| dbo:abstract
|
- A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 300 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.) Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve . Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.) Például a Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb. 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül. A hegy hegység, része is lehet. Utóbbi típusairól lásd a hegység szócikket. (hu)
- <api batchcomplete="">A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legal 500 méter, mely tnyire meredeken emelkedik ki környezetປől. Legmagasabb pontja a hegycsྫྷs. Meredekségປől ad༽ik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csྫྷspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetᔞn a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.)Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve halom.Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.) Például a Gellért-hegy csྫྷsának tengerszint feletti magassága 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb. 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül.A hegy hegység, hegylánc része is lehet. Uti típusairól lásd a hegység sz༼ikket. (hu)
- <api batchcomplete="">A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.)Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve halom.Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.) Például a Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb. 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül.A hegy hegység, hegylánc része is lehet. Utóbbi típusairól lásd a hegység szócikket. (hu)
- A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 300 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.) Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve . Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.) Például a Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb. 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül. A hegy hegység, része is lehet. Utóbbi típusairól lásd a hegység szócikket. (hu)
- <api batchcomplete="">A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legal 500 méter, mely tnyire meredeken emelkedik ki környezetປől. Legmagasabb pontja a hegycsྫྷs. Meredekségປől ad༽ik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csྫྷspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetᔞn a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.)Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve halom.Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.) Például a Gellért-hegy csྫྷsának tengerszint feletti magassága 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb. 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül.A hegy hegység, hegylánc része is lehet. Uti típusairól lásd a hegység sz༼ikket. (hu)
- <api batchcomplete="">A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.)Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve halom.Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.) Például a Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb. 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül.A hegy hegység, hegylánc része is lehet. Utóbbi típusairól lásd a hegység szócikket. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 300 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.) Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve . A hegy hegység, része is lehet. Utóbbi típusairól lásd a hegység szócikket. (hu)
- <api batchcomplete="">A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legal 500 méter, mely tnyire meredeken emelkedik ki környezetປől. Legmagasabb pontja a hegycsྫྷs. Meredekségປől ad༽ik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csྫྷspontja jól meghatározható. (hu)
- <api batchcomplete="">A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (hu)
- A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 300 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.) Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve . A hegy hegység, része is lehet. Utóbbi típusairól lásd a hegység szócikket. (hu)
- <api batchcomplete="">A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legal 500 méter, mely tnyire meredeken emelkedik ki környezetປől. Legmagasabb pontja a hegycsྫྷs. Meredekségປől ad༽ik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csྫྷspontja jól meghatározható. (hu)
- <api batchcomplete="">A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (hu)
|
.jpg?width=300)
.jpg){kind=link}