dbo:abstract
|
- A Hezbollah ([ˌhɛzbəˈlɑː]; arabul: حزب الله - Ḥizbu'llāh, Isten Pártja) egy libanoni, siíta politikai és félkatonai szervezet. Abbász al-Múszavi (Abbas al Musavi) 1992-es halálát követően Haszan Naszr Alláh (Hasan Nasrallah) vette át a szervezet vezetését főtitkárként. A Hezbollah besorolása napjainkban is viták tárgyát képezi, hogy terrorista szervezetről, vagy törvényes pártról van-e szó. A Hezbollah paramilitáris szárnya a Dzsihád Tanács (Jihad Council), politikai szárnya a „Lojalitás az Ellenállási Koalícióhoz” párt a libanoni parlamentben. Az Arab Liga, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália,[15] Kanada,[16] Hollandia és Izrael a szervezetet terrorista szervezetnek tekintik.[17] Az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Új-Zéland kizárják a szervezet katonai szárnyát és a politikai oldalt erről leválasztva, külön kezelik.[18] Oroszország törvényes szociopolitikai szervezetként tartja nyilván.[19] Kína semleges nézőpontot képvisel.[20 A Hezbollahot az 1980-as évek elején alapították azon iráni erőfeszítések részeként, amelyek célja a militáns libanoni síita csoportok egyesítése volt egy egységes szervezetbe. A Hezbollahot a muzulmán imámok alapították és Irán finanszírozta elsősorban Izrael zaklatására. Vezetői Khomeini ajatollah követői voltak, és erőit egy 1500 fős Forradalmi Gárda kontingens képezte ki és szervezte meg, akik Iránból érkeztek a szír kormány engedélyével, amely akkoriban megszállva tartotta Libanont. A Hezbollah 1985-ös nyilatkozata úgy határozta meg a céljait, hogy "az amerikaiak, a franciák és szövetségeseik vonuljanak ki Libanonból, és vessenek véget minden gyarmatosító tevékenységnek a földünkön", a falangisták[1]-at idézzék az "igazságszolgáltatás hatalma" elé, és állítsák őket bíróság elé " a muszlimok és keresztények ellen elkövetett bűncselekményeik miatt, lehetővé téve "népünk minden fia számára", hogy kiválassza a kívánt kormányzati formát, miközben felszólította őket, hogy válasszák az iszlám kormányt. A Hezbollah gerilla-háborút folytatott Dél-Libanonban, ennek eredményeképpen Izrael 2000. május 24-én kivonult Libanonból, a Dél-Libanoni Haderő (SLA, South Lebanon Army(wd))[2] összeomlott. A Hezbollah önkénteseket szervezett, akik a bosnyák háború alatt a boszniai oldalon harcoltak. A Hezbollah katonai ereje annyira jelentősen megnőtt, hogy félkatonai szárnyát erősebbnek tekintik, mint a libanoni hadsereget. A Hezbollah-ot "államon belül államnak" nevezték, és olyan szervezetté nőtte ki magát, amely székhelye a libanoni kormányban van, rendelkezik saját rádióval és műholdas TV-állomással, képes szociális szolgáltatások nyújtására és katonái alkalmazására/intervencióra Libanon határain túl is. A Hezbollah a libanoni „március 8-i szövetség” része, szemben a „március 14-i szövetséggel”. A Hezbollah továbbra is erőteljesen támogatja a libanoni síitákat, míg a szunniták nem értettek egyet a csoport politikájával. A Hezbollah támogatásra talál Libanon egyes keresztény területein is. A Hezbollah katonai kiképzést, fegyvereket és pénzügyi támogatást kap Irántól, valamint politikai támogatást Szíriától. A Hezbollah és Izrael harcoltak egymással a 2006-os libanoni háborúban. A 2006–2008-as libanoni tiltakozások és összecsapások után 2008-ban egy nemzeti egységkormány alakult, amelyben a Hezbollah és ellenzéki szövetségesei tizenhárom - harminc kabinethelyet kaptak, ami elegendő ahhoz, hogy vétójogot biztosítson számukra. 2008 augusztusában a libanoni új kabinet egyhangúlag elfogadta annak a politikai nyilatkozatnak a tervezetét, amely elismerte Hezbollah fegyveres szervezetként való létezését, és garantálja a megszállt területek felszabadításának vagy visszaszerzésének jogát (például a Shebaa gazdaságok). 2012 óta Hezbollah segített a szír kormánynak a polgárháború során az ellenzék elleni küzdelemben, amelyet Hezbollah cionista cselekménynek és „vahhabita-cionista összeesküvésnek” nevezett arra, hogy elpusztítsák az Asszad-rezsim Izrael elleni szövetségét. A Hezbollah bevetette milíciáját Szíriában és Irakban harcolni, vagy kiképezni a helyi erőket az Iszlám Állam (ISIL) elleni harcra. A Hezbollah-ot az arab világ nagy részében ellenállási mozgalomnak tekintették, de az imázst, amelyre a csoport legitimitása is támaszkodott, súlyosan megsértette a szíriai polgárháborúba való beavatkozása. (hu)
