dbo:abstract
|
- A Horrebow–Talcott-eljárás a földrajzi szélesség meghatározására szolgáló módszer. Tulajdonképpen Hell Miksa találta fel, majd később Talcott. Ki kell választanunk két csillagot, amelyek azonos magasságon mennek át a délkörön. Az egyik a zenittől északra (é), a másik délre (d). A déli csillagra: szélesség = deklináció + (a délkörön),az északi csillagra: szélesség = deklináció – zenittávolság (a délkörön). A déli (d) csillag valódi zenittávolságára (zd), ha figyelembe vesszük a refrakcióból származó tagot (rd) ezt kapjuk: zd = mzd + rd ahol mzd a zenittávolság mért értéke. Hasonlóan az északira (é): zé = mzé + ré Az φ szélességre így a következőket kapjuk: φ = dd + (mzd + rd) és φ = dé – (mzé + ré). dé és dd az északi és déli csillag deklinációja. Összeadva és átrendezve kaphatjuk, hogy: 2φ = dd + mzd + rd + dé – mzé – ré Az azonos zenittávolság miatt feltételezhetjük, hogy a refrakciók azonosak, így: φ = (dd + mzd + dé – mzé)/2 (hu)
- A Horrebow–Talcott-eljárás a földrajzi szélesség meghatározására szolgáló módszer. Tulajdonképpen Hell Miksa találta fel, majd később Talcott. Ki kell választanunk két csillagot, amelyek azonos magasságon mennek át a délkörön. Az egyik a zenittől északra (é), a másik délre (d). A déli csillagra: szélesség = deklináció + (a délkörön),az északi csillagra: szélesség = deklináció – zenittávolság (a délkörön). A déli (d) csillag valódi zenittávolságára (zd), ha figyelembe vesszük a refrakcióból származó tagot (rd) ezt kapjuk: zd = mzd + rd ahol mzd a zenittávolság mért értéke. Hasonlóan az északira (é): zé = mzé + ré Az φ szélességre így a következőket kapjuk: φ = dd + (mzd + rd) és φ = dé – (mzé + ré). dé és dd az északi és déli csillag deklinációja. Összeadva és átrendezve kaphatjuk, hogy: 2φ = dd + mzd + rd + dé – mzé – ré Az azonos zenittávolság miatt feltételezhetjük, hogy a refrakciók azonosak, így: φ = (dd + mzd + dé – mzé)/2 (hu)
|