| dbo:abstract
|
- A kémiában az olyan hasonló szerkezeti képletű vegyületek sorozatát nevezzük homológ sornak, melyek – ugyanazon funkciós csoport jelenléte következtében – hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, s melyek fizikai tulajdonságait a fokozatos változás jellemzi a molekula méretének és tömegének növekedése miatt (lásd relatív molekulatömeg). Például az etán forráspontja magasabb, mint a metáné, mivel erősebb Van der Waals (intermolekuláris) erők jellemzik. Ennek oka a molekulát felépítő atomok számának növekedése. A szerves vegyületek homológ sorainak szomszédos tagjai egymástól egy CH2 (metilén) csoportban különböznek. A homológ szó a görög homologia (ὁμολογία = megegyezés, azonosság) szóból származik. Ilyen, egymástól 14 tömeg egységgel különböző homológ sort alkotnak például a telített, nyílt láncú szénhidrogének (alkánok vagy paraffinok), az alkének (olefinek), az éterek és az alkinek (acetilének). A telített, nyílt láncú szénhidrogének, az alkánok homológ sora így kezdődik: metán (CH4) etán (C2H6), propán (C3H8), bután (C4H10) és pentán (C5H12). Az egyes tagok egy CH2 csoporttal különböznek a szomszédos tagoktól. Hasonlóan épül fel az alkoholok homogén sora. A primer alkoholok homológ sora a metanollal (CH4O), az etanollal (C2H6O), a propanollal (C3H8O) és a butanollal (C4H10O) kezdődik. Az egy homológ sorba tartozó vegyületek közös jellemzője, hogy ugyanazt az atomcsoportot, úgynevezett funkciós csoportot tartalmazzák. A szerves vegyületek legtöbb kémiai tulajdonságát a funkciós csoportjai határozzák meg. ahol n a molekulát felépítő szénatomok számát jelenti. (hu)
- A kémiában az olyan hasonló szerkezeti képletű vegyületek sorozatát nevezzük homológ sornak, melyek – ugyanazon funkciós csoport jelenléte következtében – hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, s melyek fizikai tulajdonságait a fokozatos változás jellemzi a molekula méretének és tömegének növekedése miatt (lásd relatív molekulatömeg). Például az etán forráspontja magasabb, mint a metáné, mivel erősebb Van der Waals (intermolekuláris) erők jellemzik. Ennek oka a molekulát felépítő atomok számának növekedése. A szerves vegyületek homológ sorainak szomszédos tagjai egymástól egy CH2 (metilén) csoportban különböznek. A homológ szó a görög homologia (ὁμολογία = megegyezés, azonosság) szóból származik. Ilyen, egymástól 14 tömeg egységgel különböző homológ sort alkotnak például a telített, nyílt láncú szénhidrogének (alkánok vagy paraffinok), az alkének (olefinek), az éterek és az alkinek (acetilének). A telített, nyílt láncú szénhidrogének, az alkánok homológ sora így kezdődik: metán (CH4) etán (C2H6), propán (C3H8), bután (C4H10) és pentán (C5H12). Az egyes tagok egy CH2 csoporttal különböznek a szomszédos tagoktól. Hasonlóan épül fel az alkoholok homogén sora. A primer alkoholok homológ sora a metanollal (CH4O), az etanollal (C2H6O), a propanollal (C3H8O) és a butanollal (C4H10O) kezdődik. Az egy homológ sorba tartozó vegyületek közös jellemzője, hogy ugyanazt az atomcsoportot, úgynevezett funkciós csoportot tartalmazzák. A szerves vegyületek legtöbb kémiai tulajdonságát a funkciós csoportjai határozzák meg. ahol n a molekulát felépítő szénatomok számát jelenti. (hu)
|
