| dbo:abstract
|
- A Hamász (arabul: حماس, az حركة المقاومة الاسلامية, Ḥarakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, azaz Iszlám Ellenállási Mozgalom) egy arab, katonai csoportot is fenntartó palesztin szunnita politikai mozgalom neve a Közel-Keleten. Támaszpontjuk a Gázai övezetben található, melyet a 2006-os választások óta uralnak is. A Fatah–Hamász konfliktus (palesztin polgárháború) 2006. december 15-én kezdődött, és még ma is tart. A Hamász a Muszlim Testvériség fundamentalista mozgalomból alakult ki, 1987-ben jött létre az „első intifáda” idején. Nem csak merényleteket hajt végre, hanem a zsidó államot is támadja tüzérségével, hiszen léthez való jogát most sem ismeri el. A nemzetek fölötti muszlim egységet (pániszlamizmus) tűzte ki célul. A Hamászt több ország terrorista szervezetnek minősítette: többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, az Európai Unió, Jordánia, Egyiptom, Japán és Izrael. Több állam azonban nem tekinti terroristáknak őket, ezen országok közé sorolható Irán, Oroszország, Törökország, Kína, és több arab ország. Parancsnokai:Iszmáíl Hanije, , . (hu)
- <api batchcomplete="">A Hamász (arabul: حماس, tudományos átírással: mās), teljes nevén Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja (arabul: حركة المقاومة الاسلامية, tudományos átírással: rakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, ’Iszlám Ellenállási Mozgalom’) az önálló, független és szabad palesztin állam megteremtéséért küzdő palesztin szunnita iszlamista politikai-ellenállási mozgalom, amelyet t nyugati országban terrorista szervezetnek nyilvánítottak. Központja jelenleg a Gázai övezetben található, melyet a 2006-os választások óta tart fennhatósága alatt. Fegyveres szárnya, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigฝok, a legnagyobb a gázai palesztin fegyveres szervezetek közt.A Hamász a Muszlim Testvériség iszlamista mozgalomból nőtt ki. 1987-ben, az első intif alatt alapította Ahmed Jászín és Abd el-Azíz ar-Rantíszi. A szervezet magát „iszlamo-nacionalistának” nevezi, célja egy független palesztin állam létrehozása az egész történelmi Palesztina területén. A Hamász nem tagja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek és elutasítja PFSZ és a Palesztin Nemzeti Hatóság politikáját. A Hamász nem üldözi a palesztin keresztényeket, és iszlamista ideológiája ellenére rendelkezik keresztény tagokkal, akik nyilván a nemzeti ügy okán léptek be a szervezetbe. Az általa irányított területeken megtűr más palesztin fegyveres szervezeteket, még olyanokat is, melyek ellentétes nézeteket vallanak (például a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szekuláris baloldali szervezetek).A Hamász fegyveres szárnya az Izz ad-Dín al-Kasszám brigฝok. E fegyveres erő méretére vonatkoz༺n csak becslések vannak, melyek a fegyveres szárny tagjainak számát 15000~40000 főre teszik. A Hamász sokszor hajt végre Izrael elleni támadásokat, általn az izraeli fegyveres erők vagy a zsidó telepesek által elkövetett palesztinok elleni támadásokra, merényletekre, mészárlásokra és hปorús bűnökre adott válaszként.Miután a Hamász nagy meglepetésre megnyerte a nemzetközi ellenőrök által is tisztának tartott 2006-os palesztin törvényhatósági választásokat a Fatah nem volt hajlandó együttműkni vele, ami palesztin belharcokhoz vezetett. Izrael a 2006-os választások óta tartja katonai zárlat alatt a Gázai övezet szárazföldi és tengeri határát, valamint légterét.2008 és 2022 közt a Gázai övezetben öt hปorú és t, mint harminc izraeli katonai hadművelet