| dbo:abstract
|
- A haló (görögből: ἅλως; magyarul napudvar, holdudvar ) a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség. Több típusa létezik, azonban mindet a 8–12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok változatos alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt haló típusáért. A fénysugarak a hatszöges formavilágú jégkristályok belső vagy külső lapjairól vagy megtörhetnek bennük, mint a vízcsepp esetén a szivárvány keletkezésekor.A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át. A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is. Megkülönböztetünk többfajta halót attól függően, hogy milyen jégkristályok vannak jelen a levegőben:
* melléknap: a lapkristályokban történő fénytörés miatt a Nap mindkét oldalán megjelenhet (jobb és bal oldali melléknapok) egyszerű fehér foltként vagy szivárványszínben pompázó kontrasztos jelenségként
* mellékhold: hasonlóak a kialakulási feltételei a melléknapéhoz, csak itt a fényforrás a Hold, így ez jóval ritkább
* 22 fokos haló: hatalmas fényes szivárványszínű kör a Nap vagy a Hold körül, mely a nap bármely szakaszában megjelenhet; véletlenszerűen forgó hasábkristályok jelenléte szükséges kialakulásához
* felső és alsó érintő ív: a 22 fokos haló kísérőjelensége lehet, annak felső vagy alsó pontján érintve azt
* zenitkörüli ív: a jelenség egy fordított szivárványhoz hasonlít, melynek középpontja a zenit; kialakulásához a Nap nem lehet magasabban 32 foknál
* naposzlop: napkeltekor vagy napnyugtakor a Nap felett létrejövő fényoszlop Ritkábban előforduló halójelenségek:
* horizontális ív: minimum 58 fokos napmagasság szükséges kialakulásához (csak nyáron észlelhető), szerencsés esetben intenzív színekben pompázó ív
* 120 fokos melléknap: fehér folt a Naptól 120 fok távolságra, azzal egyvonalban
* melléknap-kör: melléknapokon és a Napon átívelő fehér színű kör
* Parry-ívek
* alsó és felső oldalív
* Tricker-ív
* napív
* Hasting-ív
* Wegener-ív
* 46 fokos haló
* napív
* ellennap (hu)
- A haló (görögből: ἅλως; magyarul napudvar, holdudvar ) a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség. Több típusa létezik, azonban mindet a 8–12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok változatos alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt haló típusáért. A fénysugarak a hatszöges formavilágú jégkristályok belső vagy külső lapjairól vagy megtörhetnek bennük, mint a vízcsepp esetén a szivárvány keletkezésekor.A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át. A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is. Megkülönböztetünk többfajta halót attól függően, hogy milyen jégkristályok vannak jelen a levegőben:
* melléknap: a lapkristályokban történő fénytörés miatt a Nap mindkét oldalán megjelenhet (jobb és bal oldali melléknapok) egyszerű fehér foltként vagy szivárványszínben pompázó kontrasztos jelenségként
* mellékhold: hasonlóak a kialakulási feltételei a melléknapéhoz, csak itt a fényforrás a Hold, így ez jóval ritkább
* 22 fokos haló: hatalmas fényes szivárványszínű kör a Nap vagy a Hold körül, mely a nap bármely szakaszában megjelenhet; véletlenszerűen forgó hasábkristályok jelenléte szükséges kialakulásához
* felső és alsó érintő ív: a 22 fokos haló kísérőjelensége lehet, annak felső vagy alsó pontján érintve azt
* zenitkörüli ív: a jelenség egy fordított szivárványhoz hasonlít, melynek középpontja a zenit; kialakulásához a Nap nem lehet magasabban 32 foknál
* naposzlop: napkeltekor vagy napnyugtakor a Nap felett létrejövő fényoszlop Ritkábban előforduló halójelenségek:
* horizontális ív: minimum 58 fokos napmagasság szükséges kialakulásához (csak nyáron észlelhető), szerencsés esetben intenzív színekben pompázó ív
* 120 fokos melléknap: fehér folt a Naptól 120 fok távolságra, azzal egyvonalban
* melléknap-kör: melléknapokon és a Napon átívelő fehér színű kör
* Parry-ívek
* alsó és felső oldalív
* Tricker-ív
* napív
* Hasting-ív
* Wegener-ív
* 46 fokos haló
* napív
* ellennap (hu)
|
