dbo:abstract
|
- A Hantzsch–Widman-nevezéktan egyike a rendszeres kémiai nevezéktanoknak, a tíznél nem több atomból álló heterociklusos alapvegyületek elnevezési szabályait írja le.Néhány gyakoribb heterociklusos vegyület neve megtartott név, mely nem követi a Hantzsch–Widman névadási sémát. A Hantzsch–Widman-nevezéktant német és svéd kémikusról nevezték el, akik 1887-ben, illetve 1888-ban egymástól függetlenül hasonló módszereket javasoltak a heterociklusos vegyületek elnevezésére. Ez a nevezéktan az alapja számos triviális névnek, például a dioxinnak vagy a benzodiazepinnek. A Hantzsch–Widman név mindig tartalmaz egy előtagot, amely a gyűrűben levő heteroatom típusát adja meg, és egy névtövet, mely a gyűrűt alkotó atomok számát jelzi, illetve azt is megadja, hogy van-e kettős kötés a vegyületben. A névben egynél több előtag is előfordulhat, ha a gyűrűben többféle heteroatom is található. Ha ugyanazon típusú heteroatomból több is található a gyűrűben, akkor azt sokszorozó előtag jelzi, a különböző atomok egymáshoz képesti helyzetét pedig helyzetszámmal adják meg. A Hantzsch–Widman nevek a szerves kémiai nevezéktan más rendszereivel is kombinálhatók, így például a szubsztitúciós viszonyok vagy a kondenzált gyűrűk is jelölhetők. (hu)
- A Hantzsch–Widman-nevezéktan egyike a rendszeres kémiai nevezéktanoknak, a tíznél nem több atomból álló heterociklusos alapvegyületek elnevezési szabályait írja le.Néhány gyakoribb heterociklusos vegyület neve megtartott név, mely nem követi a Hantzsch–Widman névadási sémát. A Hantzsch–Widman-nevezéktant német és svéd kémikusról nevezték el, akik 1887-ben, illetve 1888-ban egymástól függetlenül hasonló módszereket javasoltak a heterociklusos vegyületek elnevezésére. Ez a nevezéktan az alapja számos triviális névnek, például a dioxinnak vagy a benzodiazepinnek. A Hantzsch–Widman név mindig tartalmaz egy előtagot, amely a gyűrűben levő heteroatom típusát adja meg, és egy névtövet, mely a gyűrűt alkotó atomok számát jelzi, illetve azt is megadja, hogy van-e kettős kötés a vegyületben. A névben egynél több előtag is előfordulhat, ha a gyűrűben többféle heteroatom is található. Ha ugyanazon típusú heteroatomból több is található a gyűrűben, akkor azt sokszorozó előtag jelzi, a különböző atomok egymáshoz képesti helyzetét pedig helyzetszámmal adják meg. A Hantzsch–Widman nevek a szerves kémiai nevezéktan más rendszereivel is kombinálhatók, így például a szubsztitúciós viszonyok vagy a kondenzált gyűrűk is jelölhetők. (hu)
|