zajlott. Ezek a harcok jelentős károkat okoztak, ami miatt Gáza kiterjedt felújításra és helyreállításra szorult, de ez az izraeli zárlat miatt nem történhetett meg.A 2023-as Izrael–Hamász-hปorú elkerülhetetlenül fontossá tette a palesztin egység megteremtését. A palesztin politikai szervezetek kínai és orosz diplomผiai közvetítéssel egyeztetésekbe kezdtek a palesztin egység megteremtésére. Ezek a tárgyalások vezettek a Pekingi Nyilatkozat megszületéséhez, amelyben tizennégy palesztin szervezet, köztük a Fatah és a Hamász tett hitet az egység megteremtése, az egységes politikai fellépés mellett.A Hamászt, vagy annak fegyveres szárnyát terrorista szervezetnek minősítette Izrael, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság, az Európai Unió mint nemzetközi szervezet, Kanada, Japán, Paraguay, Új-Zéland és Argentína. Az ENSZ és a Föld államainak döntő tsége azonban nem tekinti terroristáknak őket, ezen országok közé sorolható például Norvégia, Irán, Kína, Oroszország, Törökország, India, Brazília, Venezuela és az arab és iszlám államok.A szervezet volt és jelenlegi vezetői: Iszmáíl Hanije, Háled Mesaal, Mohammed Deif, Jahja esz-Szinvár.Miután Szinvár 2024. oktr 16-án izraeli katonákkal vívott tűzharcban meghalt, a Hamász vezetését az ötfős ideiglenes bizottság vette át, arra alkalmas időpontra halasztva a politikai bizottság új titkárának, azaz a Hamász politikai vezetőjének megválasztását. (hu)
- <api batchcomplete="">A Hamász (arabul: حماس, tudományos átírással: Ḥamās), teljes nevén Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja (arabul: حركة المقاومة الاسلامية, tudományos átírással: Ḥarakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, ’Iszlám Ellenállási Mozgalom’) az önálló, független és szabad palesztin állam megteremtéséért küzdő palesztin szunnita iszlamista politikai-ellenállási mozgalom, amelyet több nyugati országban terrorista szervezetnek nyilvánítottak. Központja jelenleg a Gázai övezetben található, melyet a 2006-os választások óta tart fennhatósága alatt. Fegyveres szárnya, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádok, a legnagyobb a gázai palesztin fegyveres szervezetek közt.A Hamász a Muszlim Testvériség iszlamista mozgalomból nőtt ki. 1987-ben, az első intifáda alatt alapította Ahmed Jászín és Abd el-Azíz ar-Rantíszi. A szervezet magát „iszlamo-nacionalistának” nevezi, célja egy független palesztin állam létrehozása az egész történelmi Palesztina területén. A Hamász nem tagja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek és elutasítja PFSZ és a Palesztin Nemzeti Hatóság politikáját. A Hamász nem üldözi a palesztin keresztényeket, és iszlamista ideológiája ellenére rendelkezik keresztény tagokkal, akik nyilván a nemzeti ügy okán léptek be a szervezetbe. Az általa irányított területeken megtűr más palesztin fegyveres szervezeteket, még olyanokat is, melyek ellentétes nézeteket vallanak (például a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szekuláris baloldali szervezetek).A Hamász fegyveres szárnya az Izz ad-Dín al-Kasszám brigádok. E fegyveres erő méretére vonatkozóan csak becslések vannak, melyek a fegyveres szárny tagjainak számát 15000~40000 főre teszik. A Hamász sokszor hajt végre Izrael elleni támadásokat, általában az izraeli fegyveres erők vagy a zsidó telepesek által elkövetett palesztinok elleni támadásokra, merényletekre, mészárlásokra és háborús bűnökre adott válaszként.Miután a Hamász nagy meglepetésre megnyerte a nemzetközi ellenőrök által is tisztának tartott 2006-os palesztin