A helioterm jelenséget világviszonylatban el?ször Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyész magyarázta meg 1902-ben, a Medve-tó vizét vizsgálva. A heliotermikus tavak vizének a felszínhez közeli rétege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsütés hatására magas h?mérsékletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelenség csak sós tavak esetében jön létre, ha a tóba öml? patakok és a néhány centiméteres édesvízréteget hoz létre a felszínen, amely nem elegyedik, mert s?r?sége kisebb, mint az alatta elhelyezked? sós vízé. A kisebb s?r?ség? édesvíz üvegházhatást hoz létre, meggátolja a sós víz felszínre jutását és leh?lését.

Property Value
dbo:abstract
  • A helioterm jelensĂ©get világviszonylatban elĹ‘ször Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyĂ©sz magyarázta meg 1902-ben, a Medve-tĂł vizĂ©t vizsgálva. A heliotermikus tavak vizĂ©nek a felszĂ­nhez közeli rĂ©tege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsĂĽtĂ©s hatására magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelensĂ©g csak sĂłs tavak esetĂ©ben jön lĂ©tre, ha a tĂłba ömlĹ‘ patakok Ă©s a nĂ©hány centimĂ©teres Ă©desvĂ­zrĂ©teget hoz lĂ©tre a felszĂ­nen, amely nem elegyedik, mert sűrűsĂ©ge kisebb, mint az alatta elhelyezkedĹ‘ sĂłs vĂ­zĂ©. A kisebb sűrűsĂ©gű Ă©desvĂ­z ĂĽvegházhatást hoz lĂ©tre, meggátolja a sĂłs vĂ­z felszĂ­nre jutását Ă©s lehűlĂ©sĂ©t. (hu)
  • A helioterm jelensĂ©get világviszonylatban elĹ‘ször Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyĂ©sz magyarázta meg 1902-ben, a Medve-tĂł vizĂ©t vizsgálva. A heliotermikus tavak vizĂ©nek a felszĂ­nhez közeli rĂ©tege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsĂĽtĂ©s hatására magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelensĂ©g csak sĂłs tavak esetĂ©ben jön lĂ©tre, ha a tĂłba ömlĹ‘ patakok Ă©s a nĂ©hány centimĂ©teres Ă©desvĂ­zrĂ©teget hoz lĂ©tre a felszĂ­nen, amely nem elegyedik, mert sűrűsĂ©ge kisebb, mint az alatta elhelyezkedĹ‘ sĂłs vĂ­zĂ©. A kisebb sűrűsĂ©gű Ă©desvĂ­z ĂĽvegházhatást hoz lĂ©tre, meggátolja a sĂłs vĂ­z felszĂ­nre jutását Ă©s lehűlĂ©sĂ©t. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 269406 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 1017 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22546141 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • A helioterm jelensĂ©get világviszonylatban elĹ‘ször Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyĂ©sz magyarázta meg 1902-ben, a Medve-tĂł vizĂ©t vizsgálva. A heliotermikus tavak vizĂ©nek a felszĂ­nhez közeli rĂ©tege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsĂĽtĂ©s hatására magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelensĂ©g csak sĂłs tavak esetĂ©ben jön lĂ©tre, ha a tĂłba ömlĹ‘ patakok Ă©s a nĂ©hány centimĂ©teres Ă©desvĂ­zrĂ©teget hoz lĂ©tre a felszĂ­nen, amely nem elegyedik, mert sűrűsĂ©ge kisebb, mint az alatta elhelyezkedĹ‘ sĂłs vĂ­zĂ©. A kisebb sűrűsĂ©gű Ă©desvĂ­z ĂĽvegházhatást hoz lĂ©tre, meggátolja a sĂłs vĂ­z felszĂ­nre jutását Ă©s lehűlĂ©sĂ©t. (hu)
  • A helioterm jelensĂ©get világviszonylatban elĹ‘ször Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyĂ©sz magyarázta meg 1902-ben, a Medve-tĂł vizĂ©t vizsgálva. A heliotermikus tavak vizĂ©nek a felszĂ­nhez közeli rĂ©tege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsĂĽtĂ©s hatására magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelensĂ©g csak sĂłs tavak esetĂ©ben jön lĂ©tre, ha a tĂłba ömlĹ‘ patakok Ă©s a nĂ©hány centimĂ©teres Ă©desvĂ­zrĂ©teget hoz lĂ©tre a felszĂ­nen, amely nem elegyedik, mert sűrűsĂ©ge kisebb, mint az alatta elhelyezkedĹ‘ sĂłs vĂ­zĂ©. A kisebb sűrűsĂ©gű Ă©desvĂ­z ĂĽvegházhatást hoz lĂ©tre, meggátolja a sĂłs vĂ­z felszĂ­nre jutását Ă©s lehűlĂ©sĂ©t. (hu)
rdfs:label
  • Heliotermia (hu)
  • Heliotermia (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:type of
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of