dbo:abstract
|
- I. (Kegyetlen) Fruela (722 – 768. január 14.) Asztúria királya volt 757-től 768-ig, a Kantábriai-házból származott. Apja, I. (Katolikus) Alfonz (693–757) asztúriai király, anyja, Ermesinda a legendás Pelayónak, Asztúria első királyának (718–737) a lánya. Fruela 760-ban legyőzött egy mór sereget, majd újabb területeket hódított meg Galiciában. Levert egy baszk felkelést, egyesek szerint ekkor kezdődött a napjainkig tartó spanyol–baszk konfliktus. 761-ben megalapította Oviedo városát. Despotikus uralma megosztotta a nemességet; többen Fruela öccsét, kívánták tenni. 767-ben a király önkezével ölte meg öccsét, a következő évben azonban Vímarano hívei őt gyilkolták meg. Fruelát a nemesek annyira meggyűlölték, hogy utódául unokatestvérét – apja öccsének a fiát – Aureliót tették meg, és Fruela fia, II. (Tiszta, Szemérmes) Alfonz csak 791-ben léphetett trónra. (hu)
- I. (Kegyetlen) Fruela (722 – 768. január 14.) Asztúria királya volt 757-től 768-ig, a Kantábriai-házból származott. Apja, I. (Katolikus) Alfonz (693–757) asztúriai király, anyja, Ermesinda a legendás Pelayónak, Asztúria első királyának (718–737) a lánya. Fruela 760-ban legyőzött egy mór sereget, majd újabb területeket hódított meg Galiciában. Levert egy baszk felkelést, egyesek szerint ekkor kezdődött a napjainkig tartó spanyol–baszk konfliktus. 761-ben megalapította Oviedo városát. Despotikus uralma megosztotta a nemességet; többen Fruela öccsét, kívánták tenni. 767-ben a király önkezével ölte meg öccsét, a következő évben azonban Vímarano hívei őt gyilkolták meg. Fruelát a nemesek annyira meggyűlölték, hogy utódául unokatestvérét – apja öccsének a fiát – Aureliót tették meg, és Fruela fia, II. (Tiszta, Szemérmes) Alfonz csak 791-ben léphetett trónra. (hu)
|