törvényhatósági választásokat a Fatah nem volt hajlandó együttműködni vele, ami palesztin belharcokhoz vezetett. Izrael a 2006-os választások óta tartja katonai zárlat alatt a Gázai övezet szárazföldi és tengeri határát, valamint légterét.2008 és 2022 közt a Gázai övezetben öt háború és több, mint harminc izraeli katonai hadművelet zajlott. Ezek a harcok jelentős károkat okoztak, ami miatt Gáza kiterjedt felújításra és helyreállításra szorult, de ez az izraeli zárlat miatt nem történhetett meg.A 2023-as Izrael–Hamász-háború elkerülhetetlenül fontossá tette a palesztin egység megteremtését. A palesztin politikai szervezetek kínai és orosz diplomáciai közvetítéssel egyeztetésekbe kezdtek a palesztin egység megteremtésére. Ezek a tárgyalások vezettek a Pekingi Nyilatkozat megszületéséhez, amelyben tizennégy palesztin szervezet, köztük a Fatah és a Hamász tett hitet az egység megteremtése, az egységes politikai fellépés mellett.A Hamászt, vagy annak fegyveres szárnyát terrorista szervezetnek minősítette Izrael, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság, az Európai Unió mint nemzetközi szervezet, Kanada, Japán, Paraguay, Új-Zéland és Argentína. Az ENSZ és a Föld államainak döntő többsége azonban nem tekinti terroristáknak őket, ezen országok közé sorolható például Norvégia, Irán, Kína, Oroszország, Törökország, India, Brazília, Venezuela és az arab és iszlám államok.A szervezet volt és jelenlegi vezetői: Iszmáíl Hanije, Háled Mesaal, Mohammed Deif, Jahja esz-Szinvár.Miután Szinvár 2024. október 16-án izraeli katonákkal vívott tűzharcban meghalt, a Hamász vezetését az ötfős ideiglenes bizottság vette át, arra alkalmas időpontra halasztva a politikai bizottság új titkárának, azaz a Hamász politikai vezetőjének megválasztását. (hu)
- A Hamász (arabul: حماس, az حركة المقاومة الاسلامية, Ḥarakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, azaz Iszlám Ellenállási Mozgalom) egy arab, katonai csoportot is fenntartó palesztin szunnita politikai mozgalom neve a Közel-Keleten. Támaszpontjuk a Gázai övezetben található, melyet a 2006-os választások óta uralnak is. A Fatah–Hamász konfliktus (palesztin polgárháború) 2006. december 15-én kezdődött, és még ma is tart. A Hamász a Muszlim Testvériség fundamentalista mozgalomból alakult ki, 1987-ben jött létre az „első intifáda” idején. Nem csak merényleteket hajt végre, hanem a zsidó államot is támadja tüzérségével, hiszen léthez való jogát most sem ismeri el. A nemzetek fölötti muszlim egységet (pániszlamizmus) tűzte ki célul. A Hamászt több ország terrorista szervezetnek minősítette: többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, az Európai Unió, Jordánia, Egyiptom, Japán és Izrael. Több állam azonban nem tekinti terroristáknak őket, ezen országok közé sorolható Irán, Oroszország, Törökország, Kína, és több arab ország. Parancsnokai:Iszmáíl Hanije, , . (hu)
- <api batchcomplete="">A Hamász (arabul: حماس, tudományos átírással: mās), teljes nevén Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja (arabul: حركة المقاومة الاسلامية, tudományos átírással: rakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, ’Iszlám Ellenállási Mozgalom’) az önálló, független és szabad palesztin állam megteremtéséért küzdő palesztin szunnita iszlamista politikai-ellenállási mozgalom, amelyet t nyugati országban terrorista szervezetnek nyilvánítottak. Központja jelenleg a Gázai övezetben található, melyet a 2006-os választások óta tart fennhatósága alatt. Fegyveres szárnya, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigฝok, a legnagyobb a gázai palesztin fegyveres szervezetek közt.A Hamász a Muszlim Testvériség iszlamista mozgalomból nőtt ki. 1987-ben, az első intif alatt alapította Ahmed Jászín és Abd el-Azíz ar-Rantíszi. A szervezet magát „iszlamo-nacionalistának” nevezi, célja egy független palesztin állam létrehozása az egész történelmi Palesztina területén. A Hamász nem tagja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek és elutasítja PFSZ és a Palesztin Nemzeti Hatóság politikáját. A Hamász nem üldözi a palesztin keresztényeket, és iszlamista ideológiája ellenére rendelkezik keresztény tagokkal, akik nyilván a nemzeti ügy okán léptek be a szervezetbe. Az általa irányított területeken megtűr más palesztin fegyveres szervezeteket, még olyanokat is, melyek ellentétes nézeteket vallanak (például a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szekuláris baloldali szervezetek).A Hamász fegyveres szárnya az Izz ad-Dín al-Kasszám brigฝok. E fegyveres erő méretére vonatkoz༺n csak becslések vannak, melyek a fegyveres szárny tagjainak számát 15000~40000 főre teszik. A Hamász sokszor hajt végre Izrael elleni támadásokat, általn az izraeli fegyveres erők vagy a zsidó telepesek által elkövetett palesztinok elleni támadásokra, merényletekre, mészárlásokra és hปorús bűnökre adott válaszként.Miután a Hamász nagy meglepetésre megnyerte a nemzetközi ellenőrök által is tisztának tartott 2006-os palesztin törvényhatósági választásokat a Fatah nem volt hajlandó együttműkni vele, ami palesztin belharcokhoz vezetett. Izrael a 2006-os választások óta tartja katonai zárlat alatt a Gázai övezet szárazföldi és tengeri határát, valamint légterét.2008 és 2022 közt a Gázai övezetben öt hปorú és t, mint harminc izraeli katonai hadművelet zajlott. Ezek a harcok jelentős károkat okoztak, ami miatt Gáza kiterjedt felújításra és helyreállításra szorult, de ez az izraeli zárlat miatt nem történhetett meg.A 2023-as Izrael–Hamász-hปorú elkerülhetetlenül fontossá tette a palesztin egység megteremtését. A palesztin politikai szervezetek kínai és orosz diplomผiai közvetítéssel egyeztetésekbe kezdtek a palesztin egység megteremtésére. Ezek a tárgyalások vezettek a Pekingi Nyilatkozat megszületéséhez, amelyben tizennégy palesztin szervezet, köztük a Fatah és a Hamász tett hitet az egység megteremtése, az egységes politikai fellépés mellett.A Hamászt, vagy annak fegyveres szárnyát terrorista szervezetnek minősítette Izrael, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság, az Európai Unió mint nemzetközi szervezet, Kanada, Japán, Paraguay, Új-Zéland és Argentína. Az ENSZ és a Föld államainak döntő tsége azonban nem tekinti terroristáknak őket, ezen országok közé sorolható például Norvégia, Irán, Kína, Oroszország, Törökország, India, Brazília, Venezuela és az arab és iszlám államok.A szervezet volt és jelenlegi vezetői: Iszmáíl Hanije, Háled Mesaal, Mohammed Deif, Jahja esz-Szinvár.Miután Szinvár 2024. oktr 16-án izraeli katonákkal vívott tűzharcban meghalt, a Hamász vezetését az ötfős ideiglenes bizottság vette át, arra alkalmas időpontra halasztva a politikai bizottság új titkárának, azaz a Hamász politikai vezetőjének megválasztását. (hu)
- <api batchcomplete="">A Hamász (arabul: حماس, tudományos átírással: Ḥamās), teljes nevén Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja (arabul: حركة المقاومة الاسلامية, tudományos átírással: Ḥarakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, ’Iszlám Ellenállási Mozgalom’) az önálló, független és szabad palesztin állam megteremtéséért küzdő palesztin szunnita iszlamista politikai-ellenállási mozgalom, amelyet több nyugati országban terrorista szervezetnek nyilvánítottak. Központja jelenleg a Gázai övezetben található, melyet a 2006-os választások óta tart fennhatósága alatt. Fegyveres szárnya, az Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádok, a legnagyobb a gázai palesztin fegyveres szervezetek közt.A Hamász a Muszlim Testvériség iszlamista mozgalomból nőtt ki. 1987-ben, az első intifáda alatt alapította Ahmed Jászín és Abd el-Azíz ar-Rantíszi. A szervezet magát „iszlamo-nacionalistának” nevezi, célja egy független palesztin állam létrehozása az egész történelmi Palesztina területén. A Hamász nem tagja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek és elutasítja PFSZ és a Palesztin Nemzeti Hatóság politikáját. A Hamász nem üldözi a palesztin keresztényeket, és iszlamista ideológiája ellenére rendelkezik keresztény tagokkal, akik nyilván a nemzeti ügy okán léptek be a szervezetbe. Az általa irányított területeken megtűr más palesztin fegyveres szervezeteket, még olyanokat is, melyek ellentétes nézeteket vallanak (például a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szekuláris baloldali szervezetek).A Hamász fegyveres szárnya az Izz ad-Dín al-Kasszám brigádok. E fegyveres erő méretére vonatkozóan csak becslések vannak, melyek a fegyveres szárny tagjainak számát 15000~40000 főre teszik. A Hamász sokszor hajt végre Izrael elleni támadásokat, általában az izraeli fegyveres erők vagy a zsidó telepesek által elkövetett palesztinok elleni támadásokra, merényletekre, mészárlásokra és háborús bűnökre adott válaszként.Miután a Hamász nagy meglepetésre megnyerte a nemzetközi ellenőrök által is tisztának tartott 2006-os palesztin törvényhatósági választásokat a Fatah nem volt hajlandó együttműködni vele, ami palesztin belharcokhoz vezetett. Izrael a 2006-os választások óta tartja katonai zárlat alatt a Gázai övezet szárazföldi és tengeri határát, valamint légterét.2008 és 2022 közt a Gázai övezetben öt háború és több, mint harminc izraeli katonai hadművelet zajlott. Ezek a harcok jelentős károkat okoztak, ami miatt Gáza kiterjedt felújításra és helyreállításra szorult, de ez az izraeli zárlat miatt nem történhetett meg.A 2023-as Izrael–Hamász-háború elkerülhetetlenül fontossá tette a palesztin egység megteremtését. A palesztin politikai szervezetek kínai és orosz diplomáciai közvetítéssel egyeztetésekbe kezdtek a palesztin egység megteremtésére. Ezek a tárgyalások vezettek a Pekingi Nyilatkozat megszületéséhez, amelyben tizennégy palesztin szervezet, köztük a Fatah és a Hamász tett hitet az egység megteremtése, az egységes politikai fellépés mellett.A Hamászt, vagy annak fegyveres szárnyát terrorista szervezetnek minősítette Izrael, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság, az Európai Unió mint nemzetközi szervezet, Kanada, Japán, Paraguay, Új-Zéland és Argentína. Az ENSZ és a Föld államainak döntő többsége azonban nem tekinti terroristáknak őket, ezen országok közé sorolható például Norvégia, Irán, Kína, Oroszország, Törökország, India, Brazília, Venezuela és az arab és iszlám államok.A szervezet volt és jelenlegi vezetői: Iszmáíl Hanije, Háled Mesaal, Mohammed Deif, Jahja esz-Szinvár.Miután Szinvár 2024. október 16-án izraeli katonákkal vívott tűzharcban meghalt, a Hamász vezetését az ötfős ideiglenes bizottság vette át, arra alkalmas időpontra halasztva a politikai bizottság új titkárának, azaz a Hamász politikai vezetőjének megválasztását. (hu)
|
