| dbo:abstract
|
- A hegységképződés a hegységrendszereket kialakító, emberi léptékkel nagyon lassú, millió években mérhető folyamat. Hegységek földkéreglemezek töréséből (vetődés), vagy ütközéséből jöhetnek létre, gyűrődéssel illetve vulkanikus tevékenység eredményeképpen. A születés módjától, a találkozó lemezek minőségétől függő mértékben játszik szerepet a hegységképződésben az . A hegységképződés egy részét az izosztázia jelensége magyarázza. Ez a gravitáció földfelszíni eloszlásának egyenetlenségeit, illetve az ebből eredő mozgásokat jelenti: a kéreglemezek vastagsága és sűrűsége megszabja azt az egyensúlyi magasságot, amelyre egy lemeznek az asztenoszférában úszva ki kell emelkednie, vagy lesüllyednie. (A jelenséget az 1840-es években úgy fedezték fel, hogy India és nevű városainak távolságát lemérve a csillagászati mérés a szárazfölditől 177 méterrel eltérő eredményt adott, mert a csillagászati mérésben használt mérőón nem a Föld középpontja felé mutatott, hanem kitért a Himalája irányába – de sokkal kevésbé, amint azt a hegység becsült tömege indokolta volna.) Két lépcsője a tektogenezis, azaz szerkezetképződés és az orogenezis, azaz hegységképződés (sulinet.hu). Vitatott ezek és az epirogenezis (szárazulatképződés) kapcsolata. (hu)
- A hegységképződés a hegységrendszereket kialakító, emberi léptékkel nagyon lassú, millió években mérhető folyamat. Hegységek földkéreglemezek töréséből (vetődés), vagy ütközéséből jöhetnek létre, gyűrődéssel illetve vulkanikus tevékenység eredményeképpen. A születés módjától, a találkozó lemezek minőségétől függő mértékben játszik szerepet a hegységképződésben az . A hegységképződés egy részét az izosztázia jelensége magyarázza. Ez a gravitáció földfelszíni eloszlásának egyenetlenségeit, illetve az ebből eredő mozgásokat jelenti: a kéreglemezek vastagsága és sűrűsége megszabja azt az egyensúlyi magasságot, amelyre egy lemeznek az asztenoszférában úszva ki kell emelkednie, vagy lesüllyednie. (A jelenséget az 1840-es években úgy fedezték fel, hogy India és nevű városainak távolságát lemérve a csillagászati mérés a szárazfölditől 177 méterrel eltérő eredményt adott, mert a csillagászati mérésben használt mérőón nem a Föld középpontja felé mutatott, hanem kitért a Himalája irányába – de sokkal kevésbé, amint azt a hegység becsült tömege indokolta volna.) Két lépcsője a tektogenezis, azaz szerkezetképződés és az orogenezis, azaz hegységképződés (sulinet.hu). Vitatott ezek és az epirogenezis (szárazulatképződés) kapcsolata. (hu)
|