- A Hezbollah ([ˌhɛzbəˈlɑː]; arabul: حزب الله - Ḥizbu'llāh, Isten Pártja) egy libanoni, siíta politikai és félkatonai szervezet. Abbász al-Múszavi (Abbas al Musavi) 1992-es halálát követően Haszan Naszr Alláh (Hasan Nasrallah) vette át a szervezet vezetését főtitkárként. A Hezbollah besorolása napjainkban is viták tárgyát képezi, hogy terrorista szervezetről, vagy törvényes pártról van-e szó. A Hezbollah paramilitáris szárnya a Dzsihád Tanács (Jihad Council), politikai szárnya a „Lojalitás az Ellenállási Koalícióhoz” párt a libanoni parlamentben. Az Arab Liga, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália,[15] Kanada,[16] Hollandia és Izrael a szervezetet terrorista szervezetnek tekintik.[17] Az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Új-Zéland kizárják a szervezet katonai szárnyát és a politikai oldalt erről leválasztva, külön kezelik.[18] Oroszország törvényes szociopolitikai szervezetként tartja nyilván.[19] Kína semleges nézőpontot képvisel.[20 A Hezbollahot az 1980-as évek elején alapították azon iráni erőfeszítések részeként, amelyek célja a militáns libanoni síita csoportok egyesítése volt egy egységes szervezetbe. A Hezbollahot a muzulmán imámok alapították és Irán finanszírozta elsősorban Izrael zaklatására. Vezetői Khomeini ajatollah követői voltak, és erőit egy 1500 fős Forradalmi Gárda kontingens képezte ki és szervezte meg, akik Iránból érkeztek a szír kormány engedélyével, amely akkoriban megszállva tartotta Libanont. A Hezbollah 1985-ös nyilatkozata úgy határozta meg a céljait, hogy "az amerikaiak, a franciák és szövetségeseik vonuljanak ki Libanonból, és vessenek véget minden gyarmatosító tevékenységnek a földünkön", a falangisták[1]-at idézzék az "igazságszolgáltatás hatalma" elé, és állítsák őket bíróság elé " a muszlimok és keresztények ellen elkövetett bűncselekményeik miatt, lehetővé téve "népünk minden fia számára", hogy kiválassza a kívánt kormányzati formát, miközben felszólította őket, hogy válasszák az iszlám kormányt. A Hezbollah gerilla-háborút folytatott Dél-Libanonban, ennek eredményeképpen Izrael 2000. május 24-én kivonult Libanonból, a Dél-Libanoni Haderő (SLA, South Lebanon Army(wd))[2] összeomlott. A Hezbollah önkénteseket szervezett, akik a bosnyák háború alatt a boszniai oldalon harcoltak. A Hezbollah katonai ereje annyira jelentősen megnőtt, hogy félkatonai szárnyát erősebbnek tekintik, mint a libanoni hadsereget. A Hezbollah-ot "államon belül államnak" nevezték, és olyan szervezetté nőtte ki magát, amely székhelye a libanoni kormányban van, rendelkezik saját rádióval és műholdas TV-állomással, képes szociális szolgáltatások nyújtására és katonái alkalmazására/intervencióra Libanon határain túl is. A Hezbollah a libanoni „március 8-i szövetség” része, szemben a „március 14-i szövetséggel”. A Hezbollah továbbra is erőteljesen támogatja a libanoni síitákat, míg a szunniták nem értettek egyet a csoport politikájával. A Hezbollah támogatásra talál Libanon egyes keresztény területein is. A Hezbollah katonai kiképzést, fegyvereket és pénzügyi támogatást kap Irántól, valamint politikai támogatást Szíriától. A Hezbollah és Izrael harcoltak egymással a 2006-os libanoni háborúban. A 2006–2008-as libanoni tiltakozások és összecsapások után 2008-ban egy nemzeti egységkormány alakult, amelyben a Hezbollah és ellenzéki szövetségesei tizenhárom - harminc kabinethelyet kaptak, ami elegendő ahhoz, hogy vétójogot biztosítson számukra. 2008 augusztusában a libanoni új kabinet egyhangúlag elfogadta annak a politikai nyilatkozatnak a tervezetét, amely elismerte Hezbollah fegyveres szervezetként való létezését, és garantálja a megszállt területek felszabadításának vagy visszaszerzésének jogát (például a Shebaa gazdaságok). 2012 óta Hezbollah segített a szír kormánynak a polgárháború során az ellenzék elleni küzdelemben, amelyet Hezbollah cionista cselekménynek és „vahhabita-cionista összeesküvésnek” nevezett arra, hogy elpusztítsák az Asszad-rezsim Izrael elleni szövetségét. A Hezbollah bevetette milíciáját Szíriában és Irakban harcolni, vagy kiképezni a helyi erőket az Iszlám Állam (ISIL) elleni harcra. A Hezbollah-ot az arab világ nagy részében ellenállási mozgalomnak tekintették, de az imázst, amelyre a csoport legitimitása is támaszkodott, súlyosan megsértette a szíriai polgárháborúba való beavatkozása. (hu)
|