| dbo:abstract
|
- A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékában a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembefordul, annak ellenáll, ennek ellenére az ő ellenében ható akarat érvényesítését nem tudja megakadályozni. „Hatalomnak azt a társadalmi kapcsolatokban rejlő lehetőséget nevezzük, amely megengedi, hogy az egyik ember akár a másik ellenállása ellenére is véghez vigye akaratát, függetlenül attól, hogy erre a lehetőségre mik, vagy milyen eszközök adnak módot.” – Max Weber, A szociológia alapfogalmai Ahhoz, hogy az egyik ember alávesse magát, engedelmeskedjen a másik akaratának valójában nem kell erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés. Így szociológiai értelemben a hatalom fogalma nem azonos a fizikai hatalommal vagy a politikai hatalommal, vagy akármelyik más olyan hatalommal, amelyről például Lord Bertrand Russell: A hatalom c. könyve szól. Bizonyos értelemben a mindennapi életben a befolyásnak vagy hatásnak nevezett jelenséggel rokon. Általában szólva a hatalom meghatározása úgy szól, hogy az két ember vagy csoport stb. viszonylatában megfigyelhető olyan többé-kevésbé egyoldalú, azaz csak az egyiknél meglévő (vélt vagy valóságos) képesség vagy lehetőség, amely jelentős változást tud okozni a másik ember magánéletében vagy sorsában az előbbi illető vagy mások cselekedetei által. A hatalom eredetét tekintve az állatvilágból származik. A csoportéletet élő fajok (például farkasok vagy a csimpánzok) körében nem ritkán nagyon erős csoporton belüli hierarchia van. A hatalom tehát nem fajspecifikus sajátossága az embernek, hanem nagyon komoly előzményei vannak az állatok között, ahol a hatalom egyenlő az irányítás és elosztás jogával. (hu)
- <api batchcomplete="">A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékn a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembefordul, annak ellenáll, ennek ellenére az ő ellenn ható akarat érvényesítését nem tudja megakadályozni.– Max Weber, A szociológia alapfogalmaiAhhoz, hogy az egyik ember alávesse magát, engedelmeskedjen a másik akaratának valójn nem kell erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés. Így szociológiai értelemben a hatalom fogalma nem azonos a fizikai hatalommal vagy a politikai hatalommal, vagy akármelyik más olyan hatalommal, amelyről például Lord Bertrand Russell: A hatalom c. könyve szól. Bizonyos értelemben a mindennapi életben a befolyásnak vagy hatásnak nevezett jelenséggel rokon.Általn szólva a hatalom meghatározása úgy szól, hogy az két ember vagy csoport stb. viszonylatn megfigyelhető olyan té-kevésbé egyoldalú, azaz csak az egyiknél meglévő (vélt vagy valóságos) képesség vagy lehetőség, amely jelentős változást tud okozni a másik ember magánéletn vagy sorsn az eli illető vagy mások cselekedetei által.A hatalom eredetét tekintve az állatvilágból származik. A csoportéletet élő fajok (például farkasok vagy a csimpánzok) körn nem ritkán nagyon erős csoporton belüli hierarchia van. A hatalom tehát nem fajspecifikus sajátossága az embernek, hanem nagyon komoly előzményei vannak az állatok között, ahol a hatalom egyenlő az irányítás és elosztás jogával. (hu)
- <api batchcomplete="">A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékában a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembefordul, annak ellenáll, ennek ellenére az ő ellenében ható akarat érvényesítését nem tudja megakadályozni.– Max Weber, A szociológia alapfogalmaiAhhoz, hogy az egyik ember alávesse magát, engedelmeskedjen a másik akaratának valójában nem kell erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés. Így szociológiai értelemben a hatalom fogalma nem azonos a fizikai hatalommal vagy a politikai hatalommal, vagy akármelyik más olyan hatalommal, amelyről például Lord Bertrand Russell: A hatalom c. könyve szól. Bizonyos értelemben a mindennapi életben a befolyásnak vagy hatásnak nevezett jelenséggel rokon.Általában szólva a hatalom meghatározása úgy szól, hogy az két ember vagy csoport stb. viszonylatában megfigyelhető olyan többé-kevésbé egyoldalú, azaz csak az egyiknél meglévő (vélt vagy valóságos) képesség vagy lehetőség, amely jelentős változást tud okozni a másik ember magánéletében vagy sorsában az előbbi illető vagy mások cselekedetei által.A hatalom eredetét tekintve az állatvilágból származik. A csoportéletet élő fajok (például farkasok vagy a csimpánzok) körében nem ritkán nagyon erős csoporton belüli hierarchia van. A hatalom tehát nem fajspecifikus sajátossága az embernek, hanem nagyon komoly előzményei vannak az állatok között, ahol a hatalom egyenlő az irányítás és elosztás jogával. (hu)
