| dbo:abstract
|
- A helvétek (latinul Helvetii) a mai Svájc egykori kelta lakói. Az i. e. 1. században vándoroltak déli részéből az Alpok hegyei közé. A velük vívott harcról szólnak Julius Caesar „A gall háború” Commentarii de bello Gallico című könyvének első fejezetei. A germán törzsek nyomása az új területen sem csökkent, ezért a helvétek Orgetorix vezetésével tovább akartak vonulni Galliába. (Caesar beszámolója szerint ezt nem külső nyomásra, hanem önszántából tette ez a háborúba szokott, harcias nép, azzal a szándékkal, hogy meghódítsák Galliát.) Gallia Narbonensis provincia már meghódolt gall lakói Caesart hívták segítségül az új ellenséggel szemben. Caesar ebben az időben csak hat légióval, alig 29 000 emberrel rendelkezett, a helvétek azonban több százezren voltak. Caesar sietősen még két légiót toborzott. Bár Orgetorix meghalt, a helvétek, hogy elszántságukat erősítsék és ne legyen visszatérés, felégették falvaikat, városaikat és mindazt, amit nem tudtak magukkal vinni, és elindultak Galliába. Caesar olyan helyen találta a helvétek táborát, amelyet nehezen védhettek volna meg, ezért helyettesét, a tábor feletti hegy elfoglalására küldte két légióval, és arra készült, hogy ha Labienus éjfél felé elfoglalta a pozíciót, egyszerre támadnak. Caesar kémlelői azonban, P. Considius vezetésével, nem mertek elég közel menni, és úgy látták, a hegyet a gallok és nem Labienus tartja megszállva. Ezért Caesar nem támadt. Másnap a helvétek tábort bontottak. Caesarnak két nap múlva gabonát kellett osztania a katonáknak, ezért nem követte a helvéteket, hanem megindult a közeli haeduus főváros, Bibrax (Bibracte) felé. A helvétek gyávaságnak vélték, hogy előző nap Caesar jobb pozíciója ellenére sem merte megtámadni őket, azt gondolták a római sereg visszavonul, ezért utánaeredtek. Caesar azonban, amint látta, mire készülnek, megfordította a légiókat, és nagy csatában tönkreverte a helvéteket. Jó részüket megölték, kisebb részüket rabszolgának adták el, a nép egyik része pedig visszatért eredeti szállásterületeikre. Caesar könyve szerint a győzelmek után átnyújtottak neki egy görög nyelvű feljegyzéseket tartalmazó írótáblát, amely a helvét táborból került elő. "A táblákon pontosan fel volt tüntetve, hány fegyverforgató férfi, hány gyermek, aggastyán és nő hagyta el hazáját. Eszerint a kivonulásban összesen kétszázhatvanháromezer helvét, harminchatezer , tizennégyezer , huszonháromezer és harminckétezer boius vett részt, vagyis egészében háromszázhatvannyolcezer fő, közülük körülbelül kilencvenkétezer fegyverforgató férfi. Caesar utasítására megszámlálták azokat is, akik visszatértek otthonukba: ezek száztízezren voltak." Kr. e. 52-ben tízezer helvét csatlakozott Vercingetorix lázadó hadseregéhez. (hu)
- A helvétek (latinul Helvetii) a mai Svájc egykori kelta lakói. Az i. e. 1. században vándoroltak déli részéből az Alpok hegyei közé. A velük vívott harcról szólnak Julius Caesar „A gall háború” Commentarii de bello Gallico című könyvének első fejezetei. A germán törzsek nyomása az új területen sem csökkent, ezért a helvétek Orgetorix vezetésével tovább akartak vonulni Galliába. (Caesar beszámolója szerint ezt nem külső nyomásra, hanem önszántából tette ez a háborúba szokott, harcias nép, azzal a szándékkal, hogy meghódítsák Galliát.) Gallia Narbonensis provincia már meghódolt gall lakói Caesart hívták segítségül az új ellenséggel szemben. Caesar ebben az időben csak hat légióval, alig 29 000 emberrel rendelkezett, a helvétek azonban több százezren voltak. Caesar sietősen még két légiót toborzott. Bár Orgetorix meghalt, a helvétek, hogy elszántságukat erősítsék és ne legyen visszatérés, felégették falvaikat, városaikat és mindazt, amit nem tudtak magukkal vinni, és elindultak Galliába. Caesar olyan helyen találta a helvétek táborát, amelyet nehezen védhettek volna meg, ezért helyettesét, a tábor feletti hegy elfoglalására küldte két légióval, és arra készült, hogy ha Labienus éjfél felé elfoglalta a pozíciót, egyszerre támadnak. Caesar kémlelői azonban, P. Considius vezetésével, nem mertek elég közel menni, és úgy látták, a hegyet a gallok és nem Labienus tartja megszállva. Ezért Caesar nem támadt. Másnap a helvétek tábort bontottak. Caesarnak két nap múlva gabonát kellett osztania a katonáknak, ezért nem követte a helvéteket, hanem megindult a közeli haeduus főváros, Bibrax (Bibracte) felé. A helvétek gyávaságnak vélték, hogy előző nap Caesar jobb pozíciója ellenére sem merte megtámadni őket, azt gondolták a római sereg visszavonul, ezért utánaeredtek. Caesar azonban, amint látta, mire készülnek, megfordította a légiókat, és nagy csatában tönkreverte a helvéteket. Jó részüket megölték, kisebb részüket rabszolgának adták el, a nép egyik része pedig visszatért eredeti szállásterületeikre. Caesar könyve szerint a győzelmek után átnyújtottak neki egy görög nyelvű feljegyzéseket tartalmazó írótáblát, amely a helvét táborból került elő. "A táblákon pontosan fel volt tüntetve, hány fegyverforgató férfi, hány gyermek, aggastyán és nő hagyta el hazáját. Eszerint a kivonulásban összesen kétszázhatvanháromezer helvét, harminchatezer , tizennégyezer , huszonháromezer és harminckétezer boius vett részt, vagyis egészében háromszázhatvannyolcezer fő, közülük körülbelül kilencvenkétezer fegyverforgató férfi. Caesar utasítására megszámlálták azokat is, akik visszatértek otthonukba: ezek száztízezren voltak." Kr. e. 52-ben tízezer helvét csatlakozott Vercingetorix lázadó hadseregéhez. (hu)
|
