcsolódó álmok és a különös, fantasztikus álmok alakítója. A mondák szerint tartaroszi otthonukon keresztülfolyt a feledés folyója, a Léthé, és Hüpnosz a folyó vizébe mártott ágacskával megérintve altatta el az embereket. Hüpnosz történeteivel a görög mondaköltészetben csak ritkán találkozunk. A vele kapcsolatos mítoszok egyike Zeusz halandó fiához, Endümiónhoz kötődik, akit kérésére apja és Hüpnosz nyitott szemmel örökre elaltatott. Az ifjú így akarta legyőzni az öregséget és a halált, miközben éjjelente újra láthatja szerelmesét, Szelénét. Szeléné, a Hold istennője minden éjjel leszállt az égről, hogy a Latmosz-hegy barlangjában alvó szép kedvesét ezüstős sugaraival megcsókolja. egyik költeménye szerint maga Hüpnosz szeretett bele Endümiónba, az ifjú pásztorba és azért bocsátott rá örök álmot, hogy mindig élvezhesse a szeretett ifjú látványát. Homérosz az Iliasz 14. énekében verseli el, hogy Hüpnosz Héra kérésére kétszer is elaltatta Zeuszt. Jutalma a legifjabb kharisz, kezének elnyerése lett, aki után már régóta epekedett. (hu)
- Hüpnosz, az Álom és Thanatosz, a Halál a görög mitológiában ikertestvérek, az Éj istennőjének fiai. Alvilági palotájuk a sötétség barlangja, ahová soha egyetlen fénysugár sem téved. Hüpnosz, az alvás megszemélyesítője a római mitológiában jelenik meg. Hüpnosz az alvással járó álomképek apja. Az ő fia a három álomisten – az : Morpheusz az álmok megformálója, (vagy más néven ) a rémálom, és a természethez, állatokhoz kapcsolódó álmok és a különös, fantasztikus álmok alakítója. A mondák szerint tartaroszi otthonukon keresztülfolyt a feledés folyója, a Léthé, és Hüpnosz a folyó vizébe mártott ágacskával megérintve altatta el az embereket. Hüpnosz történeteivel a görög mondaköltészetben csak ritkán találkozunk. A vele kapcsolatos mítoszok egyike Zeusz halandó fiához, Endümiónhoz kötődik, akit kérésére apja és Hüpnosz nyitott szemmel örökre elaltatott. Az ifjú így akarta legyőzni az öregséget és a halált, miközben éjjelente újra láthatja szerelmesét, Szelénét. Szeléné, a Hold istennője minden éjjel leszállt az égről, hogy a Latmosz-hegy barlangjában alvó szép kedvesét ezüstős sugaraival megcsókolja. egyik költeménye szerint maga Hüpnosz szeretett bele Endümiónba, az ifjú pásztorba és azért bocsátott rá örök álmot, hogy mindig élvezhesse a szeretett ifjú látványát. Homérosz az Iliasz 14. énekében verseli el, hogy Hüpnosz Héra kérésére kétszer is elaltatta Zeuszt. Jutalma a legifjabb kharisz, kezének elnyerése lett, aki után már régóta epekedett. (hu)
|