- A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékában a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembefordul, annak ellenáll, ennek ellenére az ő ellenében ható akarat érvényesítését nem tudja megakadályozni. „Hatalomnak azt a társadalmi kapcsolatokban rejlő lehetőséget nevezzük, amely megengedi, hogy az egyik ember akár a másik ellenállása ellenére is véghez vigye akaratát, függetlenül attól, hogy erre a lehetőségre mik, vagy milyen eszközök adnak módot.” – Max Weber, A szociológia alapfogalmai Ahhoz, hogy az egyik ember alávesse magát, engedelmeskedjen a másik akaratának valójában nem kell erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés. Így szociológiai értelemben a hatalom fogalma nem azonos a fizikai hatalommal vagy a politikai hatalommal, vagy akármelyik más olyan hatalommal, amelyről például Lord Bertrand Russell: A hatalom c. könyve szól. Bizonyos értelemben a mindennapi életben a befolyásnak vagy hatásnak nevezett jelenséggel rokon. Általában szólva a hatalom meghatározása úgy szól, hogy az két ember vagy csoport stb. viszonylatában megfigyelhető olyan többé-kevésbé egyoldalú, azaz csak az egyiknél meglévő (vélt vagy valóságos) képesség vagy lehetőség, amely jelentős változást tud okozni a másik ember magánéletében vagy sorsában az előbbi illető vagy mások cselekedetei által. A hatalom eredetét tekintve az állatvilágból származik. A csoportéletet élő fajok (például farkasok vagy a csimpánzok) körében nem ritkán nagyon erős csoporton belüli hierarchia van. A hatalom tehát nem fajspecifikus sajátossága az embernek, hanem nagyon komoly előzményei vannak az állatok között, ahol a hatalom egyenlő az irányítás és elosztás jogával. (hu)
- <api batchcomplete="">A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékn a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembefordul, annak ellenáll, ennek ellenére az ő ellenn ható akarat érvényesítését nem tudja megakadályozni.– Max Weber, A szociológia alapfogalmaiAhhoz, hogy az egyik ember alávesse magát, engedelmeskedjen a másik akaratának valójn nem kell erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés. Így szociológiai értelemben a hatalom fogalma nem azonos a fizikai hatalommal vagy a politikai hatalommal, vagy akármelyik más olyan hatalommal, amelyről például Lord Bertrand Russell: A hatalom c. könyve szól. Bizonyos értelemben a mindennapi életben a befolyásnak vagy hatásnak nevezett jelenséggel rokon.Általn szólva a hatalom meghatározása úgy szól, hogy az két ember vagy csoport stb. viszonylatn megfigyelhető olyan té-kevésbé egyoldalú, azaz csak az egyiknél meglévő (vélt vagy valóságos) képesség vagy lehetőség, amely jelentős változást tud okozni a másik ember magánéletn vagy sorsn az eli illető vagy mások cselekedetei által.A hatalom eredetét tekintve az állatvilágból származik. A csoportéletet élő fajok (például farkasok vagy a csimpánzok) körn nem ritkán nagyon erős csoporton belüli hierarchia van. A hatalom tehát nem fajspecifikus sajátossága az embernek, hanem nagyon komoly előzményei vannak az állatok között, ahol a hatalom egyenlő az irányítás és elosztás jogával. (hu)
- <api batchcomplete="">A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékában a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembefordul, annak ellenáll, ennek ellenére az ő ellenében ható akarat érvényesítését nem tudja megakadályozni.– Max Weber, A szociológia alapfogalmaiAhhoz, hogy az egyik ember alávesse magát, engedelmeskedjen a másik akaratának valójában nem kell erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés. Így szociológiai értelemben a hatalom fogalma nem azonos a fizikai hatalommal vagy a politikai hatalommal, vagy akármelyik más olyan hatalommal, amelyről például Lord Bertrand Russell: A hatalom c. könyve szól. Bizonyos értelemben a mindennapi életben a befolyásnak vagy hatásnak nevezett jelenséggel rokon.Általában szólva a hatalom meghatározása úgy szól, hogy az két ember vagy csoport stb. viszonylatában megfigyelhető olyan többé-kevésbé egyoldalú, azaz csak az egyiknél meglévő (vélt vagy valóságos) képesség vagy lehetőség, amely jelentős változást tud okozni a másik ember magánéletében vagy sorsában az előbbi illető vagy mások cselekedetei által.A hatalom eredetét tekintve az állatvilágból származik. A csoportéletet élő fajok (például farkasok vagy a csimpánzok) körében nem ritkán nagyon erős csoporton belüli hierarchia van. A hatalom tehát nem fajspecifikus sajátossága az embernek, hanem nagyon komoly előzményei vannak az állatok között, ahol a hatalom egyenlő az irányítás és elosztás jogával. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékában a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembefordul, annak ellenáll, ennek ellenére az ő ellenében ható akarat érvényesítését nem tudja megakadályozni. – Max Weber, A szociológia alapfogalmai (hu)
- <api batchcomplete="">A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. (hu)
- A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékában a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembefordul, annak ellenáll, ennek ellenére az ő ellenében ható akarat érvényesítését nem tudja megakadályozni. – Max Weber, A szociológia alapfogalmai (hu)
- <api batchcomplete="">A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. (hu)
|
