| dbo:abstract
|
- Latinos névformában Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald középkori francia szerzetes, zenetudós. Nevers városában tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az utóda a zeneiskola élén. Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa Hucbaldnak tulajdonítja nemcsak a De harmonica institutione című értekezést, hanem a Musica enchiriadis (más nevein Enchiridion musicae, Liber enchiridis) írást is. Ez utóbbiról az újkori tudósok kimutatták a szerzőség tévességét. (Hans Müllerː Hucbalds echte und unechte Schriften über Musik, Lipcse, 1884) Eszerint tehát a több szólamú zene és az úgynevezett , nem tulajdoníthatóak többé Hucbaldnak, ugyanakkor az ő érdeme marad a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vonalrendszer bevezetése. (hu)
- <api batchcomplete="">Latinos névformn Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald (Fleurus, 840 körül – Abtei Saint-Amand, 930. június 20.) középkori francia szerzetes, zenetudós.Nevers városn tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az ut a zeneiskola élén. Gerbert, a kési II. Szilveszter pápa Hucbaldnak tulajdonítja nemcsak a De harmonica institutione című értekezést, hanem a Musica enchiriadis (más nevein Enchiridion musicae, Liber enchiridis) írást is. Ez utiról az újkori tudósok kimutatták a szerzőség tévességét. (Hans Müllerː Hucbalds echte und unechte Schriften ﲾr Musik, Lipcse, 1884) Eszerint tehát a t szólamú zene és az úgynevezett Dasia-hangjelzés, nem tulajdoníthat༺k té Hucbaldnak, ugyanakkor az ő érdeme marad a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vonalrendszer bevezetése. (hu)
- <api batchcomplete="">Latinos névformában Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald (Fleurus, 840 körül – Abtei Saint-Amand, 930. június 20.) középkori francia szerzetes, zenetudós.Nevers városában tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az utóda a zeneiskola élén. Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa Hucbaldnak tulajdonítja nemcsak a De harmonica institutione című értekezést, hanem a Musica enchiriadis (más nevein Enchiridion musicae, Liber enchiridis) írást is. Ez utóbbiról az újkori tudósok kimutatták a szerzőség tévességét. (Hans Müllerː Hucbalds echte und unechte Schriften über Musik, Lipcse, 1884) Eszerint tehát a több szólamú zene és az úgynevezett Dasia-hangjelzés, nem tulajdoníthatóak többé Hucbaldnak, ugyanakkor az ő érdeme marad a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vonalrendszer bevezetése. (hu)
- Latinos névformában Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald középkori francia szerzetes, zenetudós. Nevers városában tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az utóda a zeneiskola élén. Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa Hucbaldnak tulajdonítja nemcsak a De harmonica institutione című értekezést, hanem a Musica enchiriadis (más nevein Enchiridion musicae, Liber enchiridis) írást is. Ez utóbbiról az újkori tudósok kimutatták a szerzőség tévességét. (Hans Müllerː Hucbalds echte und unechte Schriften über Musik, Lipcse, 1884) Eszerint tehát a több szólamú zene és az úgynevezett , nem tulajdoníthatóak többé Hucbaldnak, ugyanakkor az ő érdeme marad a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vonalrendszer bevezetése. (hu)
- <api batchcomplete="">Latinos névformn Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald (Fleurus, 840 körül – Abtei Saint-Amand, 930. június 20.) középkori francia szerzetes, zenetudós.Nevers városn tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az ut a zeneiskola élén. Gerbert, a kési II. Szilveszter pápa Hucbaldnak tulajdonítja nemcsak a De harmonica institutione című értekezést, hanem a Musica enchiriadis (más nevein Enchiridion musicae, Liber enchiridis) írást is. Ez utiról az újkori tudósok kimutatták a szerzőség tévességét. (Hans Müllerː Hucbalds echte und unechte Schriften ﲾr Musik, Lipcse, 1884) Eszerint tehát a t szólamú zene és az úgynevezett Dasia-hangjelzés, nem tulajdoníthat༺k té Hucbaldnak, ugyanakkor az ő érdeme marad a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vonalrendszer bevezetése. (hu)
- <api batchcomplete="">Latinos névformában Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald (Fleurus, 840 körül – Abtei Saint-Amand, 930. június 20.) középkori francia szerzetes, zenetudós.Nevers városában tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az utóda a zeneiskola élén. Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa Hucbaldnak tulajdonítja nemcsak a De harmonica institutione című értekezést, hanem a Musica enchiriadis (más nevein Enchiridion musicae, Liber enchiridis) írást is. Ez utóbbiról az újkori tudósok kimutatták a szerzőség tévességét. (Hans Müllerː Hucbalds echte und unechte Schriften über Musik, Lipcse, 1884) Eszerint tehát a több szólamú zene és az úgynevezett Dasia-hangjelzés, nem tulajdoníthatóak többé Hucbaldnak, ugyanakkor az ő érdeme marad a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vonalrendszer bevezetése. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Latinos névformában Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald középkori francia szerzetes, zenetudós. Nevers városában tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az utóda a zeneiskola élén. Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa Hucbaldnak tulajdonítja nemcsak a De harmonica institutione című értekezést, hanem a Musica enchiriadis (más nevein Enchiridion musicae, Liber enchiridis) írást is. Ez utóbbiról az újkori tudósok kimutatták a szerzőség tévességét. (Hans Müllerː Hucbalds echte und unechte Schriften über Musik, Lipcse, 1884) Eszerint tehát a több szólamú zene és az úgynevezett , nem tulajdoníthatóak többé Hucbaldnak, ugyanakkor az ő érdeme marad a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vo (hu)
- <api batchcomplete="">Latinos névformn Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald (Fleurus, 840 körül – Abtei Saint-Amand, 930. június 20.) középkori francia szerzetes, zenetudós.Nevers városn tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az ut a zeneiskola élén. Gerbert, a kési II. (hu)
- <api batchcomplete="">Latinos névformában Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald (Fleurus, 840 körül – Abtei Saint-Amand, 930. június 20.) középkori francia szerzetes, zenetudós.Nevers városában tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az utóda a zeneiskola élén. Gerbert, a későbbi II. (hu)
- Latinos névformában Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald középkori francia szerzetes, zenetudós. Nevers városában tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az utóda a zeneiskola élén. Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa Hucbaldnak tulajdonítja nemcsak a De harmonica institutione című értekezést, hanem a Musica enchiriadis (más nevein Enchiridion musicae, Liber enchiridis) írást is. Ez utóbbiról az újkori tudósok kimutatták a szerzőség tévességét. (Hans Müllerː Hucbalds echte und unechte Schriften über Musik, Lipcse, 1884) Eszerint tehát a több szólamú zene és az úgynevezett , nem tulajdoníthatóak többé Hucbaldnak, ugyanakkor az ő érdeme marad a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vo (hu)
- <api batchcomplete="">Latinos névformn Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald (Fleurus, 840 körül – Abtei Saint-Amand, 930. június 20.) középkori francia szerzetes, zenetudós.Nevers városn tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az ut a zeneiskola élén. Gerbert, a kési II. (hu)
- <api batchcomplete="">Latinos névformában Hucbaldus vagy Ubaldus, németesen Hucbald, Hugbald, Hubald (Fleurus, 840 körül – Abtei Saint-Amand, 930. június 20.) középkori francia szerzetes, zenetudós.Nevers városában tanult nagybátyjától, Milótól, akinek énekiskolája volt. Milo halála után Hucbald lett az utóda a zeneiskola élén. Gerbert, a későbbi II. (hu)
|
