Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A helioterm jelensĂ©get világviszonylatban elĹ‘ször Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyĂ©sz magyarázta meg 1902-ben, a Medve-tĂł vizĂ©t vizsgálva. A heliotermikus tavak vizĂ©nek a felszĂnhez közeli rĂ©tege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsĂĽtĂ©s hatására magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelensĂ©g csak sĂłs tavak esetĂ©ben jön lĂ©tre, ha a tĂłba ömlĹ‘ patakok Ă©s a nĂ©hány centimĂ©teres Ă©desvĂzrĂ©teget hoz lĂ©tre a felszĂnen, amely nem elegyedik, mert sűrűsĂ©ge kisebb, mint az alatta elhelyezkedĹ‘ sĂłs vĂzĂ©. A kisebb sűrűsĂ©gű Ă©desvĂz ĂĽvegházhatást hoz lĂ©tre, meggátolja a sĂłs vĂz felszĂnre jutását Ă©s lehűlĂ©sĂ©t. (hu)
- A helioterm jelensĂ©get világviszonylatban elĹ‘ször Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyĂ©sz magyarázta meg 1902-ben, a Medve-tĂł vizĂ©t vizsgálva. A heliotermikus tavak vizĂ©nek a felszĂnhez közeli rĂ©tege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsĂĽtĂ©s hatására magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelensĂ©g csak sĂłs tavak esetĂ©ben jön lĂ©tre, ha a tĂłba ömlĹ‘ patakok Ă©s a nĂ©hány centimĂ©teres Ă©desvĂzrĂ©teget hoz lĂ©tre a felszĂnen, amely nem elegyedik, mert sűrűsĂ©ge kisebb, mint az alatta elhelyezkedĹ‘ sĂłs vĂzĂ©. A kisebb sűrűsĂ©gű Ă©desvĂz ĂĽvegházhatást hoz lĂ©tre, meggátolja a sĂłs vĂz felszĂnre jutását Ă©s lehűlĂ©sĂ©t. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 1017 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
dct:subject
| |
rdfs:comment
|
- A helioterm jelensĂ©get világviszonylatban elĹ‘ször Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyĂ©sz magyarázta meg 1902-ben, a Medve-tĂł vizĂ©t vizsgálva. A heliotermikus tavak vizĂ©nek a felszĂnhez közeli rĂ©tege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsĂĽtĂ©s hatására magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelensĂ©g csak sĂłs tavak esetĂ©ben jön lĂ©tre, ha a tĂłba ömlĹ‘ patakok Ă©s a nĂ©hány centimĂ©teres Ă©desvĂzrĂ©teget hoz lĂ©tre a felszĂnen, amely nem elegyedik, mert sűrűsĂ©ge kisebb, mint az alatta elhelyezkedĹ‘ sĂłs vĂzĂ©. A kisebb sűrűsĂ©gű Ă©desvĂz ĂĽvegházhatást hoz lĂ©tre, meggátolja a sĂłs vĂz felszĂnre jutását Ă©s lehűlĂ©sĂ©t. (hu)
- A helioterm jelensĂ©get világviszonylatban elĹ‘ször Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyĂ©sz magyarázta meg 1902-ben, a Medve-tĂł vizĂ©t vizsgálva. A heliotermikus tavak vizĂ©nek a felszĂnhez közeli rĂ©tege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsĂĽtĂ©s hatására magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelensĂ©g csak sĂłs tavak esetĂ©ben jön lĂ©tre, ha a tĂłba ömlĹ‘ patakok Ă©s a nĂ©hány centimĂ©teres Ă©desvĂzrĂ©teget hoz lĂ©tre a felszĂnen, amely nem elegyedik, mert sűrűsĂ©ge kisebb, mint az alatta elhelyezkedĹ‘ sĂłs vĂzĂ©. A kisebb sűrűsĂ©gű Ă©desvĂz ĂĽvegházhatást hoz lĂ©tre, meggátolja a sĂłs vĂz felszĂnre jutását Ă©s lehűlĂ©sĂ©t. (hu)
|
rdfs:label
|
- Heliotermia (hu)
- Heliotermia (hu)
|
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is dbo:type
of | |
is dbo:wikiPageRedirects
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |